Ádám Zoltánt pár hónapja menesztette az egyetem vezetése, az ügyben jelenleg bírósági per zajlik. Az esetről egy nemrég megjelent interjúnkban is kérdeztük Hankó Balázs felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkárt.

Ez ügyben tett közzé egy levelet az intézmény Közgazdaságtan Intézetének húsz oktatója, amelyben azt írták, hogy „szolidaritást vállalunk Ádám Zoltán kollégánkkal, és követeljük visszavételét az egyetemre!”

Ádám Zoltán közösségünk megbecsült tagja volt, mind oktatási, mind kutatási teljesítménye minden szempontból megfelelt az egyetemi elvárásoknak. Közösségünkért végzett odaadó munkája jelentős elismerést váltott ki az Intézetben. Ádám Zoltán elbocsátása komoly veszteség az intézetünk számára

– fogalmaztak, hozzátéve, elfogadhatatlannak tartják, hogy kollégájukat olyan eljárás eredményeként bocsátották el, amely nem felel meg a vizsgálattal szemben támasztható eljárási szabályoknak, normáknak, és számukra átláthatatlan.

A levél aláírói Ádám Zoltán azonnali visszahelyezését követelték, és azt, hogy az egyetem adjon ki nyilvános nyilatkozatot és akciótervet is „az egyetemi munkakörnyezet minőségét és az intézmény hírnevét romboló légkör javítása érdekében”. Ezenkívül világos irányelveket várnak az egyetem vezetésétől a belső vizsgálatokkal kapcsolatban, valamint párbeszédet „kollégákkal az egyetemi élettel kapcsolatos minden ügyben”.

A Közgazdaságtan Intézet oktatóiként kijelentjük, hogy elfogadhatatlannak tartjuk a diszkriminációt az oktatásban, illetve az egyetemi élet egészében és az ilyen gyakorlatok ellen – ahogy Ádám Zoltán tette – a jövőben is fellépünk

– írták, megjegyezve, hogy mindezt az intézmény hírneve védelmében is teszik. 

A levelet aláírók névsora a következő:

• Berde Éva professzor emerita;
• Bod Péter Ákos professzor emeritus;
• Findrik Mária egyetemi magántanár;
• Gedeon Péter professzor emeritus;
• Golovics József egyetemi adjunktus;
• Hámori Balázs professzor emeritus;
• Hermann Zoltán egyetemi docens;
• Horn Dániel habilitált egyetemi docens;
• Katona Márton egyetemi tanársegéd,
• Madarász Aladár egyetemi magántanár;
• Mágó Mánuel egyetemi adjunktus;
• Mihályi Péter professzor emeritus;
• Misz József egyetemi adjunktus;
• Németh András Olivér egyetemi adjunktus;
• Németh Petra egyetemi adjunktus;
• Reizer Balázs egyetemi docens;
• Révész Tamás tudományos főmunkatárs;
• Rosta Miklós egyetemi docens;
• Sárvári Balázs egyetemi adjunktus;
• Venyige Róbert egyetemi adjunktus.

Valójában hetekkel ezelőtti lehet a dokumentum

A hvg.hu pénteken tette közzé a fenti levél tartalmát, a cikkükben azonban hiperlink nem mutat az általuk nyilvánosnak nevezett levélre – és azt sem említik, hogy valójában egy korábbi nyilatkozatról van szó.

Mi a levél eredeti szövegét a Corvinus egyik szakszervezének Facebook-posztjában találtuk meg. A poszt december 3-ai, viszont azt írják benne, hogy a levelet még november 16-án írták alá az érintettek. A dokumentum kiadásának apropója lehetett, hogy aznap egy tüntetést is tartottak a hallgatók Ádám Zoltán mellett.

Előzmények

Ádám Zoltán esetéről már korábban is írtunk, a legfontosabb történések az alábbiak voltak: 

1. Idén nyáron látott napvilágot a hír, hogy Ádám Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtan Intézetének docense év elején azért kezdeményezett három etikai vizsgálatot három egyetemi vezetővel szemben (ezek egyike az akkori rektor, Takáts Előd volt), mert egy hallgatója az egyik tantárgyból nem teljesítette a félév során előírt követelményeket, ennek ellenére – „szabálytalan körülmények között” – a többiektől elkülönítve, egy külön vizsgasorral mégis levizsgázhatott.
2. Első fokon az etikai vizsgálatok elmarasztalták mindhárom egyetemi vezetőt, másodfokon azonban már felmentő döntések születtek. A rektor esetében külön eseti vizsgálóbizottság alakult, amit az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma hozott létre. A rektor munkáltatója ugyanis nem az egyetem, hanem a kuratórium. A két másik egyetemi vezető ügyében – akkor még általános rektorhelyettesként – Szabó Lajos hozott felmentő ítéleteket, egyúttal szabálytalansági eljárást kezdeményezett.
3. Augusztusban Ádám Zoltán hosszabb interjút adott a 444.hu-nak, és többek között arról beszélt, hogy a hallgató anyja egy rossz hangulatú beszélgetés keretében próbálta elérni gyermeke vizsgáztatását, és még azt is megjegyezte: férje nagyon fontos ember, nem lenne jó, ha neki kéne beavatkoznia az ügybe. A sajtóban az is megjelent, hogy a család „jelentős Mol-részesedéssel rendelkezik”. Ádám Zoltán nem változtatott az álláspontján, a hallgató mégis levizsgázhatott.
4. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) esztergomi fesztiválján a sajtó (és így az  Index is ) kérdezhette  Hernádi Zsoltot , a Mol vezérigazgatóját, aki nem mellékesen az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke. A vizsgabotránnyal kapcsolatban azt mondta, hogy Ádám Zoltán (bár a nevét nem mondta ki) „egy pártaktivista”, „politikai céllal szivárogtatta ki” az ügyet, és „politikai tőkét próbált kovácsolni belőle”. Hernádi Zsolt azt is elmondta, hogy méltányossági kérelemmel vizsgázhatott a hallgató, ezzel kapcsolatban hozzátette: az egyetemen 100 ezer vizsga és 1000 méltányossági kérelem van egy évben. Kifejtette: az egyetem nem arról szól, hogy „jól kicsesszenek” a diákkal, hanem arról, hogy azok a tehetséges diákok, akik a Corvinusra jönnek, el tudják végezni azt. A konkrét ügynél voltak ugyan szabálytalanságok, de egyik sem olyan, hogy ezért a hallgatót büntessék meg. „Az egész ügy nulla, nem történt semmi olyan kivételezés, ami valóban egy etikai kérdést is felvetne” – jelentette ki a Mol vezérigazgatója (a teljes válaszát  51:35 -től lehet meghallgatni).
5. Takáts Előd – aki a botrány kirobbanása és a vizsgálat után nem sokkal távozott a rektori székből – a Telexnek adott interjújában szintén arról beszélt, hogy a hallgató méltányossági kérelmet nyújtott be, és az ilyen (első) kérelmek 99 százalékát jóváhagyják, ebben az ügyben is így történt. Ádám Zoltán szerint „hamis tartalmú” volt ez a méltányossági kérelem. Takáts Előd azt mondta, hogy a családot nem ismerte, és a hallgató egy standard vizsgasort kapott. Ezt a megoldást Ádám Zoltán nem fogadta el, ennek lett a következménye az etikai vizsgálat. Takáts Előd a távozását egyébként azzal indokolta, hogy tudományos, kutatói munkájára szeretne koncentrálni.
6. Az ügy újabb fordulata: a Szabó Lajos – jelenleg már megbízott rektor – által kezdeményezett szabálytalansági eljárás kifutása az lett, hogy Ádám Zoltán munkaviszonyát azonnali hatállyal, rendkívüli felmondással megszüntették. A Corvinus állítása az, hogy a szabálytalansági eljárást a belső szabályoknak megfelelően folytatták le, és öt ponton állapítottak meg szabálytalanságot. Azt is közölték, hogy az eljárás következményeként szóbeli és írásbeli figyelmeztetéseket adtak ki, illetve az eljárás során tanúsított munkavállalói kötelezettségszegések okán – „az együttműködés megtagadása miatt” – munkaviszony-megszüntetés is történt.
7. Ádám Zoltán azt állítja: vele szemben semmilyen szakmai hibát vagy vétséget nem állapítottak meg, az egyetem vezetése kereste az alkalmat, hogy megszabadulhassanak egy kritikus hangtól. Az RTL-nek azt nyilatkozta, hogy az elbocsátásának „megfélemlítő hatása van az egyetemen”. Úgy fogalmazott: „Ez maga a megfélemlítés, maga a terror.”
8. Ádám Zoltán elküldése nagy port kavart az egyetemen (és azon kívül is), a szakszervezet dolgozói fórumot hívott össze, amelyen a többség egyetértett, hogy fel kell lépniük kollégájuk menesztése ellen. A fórumon az egyetem vezetése is részt vett, és a közleményük szerint arról tájékoztattak: Ádám Zoltán munkaviszonyának megszüntetése nem az etikai vizsgálatok és nem a szabálytalanságok miatt történt, hanem azért, „mert a szabálytalansági eljárás során ötszöri kérésre sem bocsátotta rendelkezésre azt a levelezést, amely szükséges lett volna a tények, a teljes igazság megismeréséhez és az ő szerepének a tisztázásához”.