Az Országgyűlés szerdai ülésén Orbán Viktor miniszterelnök felszólalása után szavazások is voltak, többek között jön a digitális állampolgárság, emelkednek a fogyasztóvédelmi bírságok, és jövőre felállítanak egy új minisztériumot.
A képviselők kedden a választási törvény átírása, az Alaptörvény újabb módosítása, valamint a szuverenitásvédelmi törvényjavaslat elfogadása mellett több más területen is döntöttek. Az Országgyűlés szerdán reggel, az Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szóló vitával folytatta munkáját, amelyen Orbán Viktor is felszólalt.
A vita után határoztak arról, hogy 2024. január 1-jétől – a Miniszterelnökségből történő kiválással – kezdi működését az önálló Területfejlesztési és Közigazgatási Minisztérium. A képviselők emellett beszámolókat is elfogadtak, valamint több törvényt módosítottak.
A parlament 111 igen, 48 nem szavazattal elfogadta az Állami Számvevőszék 2022-es szakmai tevékenységéről, az intézmény működéséről és gazdálkodásáról szóló beszámolót. Windisch László ÁSZ-elnök az általános vitában azt mondta: a számvevőszék tavaly eleget tett a törvényekben előírt kötelezettségeinek, és az ellenőrzési terveiben rögzített feladatait végrehajtotta.
Az intézmény tavaly 71 jelentést adott ki, amely 5552 szervezetet érintett, a számvevőszék elnöke pedig közel háromezer címzettet figyelemfelhívó levélben szólított meg, hogy intézkedjen az ellenőrzés során feltárt jogszabálysértő gyakorlat, illetve a vagyon rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználásának megszüntetése érdekében. Az ÁSZ 46 esetben kezdeményezte a költségvetési támogatás folyósításának felfüggesztését és tíz esetben élt jelzéssel az illetékes hatóságok felé.
Az Országgyűlés 119 igen, 35 nem szavazattal és hét tartózkodás mellett fogadta el az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2022-es tevékenységéről szóló beszámolót. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa az általános vita elején tartott expozéjában arról beszélt, hogy tavaly az Ukrajnából érkező menekültek segítése, területi irodák létesítése és a gyermekvédelem voltak a legfontosabb feladatai. 2022-ben 5740 új ügye, 4951 befejezett ügye volt az ombudsmani hivatalnak, 226 jelentést adtak ki, 169 ajánlást fogalmaztak meg, és 263 hatósági ügyük volt.
Módosította a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényt egyes kapcsolódó törvényekkel együtt a parlament. A képviselők 114 igen, 21 nem szavazattal és 27 tartózkodás mellett fogadták el a jogszabályt.
Könnyített lesz az ügyfélazonosítás az alacsony pénzmosási kockázatú önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a kockázati életbiztosítási tevékenységet végzők és az utalványkibocsátók esetén. Az egyszerűbb ügyintézést szolgálja az a rendelkezés, miszerint természetes személyek kérésére kötelező lesz biztosítani az elektronikus ügyintézést az ügyfélazonosításkor.
A székhelyszolgáltatási, továbbá a virtuális fizetőeszközökhöz kapcsolódó szolgáltatások esetében szigorodtak a nyilvántartásra, illetve a felügyeletre vonatkozó szabályok. Az Európai Bíróság ítéletével indokolták azt a szabályt, hogy harmadik személyek jogos érdekük igazolását követően ismerhetik csak meg a gazdasági társaságok és más szervezetek tényleges tulajdonosi adatait. A jogos érdek lehet a szoros üzleti vagy hozzátartozói kapcsolat, illetve a vagyonjogi per.
Az Országgyűlés 127 igen, 36 nem szavazattal, két tartózkodás mellett elfogadta a büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosítását, amely mindhárom büntetőjogi kódexet, vagyis a Büntető törvénykönyvet, a büntetőeljárásról szóló és a büntetés-végrehajtási törvényt is érinti.
A jogszabály terjedelmes része foglalkozik a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó változásokkal. Az új rendszerben a végrehajtási fokozatok – a fegyház, a börtön és a fogház – változatlanok maradnak, de a jelenlegi kilenc helyett egy ötfokozatú besorolási rendszer lesz az alapja a szabadságvesztés végrehajtási rendjének.
Az Országgyűlés 125 igen, 21 nem szavazattal, 18 tartózkodás mellett elfogadta a kis- és középvállalkozásokról (kkv), fejlődésük támogatásáról szóló törvény módosítását, amely megteremti az alapját egy új uniós támogatási forma bevezetésének. Az úgynevezett tőkekedvezményes egyműveletes kombinált termék lényege, hogy a támogatást kölcsön formájában kapják meg a társaságok, de annak egy része akár vissza nem térítendő támogatássá alakulhat.
A parlament 114 igen, 22 nem szavazattal és 28 tartózkodás mellett elfogadta az igazságügyi tárgyú törvények módosítását.
Jelentősen emelkedik a fogyasztóvédelmi bírság összege:
100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű cégek esetében az alsó határ 15 ezerről egymillió forintra nő, a bírság felső határa a vállalkozás éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb 650 millió forintig terjedhet.
A fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető, vagy a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén a bírság összege kétmillió forinttól hárommilliárd forintig is terjedhet.
Változásokat fogadott el az Országgyűlés a munkavédelemről szóló törvényben is 114 igen szavazattal, 14 ellenvoks és 36 tartózkodás mellett. A módosítás értelmében rendeleti szinten lesz meghatározható a munkavédelmi képesítések besorolása, csökkennek az egészségügyi szolgáltatók adminisztratív terhei, és változnak a munkavédelmi bírság kiszabásának szabályai.
A jövő évtől a szülő rendelkezhet a gyermekek után járó pótszabadság kivételének időpontjáról. Az erről szóló jogszabály-módosítást 132 igen szavazattal, 26 ellenvoks és hat tartózkodás mellett fogadta el a parlament kereszténydemokrata képviselők kezdeményezésére. A magyar törvények szerint a gyermek tizenhat éves koráig egy gyermek után évente két nap, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után hét nap pótszabadság jár a szülőnek.
Az eljárások egyszerűsítése, a szolgáltatások körének bővítése és informatikai fejlesztések céljából változtatott az Országgyűlés hat, az ingatlan-nyilvántartással, földméréssel és térképészettel összefüggő törvényen 112 igen szavazattal, 17 ellenvoks és 33 tartózkodás mellett.
A változtatások alapvető oka az ingatlan-nyilvántartási eljárások elektronikussá tétele. Az illetéktörvény módosításának célja a személyes díjmentességre vonatkozó rendelkezések pontosítása.
A jövőben a magyarországi közjegyző abban az esetben is adatot kérhet a nyilvántartásokból, ha olyan örökhagyó után indul hagyatéki eljárás, aki az unió egy másik tagállamában hunyt el. A földmérési és térképészeti törvény változtatása azt célozza, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok, tények a térképi adatbázisban is megjelenhessenek. A jogszabály hatályon kívül helyezi a szolgáltatási díjakról szóló törvény egyes rendelkezését.
A hulladékgazdálkodási koncessziós rendszer kezdeti tapasztalatai alapján született pontosításokat tartalmazza a környezetvédelmi termékdíjról, valamint a hulladékról szóló törvények módosítása, amelyet 122 igen szavazattal, 21 ellenvoks és 21 tartózkodás mellett fogadtak el a képviselők.
A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény változtatását az adóhivatal kezdeményezte az ellenőrzési jogkörükkel kapcsolatos problémák megszüntetésére. A hulladékról szóló jogszabályban uniós jogharmonizációs céllal változik az építési-bontási hulladék fogalma, pontosítják az önkormányzatok részvételét a közfeladat-ellátásban. Ugyancsak módosulnak a pénzügyi biztosítékra vonatkozó szabályok.
Európai uniós kötelezettség nyomán alkotott jogszabályt az Országgyűlés a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról. A törvény – amelyet 114 igen szavazattal, 28 nem és 22 tartózkodó szavazat mellett fogadtak el – az unió adatkormányzási rendeletét ülteti át a hazai jogrendszerbe, új feladatokat róva például a Nemzeti Adatvagyon Ügynökségre. Hatályukat vesztik a nemzeti adatvagyonról és a közadatok újrahasznosításáról szóló törvények.
Az ügynökség feladatai szolgáltatásnak minősülnek a jövőben, amiért díjat számolnak fel. Az ügynökség szerepe többségében nem lesz kizárólagos, egyes regisztrációköteles szolgáltatásokat, például adattisztítást, adatelemzést más szervezetek is végezhetnek majd, ha teljesítenek bizonyos feltételeket. E szervezetek nyilvántartásáért az ügynökség felel.
A törvény azt is szabályozza, hogyan kell naprakészen tartani a nemzeti adatvagyonleltárt. A nagyobb intézményeknél szervezeti adatfelelősöket, míg a kisebbeknél adattovábbítási kapcsolattartót kell kijelölni. A jogszabállyal kapcsolatos hatósági feladatokat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság látja el.
Jövő szeptembertől indul a digitális állampolgárság program, amelynek lényege, hogy az ügyintézés, az igazolványok és az aláírás is mindenki számára elérhető lesz mobilon. A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló jogszabályt, amelyet Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter terjesztett elő, 113 igen, 37 nem és 13 tartózkodó szavazattal fogadták el a képviselők.
A jogszabály szerint
egy központi mobilalkalmazás jön létre, amely mindenki számára elérhető, ugyanakkor nem lesz kötelező a használata. Az elsők közt a születéssel és az autóátírással kapcsolatos ügyeket lehet majd intézni az applikációból, később a költözéssel, házassággal, vállalkozásindítással kapcsolatos ügyeket is, illetve az erkölcsi bizonyítványt is be lehet szerezni
– ismertette a javaslat vitájában Dömötör Csaba államtitkár, jelezve, a cél az, hogy minden közigazgatási ügyet digitálisan is el lehessen intézni.
A mobilalkalmazás segítségével a felhasználók igazolhatják majd a személyazonosságukat és egy gombnyomással rendezhetik fizetnivalóikat az állam felé, később hivatalos leveleiket is megkaphatják a felületen, illetve a közműszámlák is érkezhetnek az alkalmazásba. A jogszabály szerint a keretalkalmazás, a digitális személyiadattárca-szolgáltatás, az eAláírás és az eAzonosítás szolgáltatás 2024. szeptember 1-jétől, a hozzájárulás alapú adatszolgáltatás 2025. június 1-jétől, az ePosta, az eDokumentumkezelés és az eFizetés szolgáltatás 2026. január 1-jétől indulhat el.
A digitális állampolgárságról itt írtunk részletesen.
Az Országgyűlés 143 igen, 6 nem és 12 tartózkodó szavazattal elfogadta a köznevelés területén alkalmazandó diszkriminációellenes intézkedésekről szóló jogszabályt. Jövő januártól a köznevelési intézmények fenntartói számára biztosított költségvetési támogatást tíz százalékkal csökkenthetik, ha egy általános iskola a hátrányos helyzetű tanulók oktatásából nem veszi ki a részét a törvényben meghatározott mértékben.
Az Országgyűlés 127 igen, 23 nem és 13 tartózkodó szavazattal elfogadta a közlekedési tárgyú törvények módosítását, amely a külföldi rendszámmal rendelkező járművek esetében is biztosítja a várakozási díj és a pótdíjfizetési kötelezettség érvényesülését. Emellett lehetővé teszi a tengelysúlymérő rendszer meghatározott adatainak közvetlen rendszerkapcsolaton alapuló lekérdezését.
A jövőben a leállósávban és a pihenőhelyeken veszteglő, elhagyott járműveket elszállíthatják, tárolhatják, és később értékesíthetik is. A szabadidős és sportrepülés esetén jelentős mértékben csökkentik a légi jármű és komponenseinek gyártásához, a folyamatos légi alkalmasság irányításához kapcsolódó, valamint az ilyen légi járművet karbantartó szervezetek terheit.
A már meglévő vasúti pályák esetében az üzemeltetéshez kapcsolódó ok miatt nem lehet kisajátítani, holott a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az érintett ingatlanoknak kizárólagos állami tulajdonban kellene lenniük.
A képviselők 157 igen és 6 nem szavazattal elfogadták az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról szóló jogszabályt az uniós jognak való megfelelés érdekében. Az európai uniós rendeletben elfogadott, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus célja, hogy az Európai Unió belső piacán megtermelt cement, villamos energia, műtrágya, vas és acél, alumínium, valamint hidrogén globálisan is versenyképes maradjon az EU szigorodó üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési céljai mellett, ezért az EU-ba importált termékekre 2026. január 1-jétől díjat vetnek ki.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló törvényt és az energiahatékonyságról szóló törvényt is módosította az Országgyűlés 122 igen, 20 nem és 20 tartózkodó szavazattal.
A jogszabály bővíti a hivatal energiahatékonysági feladatait és hatékonyabbá teszi a monitoringrendszert. A közintézményi tulajdonban és használatban álló épületekkel kapcsolatos energiahatékonysági feladatok kibővülnek a végsőenergia megtakarítására vonatkozó adatszolgáltatással.
Az Országgyűlés 125 igen, 22 nem és 15 tartózkodó szavazattal jóváhagyta a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló határozat módosítását. Az atomenergiáról szóló törvény alapján a politika következő felülvizsgálata 2025-ben lenne esedékes.
A soron kívüli módosítást a paksi atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása és az indokolja, hogy az atomenergia-hivatal engedélyt adott Paks II. blokkjainak létesítésére, valamint át kell vezetni azt is, hogy az Országos Atomenergia Hivatal 2022 év elejétől önálló szabályozó szerv. A keretrendszer kiegészül a nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére szolgáló tároló létesítésével kapcsolatos feladatokkal is.
Elfogadták a képviselők a központi költségvetés címrendjének a Szuverenitásvédelmi Hivatallal összefüggő módosítását 116 igen szavazattal, 43 ellenvoks mellett. Erre azért volt szükség, mert a Szuverenitásvédelmi Hivatal új fejezetet alkot a központi költségvetésben, és ezt a fejezetet – a kormánytól való függetlensége miatt – csak az Országgyűlés hozhatja létre a hatályos államháztartási törvény alapján. A határozat az intézmény működési lehetőségének megteremtésével párhuzamosan felhívja a kormányt, hogy a felállításhoz és működéshez szükséges forrást biztosítsa.
A területi egyenlőtlenségek csökkentése az alapvető célja a területfejlesztési törvény módosításának, amelyet 113 igen szavazattal, 23 nem és 25 tartózkodó voks mellett fogadtak el. Bevezetik az együtt kezelendő térség fogalmát, amely a nagyvárosok köré csoportosuló elővárosok fejlesztését kívánja segíteni. A koncepció támaszkodik a nyugat-európai tapasztalatokra, és a városfejlesztésnél az agglomerációs kérdéseket is figyelembe veszi az ingázás okozta problémáktól kezdve a közszolgáltatás használatának kérdéséig.
Az új jogszabály bevezeti a területfejlesztési szolgálat intézményét, amellyel egy olyan eszközrendszer lép életbe, amely az előterjesztő szándéka szerint rugalmas működése által ott segít, ahol erre szükség van, és nem országosan egységesített eljárások mentén működik. A módosítás alapján a vármegyei önkormányzatok területfejlesztéssel összefüggő feladatai kiegészülnek a törvényben korábban nevesített vidékfejlesztési feladatokkal.
A közbeszerzési rendszer hatékonyságának javítását és a verseny fokozását célozza az illetékekről és a közbeszerzési eljárásról szóló törvények módosítása, amelyet 115 igen szavazattal, 14 ellenvoks és 32 tartózkodó szavazat mellett fogadtak el a kormány kezdeményezésére.
A módosító csomag egyik legfontosabb intézkedése a jogorvoslati díjakat érinti. Az előterjesztő várakozása szerint a közbeszerzési jogorvoslati díjak csökkentésével javulni fog a közbeszerzési jogsértések elleni fellépés, valamint szélesednek a mikro-, kis- és közepes vállalkozások jogorvoslati eljárásokhoz való hozzáférésének lehetőségei.
A változtatás a legfrissebb uniós szabályoknak való megfelelést, gyakorlati kérdések rendezését, valamint a közbeszerzési eljárások hatékonyabb, gyorsabb és rugalmasabb megvalósítását szolgáló passzusokat is tartalmaz.
Változik a Hungary Helps programról szóló törvény, a módosításokat 128 igen szavazattal, 14 ellenvoks és 18 tartózkodás mellett fogadták el. A cél, hogy Magyarország nemzetközi humanitárius segítségnyújtási és fejlesztési politikájához egységes és átlátható szabályozási keret álljon rendelkezésre, ami szolgálja a hatékonyságot, és megerősíti Magyarország szolidaritásának alapelveit.
A törvényjavaslat egyik aktualitását a kormány annak szükségességével magyarázta, hogy integrálni tudják azokat a szakpolitikákat és eszközöket, amelyekkel Magyarország hozzájárulhat az emberi életek megóvásához, a válságok enyhítéséhez, a válságövezetekben élő közösségek helyben maradásához.
Az Országgyűlés 111 igen szavazattal, 31 ellenvoks és 18 tartózkodó szavazat mellett elfogadta az egyes hatósági kérdésekről szóló kormányzati törvényjavaslatot, amelyet kivételes eljárásban tárgyaltak meg a képviselők. A jogszabály tartalmazza a másodfokú eljárásokkal kapcsolatos módosításokat. Környezetvédelmi hatósági ügyekben – kormányrendeletben meghatározott ügyek esetében – fellebbezésnek lehet helye, amelynek ügyintézési határideje megegyezik az alapeljáráséval.
Változott az információs önrendelkezési jogról szóló törvény is, amelyről Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a vitában azt mondta: összhangba hozzák a személyes adatok védelméhez fűződő és az egyéb eljárásokban a tisztességes eljáráshoz fűződő jogokat azokban az egyre gyakrabban előforduló esetekben, amikor az egyébként törléssel, illetve megsemmisítéssel érintett adatok rendelkezésre állásához alapvető eljárási érdek fűződik.
A parlament – 147 igen szavazattal, 1 ellenvoks és 7 tartózkodó szavazat mellett elfogadva az igazságügyi bizottság határozati javaslatát – nem nyilvánította a szkítákat Magyarországon honos népcsoporttá. Ezt egy magánszemély kezdeményezte, de eljárása során a Nemzeti Választási Bizottság kikérte a Magyar Tudományos Akadémia álláspontját, amely azt közölte, hogy a szkíta népcsoport honos népcsoporttá nyilvánításához szükséges törvényi feltételek nem állnak fenn.
(Borítókép: Orbán Viktor felszólal a z Országgyűlés plenáris ülésén 2023. december 13-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)