Hétfőn szavaz az Országgyűlés a trafiktörvény módosításáról, amelyet Lázár János építési és közlekedési miniszter egyéni képviselőként nyújtott be. Indítványa szerint legalább egymillió forintra bírságolhatják, végső esetben bezárásra ítélhetik azt a dohányboltot, amelyben kiskorút szolgálnak ki. Januártól új dohányboltokat nyithatnak az ipari parkokban a vendégmunkások számára, illetve pontosítják a dohánytermékek pult feletti kihelyezésének szabályait.
Lázár János építési és közlekedési miniszter november 21-én nyújtotta be a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról törvényjavaslatot. Az ügy érdekessége, hogy az új szabályozást a miniszter nem a kormány nevében nyújtotta be, hanem egyéni képviselőként. Vélelmezhetően a kormányon belül sincs teljes támogatottsága a javasolt intézkedéseknek.
Ehhez képest a törvényjavaslat parlamenti expozéját a tárca állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára, Ágh Péter tartotta, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy sok trafikban azért szolgálnak ki kiskorúakat, mert a bírságok jelenlegi mértéke nem jelent elegendő visszatartó erőt. Mint fogalmazott:
Drákói szigorral sújtunk le arra a trafikosra, aki a törvény legfőbb célját szabotálja. Súlyos, visszatartó erejű pénzbírságot vezetünk be, végső soron pedig a trafikengedélye is rámehet a vétkesnek.
Az az üzletvezető, akit a bírságok sem tántorítanak vissza, az engedélyét és trafikjának működését kockáztatja a törvényjavaslat szerint. Ez azt jelenti, hogy kizárhatja magát örökre abból a lehetőségből, hogy trafikot üzemeltethessen. A módosítás alapján a bírság mértéke január 1-től legalább egymillió forint, minden további jogsértés esetén pedig az előző bírság mértékének minimum 150 százaléka, de legfeljebb tízmillió forint lehet.
Emellett szélesebb körben lesz alkalmazható a koncessziós pályázat mellőzésével, vagy még ellátatlan településen kijelölés útján a dohánybolt üzemeltetése.
Az elfogadásra váró jogszabály egyik vitatott rendelkezése szerint a miniszter feljogosíthat általa kijelölt személyt dohánybolt üzemeltetésére olyan „fizikailag lehatárolt létesítményben vagy létesítményegyüttesben, amely egy építési beruházás megvalósítása érdekében egyszerre legalább négyezer munkavállaló elszállásolására alkalmas”.
Az Országgyűlés gazdasági bizottságában november 29-én lefolytatott vita során a jobbikos Z. Kárpát Dániel kérte, vegyék ki a javaslatból ezt a szabályt, mert
szerinte egészen elképesztő üzenete van annak, hogy a hazánkban létesülő kínai és dél-koreai akkumulátorgyárakban az ázsiai vendégmunkások számára új dohányboltokat nyitnak.
Nagy Bálint közlekedésért felelős államtitkár közölte: azért tartják fontosnak, hogy legyenek elkülönített nemzeti dohányboltok az ipari parkokban, hogy a Magyarországra beáramló vendégmunkások tömegei ne vegyüljenek a helyi lakossággal, ne kelljen bejárniuk a településekre dohányáruért. Az államtitkár szerint az a javaslat célja, hogy ne trafikingázás miatt járjanak be a munkavállalók a kisebb településekre.
A dohányáru-forgalom rekordot döntött 2022-ben, meghaladta az 1,1 ezer milliárd forintot – számolt be a hvg.hu. Az Országos Dohányboltellátó, amely a nemzeti dohányboltok beszállítója, tavaly 8,8 milliárd forint koncessziós díjat fizetett be az államkasszába, árbevétele pedig szintén rekordot döntött, meghaladta a 970 milliárd forintot. Az államnak sem volt még soha ennyi dohánybevétele, jövedéki adóból 476 milliárd forint folyt be.
Szintén kisebb figyelem irányult eddig a törvényjavaslatnak a dohányboltok termékkihelyezési és polcképszerződési szabályainak pontosítására. Az egyik új rendelkezés kimondja:
A dohánytermék-kiskereskedő köteles az általa forgalmazott valamennyi dohánytermékből csomagolási egységenként – a szivarokat, az új dohánytermék-kategóriákat, valamint a füst nélküli dohánytermékeket kivéve – egyet-egyet a dohányboltban a pultvonal felett, illetve az elkülönített helyen belül a fogyasztók számára jól láthatóan megjeleníteni.
Ugyanakkor azonban az azonos csomagolási egységek a pultvonal felett csak kizárólag egymás mögött helyezhetőek el; vagyis a többszörös megjelenítés a pultvonal felett tilos.
A törvénymódosítás alapján az alábbi termékcsoportokból csomagolási egységenként egyet-egyet a dohányboltban a pultvonal felett, továbbá a pultvonal alatt, illetve az elkülönített helyen belül meg lehet jeleníteni:
A szivarok és az ahhoz kapcsolódó dohányterméket kiegészítő termékek párásító szekrényben vagy a dohánytermék értékesítési helyén kialakított párásított helyiségben is elhelyezhetők.
A törvényjavaslat zárószavazását december 11-én tartják.
(Borítókép: Mohai Balázs / MTI)