A vidéki életmód védelmében nyújt be egy törvényjavaslatot Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető az Indexnek elmondta: amikor olyan témák kerülnek elő, hogy együnk-e tücsköt és bogarat, szükséges megvédeni a hagyományainkból eredő termékeket. A miniszter arról is beszélt, hogy milyen agrárkísérletet fognak megkezdeni a Nemzetközi Űrállomáson. Nagyinterjú.
Nagy István agrárminisztert az interjúban többek között arról is kérdeztük, hogy
Olaszországban betiltották a műhús gyártását és forgalmazását. Magyarországon terveznek-e hasonlót?
Követni szeretnénk az olasz modellt. Vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy jogi szabályozással korlátozzuk a laboratóriumi termékek emberi fogyasztásra való alkalmazását. Semmi sem indokolja, hogy mesterséges sejtszaporítással hozzunk létre emberi fogyasztásra szánt élelmiszereket. Nem szabad megszakítani a termőföld és az ember munkájának kapcsolatát, mert ha ezt az egyensúlyt megbontjuk, abból mindig baj lesz.
Arra céloz, hogy a műhús előállítása huszonötször szennyezőbb, mint például a szarvasmarhák tartása?
Nem csak abból az aspektusból kell ezt a kérdést megközelíteni, hogy ez most környezetszennyező, vagy nagyobb ökológiai lábnyomot hagy-e maga után. Ha mindezt bevezetjük, engedélyezzük és elterjed, azzal a hagyományainkat és a kultúránkat bontjuk fel, ami aztán olyan gyökértelenséghez vezet, aminek beláthatatlan következményei lehetnek.
A készülő törvényjavaslat konkrétan mit fog tartalmazni?
A vidéki élet, életmód védelmében kívánunk egy komplex javaslatot benyújtani. Azt látjuk, hogy a vidéki hagyományaink, kultúránk és életmódunk kerülhet válságba, amikor olyan témák kerülnek elő, hogy együnk-e rovarfehérjét, sáskát, tücsköt vagy bogarat. Ha fölváltjuk a magunk hagyományaiból eredő termékeket egy idegen kultúra termékeivel, akkor az önazonosságunkat, a gyökereinket vágjuk el. Ez alapvető és hosszú távon ható veszélyeket hordoz magában, mert a föld, a hagyomány és a vidék egyaránt megtartóerőt jelent. De ahhoz, hogy ott megélhetés és jövőkép legyen, ahhoz a hagyományos mezőgazdasági termékekre messzemenőkig szükség lesz.
Hollandiában és Nyugat-Európában nagyon komoly küzdelem alakult ki a zöldpolitikusok és az agrárszféra között. Ideológiai okokból arra kötelezik a gazdákat, hogy adják fel megélhetésüket, és korlátozzák vagy szüntessék meg tevékenységüket. Közép-Európában is lesznek ilyen küzdelmek?
Minden ilyen ideológiai irányzat elérkezik hozzánk, de ha mégsem, akkor a majd a külföldi NGO-k tesznek arról, hogy ezek is jelen legyenek. E folyamat ellen a lehető leghatározottabban fel kell lépnünk, és két lábbal a normalitás talaján kell maradnunk. Sokszor, amikor egy ilyen zöld civil szervezet mögé nézünk, láthatjuk, hogy különböző gazdasági érdekek, lobbitevékenységek sejlenek fel. Jól emlékszünk a Négy Mancsra, amely külföldi finanszírozásra lépéseket tett a magyar liba, illetve libamáj tönkretételére.
Több mint nyolcmilliárd ember él a Földön jelenleg. Talán az egyik legnagyobb kihívás, hogy elég élelmiszert tudjunk előállítani, megelőzve az éhezéseket. A magyar agrárium akkor lesz igazán versenyképes, ha high-tech gazdaságok épülnek. Lesznek ilyenek?
A kérdés az, hogy mikor lesz még több? Számos helyen már a legmodernebb telepek működnek. Például Kocson, ahol 800 tehenes gazdaságot két fő irányít, mert teljesen automatizált, robotizált rendszerrel dolgoznak. Egy XXI. századi agrármérnök egészen más tudással van felvértezve, mint egy XX. századi. Ma egy agrármérnöknek azt kell tudnia, hogyan tud a termelési folyamatokból adatokat kinyerni, ezeket hogyan rögzíti, csoportosítja, miként von le belőlük következtetéseket, és ezek alapján milyen döntéseket hoz meg. Nincs még egy olyan szakma, amelyik ennyiféle tudást integrálna magába: az informatikától a robotizáción keresztül az űrtechnológiáig nálunk minden van.
A fejlesztési igények finanszírozására pedig most is rendelkezésre állnak a források, csak az idén 350 milliárd forint körül fizetünk ki megvalósult beruházásokhoz támogatást, 2027-ig pedig további 1500 milliárd forintot szeretnénk fordítani ezekre.
Egyszóval egyre több high-tech gazdaság lesz hazánkban, a mezőgazdaságban erősen jelentkező munkaerőhiány is ebbe az irányba tolja a gazdasági szereplőket.
Apropó, űrtechnológia. 2024 végén űrhajóst küld Magyarország a Nemzetközi Űrállomásra, ahol különböző kutatásokat fog elvégezni. Agrárkísérletek is lesznek az űrállomáson?
Igen. Azt hiszem, mindenki fantáziáját mozgatja, hogy az ember képes-e telepeket létrehozni a Holdon vagy a Marson. Ahhoz, hogy ott emberi kolóniákat lehessen letelepíteni, mindenféleképpen biztosítani kell az élelmiszerellátást. Talán mindenki emlékszik – Matt Damon főszereplésével – a Mentőexpedíció című filmre, ahol krumplitermelés folyt a Marson.
A Hunor Program egyik kísérlete az lesz, hogy a Nemzetközi Űrállomáson mikrokörnyezetben vizsgálják majd, hogy a Debreceni Egyetem által kinemesített paprika mennyire alkalmas űrbéli termesztésre.
Milyen évet zárt a magyar mezőgazdasági szektor?
Meglehetősen nehéz időszak áll mögöttünk. Egyszerre kellett kezelni az ukrán háború következményeit, és elindítani az új agrártámogatási rendszert. Arra kell számítanunk, hogy a jövőben is velünk maradnak az orosz–ukrán háború piaci hatásai. Bárhogy alakul a háború, semmi nem tér vissza a régi kerékvágásba, különösen nem a régiónk gabonapiacán. A magyar agrárszektornak alkalmazkodásra, a termelési és értékesítési folyamatok átértékelésére, minőségi előrelépésére van szüksége. Át kell gondolni, hogy lehet a termelésbe vonni a széles körben termesztett öt fő kultúrnövényen kívül más szántóföldi kultúrákat is. Legyen az szója, cirok, a pillangós virágúak vagy éppen szántóföldi zöldségtermesztés. Sokaknak érdemes ugyancsak átgondolni, nem éri-e meg az ökológiai gazdálkodás keretei között folytatni a tevékenységüket, hiszen jövőre ehhez a támogatási programhoz is lehet majd csatlakozni.
A támogatásoknál maradva, milyen kiírásokra és összegekre számíthatnak az agrárcégek 2024-től?
2027-ig mintegy 2900 milliárd forintnyi agrár- és vidékfejlesztési forrás felhasználását nyitjuk meg a magyar agrárium és vidék számára. 2024 elejétől megkezdődik az új agrár- és vidékfejlesztési pályázati felhívások és támogatási jogcímek meghirdetése. Februárban elsősorban az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó pályázati konstrukciókat hirdetjük meg, márciusban pedig a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások első pályázati csomagját. Ugyancsak tavasszal tervezzük azokat az ökológiai szempontból fontos, földhasználatváltást segítő támogatásainkat elindítani, amelyekhez utána többéves fenntartási támogatás igénybevételének lehetősége is megnyílik. 2024 őszére várható a vidékfejlesztési pályázati konstrukciók elkészülte, és év végére egy újabb beruházási pályázati csomag meghirdetése, amely a precíziós gazdálkodást vagy éppen terménytisztítás-szárítás technológiai megújulását segíti. A gazdákat segítendő, a biztonságosabb tervezés érdekében közzé is tettük a pályázati menetrendet. Ennek segítségével mindenki előre tud gondolkodni, mely támogatásokkal tudja versenyképesebbé tenni vállalkozását.
Folyamatos a nyomás Közép-Európa államain, mert a – jórészt nyugati tulajdonú – ukrán gabonát nem akarják beengedni az országukba. Magyarország mennyi gabonát importált Ukrajnából?
Az orosz–ukrán háború következtében a hagyományos ukrán tengeri mezőgazdasági exportútvonalak ellehetetlenültek. Az Európai Unió szolidaritás címszó alatt alternatív útvonalakat kezdett létrehozni. A szárazföldi útvonal mellett török közvetítéssel a tengeri útvonal is korlátozottan beindult. De ez az ukrán mezőgazdasági termékek kivitele már nem ugyanarra ment, mint korábban, hanem az unió felé. 2022 nyarától ugyanis az addigi vámokkal védett európai piacot kinyitották, és lényegében teljes vámmentességgel érkezhettek a sokszor kétes minőségű ukrán termékek a közösség területére. Ennek a folyamatnak a következtében 2022 végére csak gabonafélékből havonta úgy két és fél millió tonna érkezett az unióba, és abból körülbelül egymillió tonna az Ukrajnával szomszédos országokba került. Ez a folyamat rendkívül komoly piaci zavart okozott. Az úgynevezett frontországok Magyarországgal egyetemben hiába jelezték a nehézségeiket azt EU-felé, Brüsszelből nem érkezett érdemi reakció. A helyzet annyira kritikussá vált, hogy 2023 áprilisában Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, és bizonyos formában Románia és Bulgária is korlátozásokat vezetett be az ukrán termékekre. Magyarországra ettől az időponttól kezdve nem érkezik ukrán gabona és olajosnövény, és más mezőgazdasági termék sem. Brüsszel tett bizonyos lépéseket a helyzet kezelésére, de ezek nem oldják meg a hosszú távú problémát, ezért továbbra is fenntartjuk a behozatali tilalmat, amit azóta ki is terjesztettünk több mint 20 termékre.
A korlátozó intézkedések számos bírálatot kaptak. Meddig maradhat a behozatali tilalom?
Minden eszközzel megvédjük a gazdák érdekeit, tehát tartjuk a frontot. Csak uniós megoldása lehetne ennek a dolognak, de ilyen egyelőre nem született, annak ellenére sem, hogy mi több javaslatot is letettünk Brüsszel asztalára. Ilyen például az úgynevezett tranzitdíj-támogatás, aminek bevezetésével vissza lehetne vezetni az ukrán mezőgazdasági termékeket a korábbi, hagyományos piacaikra. Egy biztos, mi minden körülmények között a gazdák oldalán állunk, és megvédjük a szuverenitásunkat. Ahogy az a napokban ismertté vált, a kormány a szuverenitás védelméről indított nemzeti konzultáció keretében is kitér a génmódosított élelmiszerek veszélyére, miután Brüsszel megnyitotta a határokat a kétes eredetű ukrán gabonaszállítmányok előtt. A magyar emberek ismét elmondhatják a véleményüket arról, hogy szerintük valóban meg kell-e nyitnunk a piacunkat a génmódosított ukrán gabona előtt, vagy minden lehetséges módon ki kell állni a magyar gazdákért, és biztosítani kell a magyar mezőgazdaság GMO-mentességét.
Jelenleg Székesfehérváron tárgyalják Nagy János egykori helyettes államtitkár ügyeit, akit hűtlen kezeléssel, vesztegetéssel és közokirat-hamisítással vádolnak. Hogyan kommentálná egykori kollégája büntetőügyét?
Nagyon megdöbbentett ez az ügy, mert Nagy János egy jó szakember. Az Agrárminisztérium belső vizsgálatot folytatott le, ami egyébként nem tárt fel szabálytalanságot. Azokat, akiket a büntetőeljárás bármilyen formában érintett, a minisztérium elbocsátotta. Nagyon remélem, hogy az eljárás végére kiderül az igazság, és a bíróság mindenkit megnyugtató ítéletet fog hozni ebben az ügyben.
(Borítókép: Nagy István. Fotó: Németh Kata / Index)