Index Vakbarát Hírportál

Nemcsak a nemzetközi egyezmények, hanem maga a Biblia is utal az emberi jogokra

2023. december 10., vasárnap 09:50

75 éve, 1948. december 10-én az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) közgyűlése elfogadta az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. 1950 óta minden év december 10-én ünnepeljük az emberi jogok világnapját. Honnan erednek az emberi jogok?

Az emberi jogok legkorábbi egyetemes nyilatko­zatát az ószövetségi Teremtés Könyvében olvashatjuk:

Isten újra szólt: Teremtsünk embert képmá­sunkra, magunkhoz hasonlóvá.

Azaz Isten minden férfit és nőt – faji, nemi, értelmi és vallási korlátozás nélkül – saját képmására teremtett. Michael Horowitz amerikai jogász szerint ez a történelem legforradal­mibb mondata. Vagy ahogy Pál apostol írja: „nincs többé zsidó vagy görög, rabszolga vagy szabad, férfi vagy nő, mert mindannyian eggyé lettetek Krisztus Jézusban.“ De a Biblia másutt is utal az ember jo­gaira, például amikor Isten kinyilatkoztatta, hogy senkit, még a legna­gyobb bű­nözőt sem lehet megfosztani emberi méltóságától.

„Minden ember szabadnak születik”

Az angol parlament ál­tal 1679-ben kiadott Habeas Cor­pus Act hangsúlyozta, hogy az emberek szabadnak születnek, és egyenlők. Az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat (1776) első ízben bizto­sította az ember jogát az élethez, a szabadsághoz és az egyenlőség­hez. Az 1791-es francia alkotmány szerint pedig az embernek elévülhetetlen joga van a szabadsághoz, a biztonsághoz, a „szent és sérthetetlen” tulajdonhoz. Az 1848-as francia alkotmány továbbá már védte a magánlak sérthetetlenségét, megtiltotta a halálbünte­tést politikai ügyekben, és deklarálta a közteherviselést.

Az emberi jogok első katalógusát, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát 1948. december 10-én fo­gadta el az Egye­sület Nemzetek Szervezete (ENSZ) közgyűlése.

Azóta de­cember 10-ét az emberi jogok világnapjaként ünnepeljük.

Noha minden állam maga alkotja meg a jogszabályait, ezekbe a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségek is beépülnek. Emberi jogoknak eredetileg a minden embert megillető jo­gokat nevezték. Az Emberi Jo­gok Egyetemes Nyilatkozatának első cikke is így kezdődik:

Min­den ember szabadnak születik, és egyenlő méltósága és joga van.

Aztán 1950. november 4-én írták alá az Európa Tanács tagálla­mainak képviselői az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Magyarország a rendszerváltozás után, 1992. november 5-én ratifikálta (erősí­tet­te meg) a dokumentumot. Hazánk kötelezett­séget vállalt, hogy az emberi jogokat az egyezményben meg­határozott tarta­lommal biztosítja a joghatósága alatt álló szemé­lyeknek. Ekkor vált a magyar állampolgárok előtt is szabaddá az út a strasbourgi bíróságig.

Az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján vegyük sorra az alapvető emberi jogokat:

Az élethez való jog, a halálbüntetés tilalma (2. cikk)

E cikk szerint „a törvény védi mindenkinek az élethez való jo­gát”. 1985-ben fogadták el az egyezmény úgynevezett hatodik ki­egészítő jegyzőkönyvét, amely eltörli a halálbüntetés alkalmazá­sát, aztán 2003-ban aláírták az egyezmény 13. kiegészítő jegyző­könyv­ét is a halálbüntetés teljes tilalmáról. 2023-ig 112 országban szűnt meg a halálbüntetés minden bűncselekmény esetében.

A kínzás, az embertelen, megalázó bánásmód vagy bün­tetés tilalma (3. cikk)

Ennek a cikknek az időszerűségét nem a középkori várbörtö­nök pincéiben csuklyás hóhérok által tüzes vasakkal elkövetett fi­zikai kínzásokhoz hasonló tortúrák, hanem a mentális, pszichi­kai szenvedés okozása, és a megalázó hely­zetbe kényszerítés esetei alapozzák meg. A megalázó bánásmód – különösen a börtönökben – ma is élő probléma.

A szabadsághoz és a biztonsághoz való jog (5. cikk)

Ez a jog biztosítja az emberek fizikai szabadságát, védelmet nyújtva az önkényes letartóztatással és fogva tartással szemben. A kikötések bővültek a negyedik kiegészítő jegyzőkönyv 1. cik­kével, amely az adósságokért való szabadságelvonás tilalmát rögzíti.

A bíróság előtti tisztességes eljáráshoz való jog (6. cikk)

Az Emberi Jogok Európai Bírósága a legtöbb pa­naszt az úgynevezett fair eljárás megsértése miatt kapja. A 6. cikk szerint mindenkinek joga van arra, hogy ügyét független és pár­tatlan bíróság ésszerű határidőn belül tárgyalja. Európa legtöbb országában gondot okoznak az elhúzódó bírósági eljárások.

A magánszféra tiszteletben tartása (8. és 12. cikk)

A 8. cikk szerint mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, laká­sát és levelezését tiszteletben tartsák. A 12. cikk alapján pedig a házasságkötési korhatárt elért férfiaknak és nők­nek joguk van a házasságkötésre, valamint a családalapításra.

A gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság (9. cikk)

Ennek a cikknek az alkalmazásával kapcsolatban többek kö­zött olyan kérdések merülnek fel, mint a felekezethez tartozás fel­fedésének kötelezettsége, vagy a nemi felvilágosítás kötelező tantárgyként oktatásának viszonya a vallásos meggyőződéshez.

A véleménynyilvánítás szabadsága (10. cikk)

A véleményszabadság az emberi jogokra alapított parlamenti demokráciák és civil társadalmak egyik legfontosabb értéke. A véleménynyilvánítás és a saj­tósza­badság össze­függ egymással. Az Emberi Jogok Európai Bíró­sága egyik ítéletében kifejtette:

A sajtó dolga, hogy poli­tikai és közér­dekű kérdésekről információkat, véleményeket, eszméket közöl­jön, és a közönségnek joga van ezekben része­sülni.

A gyülekezési-, egyesülési és szakszervezeti szabadság­hoz való jog (11. cikk)

Ez a cikk arról szól, hogy mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való egyesülési szabad­sághoz, beleértve érdekei védelmében a szakszervezetek alapítását és az azokhoz való csatlakozás jogát.

Az alapvető emberi jogok közé soroljuk a tulajdonhoz való jogot (első kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikk), az oktatás szabad­sá­gát (első kiegészítő jegyző­könyv 2. cikk) és a szabad választások­hoz való jogot (első kiegészítő jegyző­könyv 3. cikk) is.

Emberi jogok az Alaptörvényben

Az Alaptörvény I. cikk (2) bekezdése kimondja:

Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.

A magyar alkotmány az alapvető jogok és kötelességek körében biztosítja az élethez és az emberi méltósághoz, a jó hír­névhez, az otthon nyugalmához, a személyes adatok védel­méhez, a szabadsághoz és a sze­mélyi biz­tonsághoz, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, a szabad vélemény­nyilvánításhoz, valamint a békés gyüleke­zéshez való jogot.

Deklarálja a férfiak és a nők egyenjogú­ságát, a gyerme­keknek a véde­lemhez és gondoskodáshoz fű­ződő jogát, a munká­hoz és olyan jövedelemhez való jo­got is, amely megfelel a végzett munka mennyiségének és minőségé­nek.

Az Alaptörvény mindezek mellett rögzíti a kínzás, az em­bertelen, megalázó elbá­nás vagy büntetés, a faj, szín, nem, nyelv, vallás, politi­kai vagy más véle­mény, nemzeti vagy társa­dalmi származás sze­rinti különbségtétel tilalmát is. Az alkotmányos rendelkezések alapján megil­leti a hazánk területén tartózkodó külföldit a szabad mozgás és a tar­tózkodási hely szabad megválasztásának joga.

Min­denkinek joga van a sza­bad­ság­ra és a személyi bizton­ságra, ezért szabadságától csak törvény­ben meghatározott ok­­ból lehet meg­fosz­tani. Min­denki jog­képes, egyenlő a bíróság előtt, joga van füg­getlen, nyi­l­vá­nos tár­gya­láson a bírói igaz­ságté­tel­hez. A büntetőeljá­rás alá vont személyeket megil­leti a védelem joga és az ártat­lan­ság vé­lelme (nem tekinthető senki bűnösnek, amíg azt jogerős ítélet meg nem állapította).

Merre tovább?

Hogy merre fejlődnek tovább az emberi jogok? Történetileg első ge­nerációjukat a polgári és politikai jogok, a másodikat a gazda­sági, szociális és kulturális jogok alkotják. Az elmúlt évtizedekben jelent meg az emberi jogok újabb csoportja, amelyet már maga a globalizáció hozott létre. Ezeket az em­beri jogok harmadik generációjának is nevezik. Ide sorolják a bé­kéhez való jogot, ami a fegyverke­zési versenyt ellen­súlyozza, vagy az egészséges környezethez való jogot, ami viszont a környe­zet­szennye­zés vissza­szorítására alakult ki.

(Borítókép: Michael Kappeler / picture alliance / Getty Images)

Rovatok