Az Ökumenikus Segélyszervezet egy ünnepi szpotban hívja fel a figyelmet arra, hogy bár a mesterséges intelligencia sok mindenre képes, de valódi segítséget csak az ember adhat. A témában neves mesterségesintelligencia-szakértő is megszólalt.
Az Ökumenikus Segélyszervezet meghökkentő adventi szpotja kapcsán Dr. Tilesch György globális mesterségesintelligencia-szakértő, a PHI Institute for Augmented Intelligence elnöke arról beszélt, képes lehet-e az AI érzelmekre, s ha igen, jóra vagy rosszra. Mint elmondta, sokan kis túlzással hatalomvággyal vádolják a mesterséges intelligenciát, mivel az antropomorfizálás alapvető emberi gondolkodásmód.
Humán tulajdonságokkal ruházunk fel háziállatokat, elnevezzük, dédelgetjük az autónkat, és meggyőződésünk, hogy a növények gyorsabban nőnek, ha szeretettel beszélünk hozzájuk...
– mondta el a szakember. „Van egy természetes emberi reakciónk a gépek irányába is. Ha intelligenciát látunk, a sajátunkkal hasonlítjuk össze, s mivel a mesterséges intelligencia bizonyos tekintetben sokkal többet tud, mint mi, félelmet kelt bennünk. Viszont a gépbe nincs belekódolva a hatalomkovácsolás! A jelenlegi szint és felépítés borzasztóan messze van attól, hogy az emberhez hasonlatos legyen.”
Attól viszont Tilesch György szerint is lehet félni, hogy a gazdasági modelljeinket gyorsan átalakítja az AI-technológiák fejlődése, de ezt a fajta gyorsulást és alkalmazkodást már meg is tapasztalhattuk a Covid-járvány idején. Fontos, hogy a vállalatok előre gondoljanak nemcsak a profitszerzésre, hanem a munkaerő tovább- és átképzésére is. Az egyénnek saját felelőssége is, hogy tanuljon, ne váljon feleslegessé – hangsúlyozta a szakértő.
S hogy programozható-e jó szándék a mesterséges intelligenciába? A szakember válasza szerint ezeket a rendszereket alapvetően nem is programozzuk a klasszikus értelemben, hanem tanítjuk. A gépek neurális hálózata nem hasonlít az emberi agyra, melynek architektúrája teljesen más: jelenleg nem képesek kontextusba helyezni a megtanult adatokat, nem mérlegelnek, mindent szó szerint értelmeznek.
A morális mérlegelés most az AI-kutatások csúcsiránya, de a gépeknek jelenleg nincs erkölcsi érzékük. Se jó, se rossz.
Ugyanakkor 2013-tól már létezik az érzékszervek reprodukálása, először a látás, aztán a hallás, a tapintás is elérhetővé vált a szerencsés AI-modellek révén. De ezzel a nagy probléma, a világ komplex érzékelésének hiánya még nincs megoldva. Yann LeCun vezető francia AI-tudós szerint a videóalapú tanítás segít majd az AI-modelleknek érzékletesebben befogadni a valóságot és helyesen tanulni.
„A gép a jelenben él. Nincs értékrendje, nem érti a világ működési mechanizmusait, nem tud tervezni. Nincs lelke, sem tudata, ami az érzéseit táplálná, és segítene neki eligazodni bonyolultabb kérdésekben” – magyarázta Tilesch György.
Amennyiben egy robot fel tudná mérni például valaki szociális helyzetét, így is segíthetne a világ jobbá tételében. De van erre esély? A szakértő szerint jól használva az AI nagy volument képest kezelni belépő szinten, úgymond, el tudja indítani a közös munkát. A filantropikus szektorban nagy hasznát lehet venni, az ENSZ is élen jár az AI-rendszerek humanitárius célok felé való fordításában, mert a fenntartható fejlődési célok és az AI képességei nagyon erős korrelációkat mutatnak. Az oktatásban segíti a felzárkóztatást, személyre szabott tanulási módszert képes összehozni, korrepetálhat, tanárhiányos régiókban kiegészítheti a kollektívákat. Hátrányos helyzetű gyerekeknél képes a tanulási hézagokat betölteni, felzárkóztatni.
Ebben nagyon hiszek. Az egészségügyben rettenetes mennyiségű adminisztratív terhet tud levenni az orvosok válláról. A diagnosztikában, az élettudományi kutatásban is hatalmas áttörések voltak az AI-nak köszönhetően. A környezetvédelemben pedig az energiaellátás optimalizálásában és a klímaküzdelemben várhatók drámai eredmények.
Az adományozásokban való részvételről a szakértő elmondta, hogy az AI főleg az ellátóláncokat tudja optimalizálni, ahogy az a piaci szektorban már működik is. Ha valahol megjelenik egy szükséglet, javaslatot adhat annak legoptimálisabb kielégítésére, de potenciálisan be is szerezheti és el is juttathatja a célba, ha hagyjuk autonóm módon működni.
Egy dolgot azonban sosem fog tudni pótolni: a valós empátiát. „Az emberséghez ember is kell, ahogy az Ökumenikus Segélyszervezet kampányában hallható. Egyszóval nem rettegni kell a szuperintelligenciától, hanem a jelenben elérhető AI-megoldásokat meg kell ismerni, és elengedni a fantáziánkat, mivel használhatjuk ki jó ügyek érdekében azokat az előnyöket, amiket nyújtani képesek” – hangsúlyozta Tilesch György.