Uniós tisztviselők is elismerik, hogy nehéz két nap előtt állnak az uniós állam- és kormányfők az évzáró találkozó miatt. A kulcsprobléma Ukrajna lesz, mind a tervezett pénzügyi támogatás, mind pedig a csatlakozási tárgyalások megkezdése kapcsán, mert mindkét területen aggályokat fogalmazott meg a magyar kormányfő. Íjgyártó István nagykövettel beszélgettünk, aki 2023 májusáig irányította a magyar nagykövetség munkáját Kijevben.
A beszélgetés elején felidéztük a csúcstalálkozó előzetesen hozzáférhető, várható témáit, amelyek között szerepelt Ukrajna, a bővítés kérdése, a 2021–2027-es költségvetés módosítása, az európai biztonság és védelem kérdései, illetve a Közel-Kelet.
Mivel a szűkös időkeret miatt valamennyi témát nem tudtuk volna érinteni, ezért néhány fontosabb területre koncentráltunk, és a sort a költségvetés módosításával kezdtük. Az Európai Bizottság 2023 júniusában tett javaslatot a hétéves költségvetés módosítására, és kért a tagállamoktól összesen mintegy hatvanhat milliárd eurónyi pótlólagos hozzájárulást. Ennek részletes felosztását Íjgyártó István magyarázta el. A lényeg, hogy ez zömében hitel lenne Ukrajnának, amit viszont, a magyar álláspontnak megfelelően, nem lenne szabad az uniónak bevállalni.
A nagykövet szerint nyitott kérdés, mit is akar az unió? Egy felülről nyitott zsákba dobáljuk be a támogatást, a pénzt vég nélkül, anélkül, hogy látnánk a konfliktus végét, vagy megpróbálunk lépéseket tenni a béke mielőbbi megvalósításáért. Másfelől pedig honnan vesszük a támogatásokat? Más uniós projektektől, mert azok akkor nem olyan fontosak a közösség számára?
Íjgyártó István felvetette, most az a látszat, mintha az USA ki akarna hátrálni az ukrajnai támogatásokból. E mögött persze vannak amerikai belpolitikai okok, hiszen lassan kezdődik a jövő évi elnökválasztási kampány, és ebben az ukrajnai kérdés meglehetősen kényes. A republikánusok szerint lenne nagyon sok minden más is, amit a Biden-adminisztrációnak támogatnia kellene, a szociális gondok mellett például a menekültkérdés megoldása.
Ennek kapcsán érintettük, hogy az uniós vitát beárnyékolja a német belpolitikai válság, amely a német alkotmánybíróság novemberi döntése nyomán ütött egy 60 milliárd eurós lyukat a német büdzsén és jelenleg is azon kapkodnak a koalíciós pártok, hogy ezt miként tudnák az év vége előtt befoltozni.
A volt kijevi nagykövet szerint az Ukrajnát sújtó rendkívüli, háborús körülmények nem biztos, hogy kivételezett helyzetbe kell hogy hozzák Kijevet, hiszen amikor mi csatlakoztunk az EU-hoz, akkor nekünk is teljesíteni kellett – évek hosszú során át – a kiszabott kritériumokat.
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Ukrajnában a mai napig virágzik a korrupció, ezt nem sikerült visszaszorítani. Ha papíron, törvények szintjén ugyan teljesítenek, az még nem jelenti automatikusan azt, hogy ez a mindennapokban is megjelenik szomszédunknál.
A nagykövet – aki ugyancsak diplomatából van – a legnagyobb unszolás ellenére sem volt hajlandó kulisszák mögötti titkokat elárulni arról, hogy miért nem jött össze még egy látványos, előre megtervezett ukrán–magyar csúcstalálkozó. Íjgyártó István megpróbálta újjáéleszteni az 1991 óta működő kisebbségi vegyes bizottság aktuális ülését, de kezdeményezése nem ment át az ukránokon.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy Ukrajnában mostanában nagyon divatos lett Magyarországot negatív színben feltüntetni, és ha ez politikai előnyökkel kecsegtet, akkor bizony bármikor készek előhúzni és kijátszani a magyar kártyát.
A műsorban még szó volt arról is, hogy
(Borítókép: Íjgyártó István. Fotó: Kaszás Tamás / Index)