Az Alkotmánybíróság pénteken közzétett határozatában elutasította az Országgyűlés ellenzéki képviselőinek azt az indítványát, amelyben kifogásolták, hogy ha 2024. október 1-jét megelőzően megszűnik egy képviselő vagy egy polgármester megbízatása, akkor nem tűzhető ki időközi választás.
Az Országgyűlés május 23-án fogadta el a kormány által beterjesztett, „a választási eljárási szabályoknak az elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról” szóló törvényt, amely többek között az időközi választásokra vonatkozó eljárást módosította.
A korrekció részét képezte, hogy a tízezer lakosúnál nagyobb településeken az egyéni körzetek legalább kétharmadában jelöltet kell indítania egy pártnak, ha kompenzációs listát akar állítani, ahogy az is, hogy az önkormányzati választások előtti egy évben már nem tartanak egyéni időközi választásokat, a megüresedett mandátum betöltésére a jelölőszervezet küldhet más képviselőt a testületbe.
A Párbeszéd – Zöldek a szavazás után azonnal jelezte, hogy az ügyben az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Végül 52 ellenzéki képviselő írta alá azt az indítványt, amelyben az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartották, ha 2024. október 1-jét megelőzően megszűnik egy képviselő vagy egy polgármester megbízatása, akkor nem tűzhető ki időközi választás.
Szerintük az új szabályozás, hogy a választóknak az új képviselő személyének kiválasztására nincs ráhatásuk, nem szolgálja a választók akaratának szabad kifejezését, és megfosztják az állampolgárokat attól, hogy választók és választhatók legyenek.
Nos, az Alkotmánybíróság 1. számú öttagú tanácsa (előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás, a testület elnöke) pénteken közzétett határozatában elutasította az utólagos normakontrollra irányuló indítványt. Az alkotmánybírák határozatukban megállapították: az Alaptörvényből nem vezethető le, hogy a képviselő-testületek működésének biztosítása érdekében a jogalkotó kellően alátámasztott indokok alapján, koncepcionálisan ne alkothasson olyan választási rendszert, amely az időközi választásra vonatkozó moratórium alatt megüresedett mandátum betöltését célozza.
A kompenzációs listás megoldás (mandátumpótlás) alkalmazásával a megüresedett mandátum betöltése végső fokon a korábbi választáson leadott állampolgári közvetlen szavazaton alapul, mivel a választópolgárok a kompenzációs listára jutó szavazatokat általános és egyenlő választójog alapján, közvetlenül és titkos szavazással adták le
– indokolta döntését a testület.
Szerintük a módosításnak alkotmányosan elfogadható indoka volt, hogy a jogalkotó az intézményvédelmi kötelezettségére tekintettel a vizsgált mandátumbetöltési szabály alapján a képviselő-testületek működőképességének biztosítása érdekében, élve a széles körű döntési szabadságával, lehetővé kívánta tenni a korábban betöltött, de megüresedett mandátum betöltését az időközi választásra vonatkozó moratórium esetére is.
Az Alkotmánybíróság 1. számú öttagú tanácsa pénteken közzétett határozatában (előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás) elutasította a Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény ellen irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozók (egyetemi oktatók és hallgatók, valamint hallgatói önkormányzat) szerint a támadott szabályozás a jogbiztonság elvéből fakadó kellő felkészülési idő követelményébe és a jogalkotói hatalommal visszaélés tilalmába ütközik, figyelemmel arra, hogy az egyetemi struktúraváltásra kevesebb mint két hónapot hagyott a jogalkotó. Az Alkotmánybíróság szerint az indítványban bemutatott tények alapján a működőképesség folyamatosan biztosított volt, és az egyetem eleget tett a jogszabályváltozásból fakadó kötelezettségeinek. Így, bár kétségtelenül felmerült igazolható nehézség a jogszabály végrehajtását illetően, az nem volt teljesíthetetlen. Az egyetem eleget tudott tenni a megváltozott jogi szabályozásból eredő kötelezettségeinek, ami azt támasztja alá, hogy a felkészülési idő nem volt kirívóan rövid.