Az Emberi Jogok Európai Bíróság szerint jogszerűtlen a börtönökben általánosan bevezetett „plexis beszélő”.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete vethet véget az elmúlt hat évben kialakult kíméletlen hazai gyakorlatnak, amely a fogvatartottakat plexifallal választja el az őket látogató családtagjaiktól – közölte a Helsinki Bizottság. Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint az ilyen elkülönítés csak akkor lehet jogszerű, ha azt valós biztonsági megfontolások indokolják.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) 2017-ben tiltotta meg, hogy a fogvatartottak és látogatóik fizikailag érintkezhessenek egymással, korábban a látogatók megölelhették fogvatartott hozzátartozójukat, abban az esetben, ha nem merült fel biztonsági kockázat. A Helsinki Bizottság szerint ez ma is a Büntetés-végrehajtási Kódex fő szabálya, és csak akkor lehetne tőle eltérni, ha a börtön biztonsága indokolja.
A BVOP a szigorítást őrzésbiztonsági megfontolásokkal magyarázta, a döntéssel akarták megakadályozni a tiltott tárgyak elszaporodását. A jogvédő szervezet szerint a börtönökben így korlátozták évek óta a személyes kapcsolattartást a beszélőkön, noha a feltárt tiltott tárgyak száma érdemben nem csökkent azóta sem.
Általános jogállami elv, hogy nem lehet kevesek esetleges normaszegését ezreken leverni. A látogató fogadását a fogvatartottak jogaként azonosítja a hazai Büntetés-végrehajtási Kódex is. De milyen jog az, amit csak az elenyésző kisebbségnek biztosítanak?
– teszi fel a kérdést a jogvédő szervezet, hozzátéve, hogy alig engedélyezték a családi beszélőkön a „pleximentes” találkozásokat. A 2022 augusztusa és 2023 júniusa között eltelt 11 hónapban országosan csak 75 családi beszélő volt, miközben a fogvatartotti létszám 20 ezer körül alakult.
Az egyik fogvatartott két családtagja a strasbourgi bírósághoz fordult. Ők nem látogathatták fizikai elkülönítés nélkül elítélt hozzátartozójukat, és az emiatti panaszukat a magyar ügyészség és bíróság is elutasította. Az idős anyát Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, míg az elítélt élettársát Kadlót Erzsébet ügyvéd képviselte a strasbourgi eljárásban.
A férfit 2017-ig fizikai elkülönítés nélkül látogathatták a rokonai. Azóta viszont csak plexi mögött láthatják egymást, miközben sem az elítélt, sem családtagjai nem szegték meg egyszer sem a beszélő szabályait, sőt, a fogvatartott ellen folyó büntetőeljárásban ítélkező bíró is úgy ítélte meg, hogy nem lenne akadálya az asztali beszélőnek.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta:
a plexis beszélővel az állam megsértette a panaszosoknak a családi és magánélethez fűződő jogát. A fogvatartott és a látogatók elkülönítése plexifallal csak akkor lehet jogszerű, ha azt biztonsági megfontolások indokolják. Ha nincsen biztonsági kockázat, akkor nem jogszerű az elkülönítés.
A strasbourgi bíróság által elbírált konkrét ügyben nem volt olyan körülmény, ami arra utalt volna, hogy a korlátozás nélküli beszélők veszélyeztetnék a börtön biztonságát, erre vonatkozó bizonyítékot a kormány nem tudott bemutatni. A kérelmezők 5-5 ezer eurós igazságos jóvátételt kapnak.
A Helsinki Bizottság szerint a strasbourgi ítélet ugyan egyedi jogsérelmet állapított meg, de világossá tette azt is, hogy a hazai gyakorlat általában is jogsértő.
Évente akár több tízezer családtagnak korlátozzák önkényesen a jogát, hogy fogva tartott rokonával személyesen is érintkezzen. A jogvédő szervezet szerint ha a gyakorlaton nem javít haladéktalanul az állam, akkor hozzátartozók ezrei fordulhatnak a strasbourgi bírósághoz, hogy állapítsa meg a jogsértést és ítéljen meg számukra kártérítést.
(Borítókép: A Veszprém Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)