Két hét után adott interjút ismét a közszolgálati rádióban Orbán Viktor. A miniszterelnök a közszolgálati rádió brüsszeli stúdiójából nyilatkozott, miután a belga fővárosban rendezik azt a kétnapos csúcstalálkozót, ahol az Európai Tanács úgy döntött, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával. Orbán Viktor korábbi ígéretével ellentétben végül nem vétózta meg az uniós közös döntést, nem vett részt a döntésen, hanem hagyta a másik 26 tagállamot dönteni, akik „ellenszavazat nélkül” jóváhagyták a lépést.
A kormányfő a brüsszeli Közmédia Központban készített interjúban azt mondta: hosszú és nehéz vita zajlott le az EU-csúcson, nyolc órán keresztül próbálta meggyőzni a résztvevőket arról, hogy ne is tűzzék napirendre az ukrán csatlakozási tárgyalások ügyét, vagy ha napirendre tűzik, akkor legyen világos, hogy Ukrajna nem készült fel arra, hogy az unió tagja legyen.
Hozzátette: nem lehetett őket meggyőzni, a döntő érvük az volt, hogy Magyarország ezzel nem veszít semmit, tekintettel arra, hogy a végső szót Ukrajna tagságáról a nemzeti parlamenteknek kell kimondaniuk, köztük a magyarnak is. Jelezte: hosszú folyamat lesz, amíg eljut az ügy a parlamentekig, addig mintegy 75 olyan alkalom van, amikor a magyar kormány ezt a folyamatot megállíthatja.
Arra is kitért: meg kellett viszont vétóznia az ukránoknak szánt 50 milliárd eurós támogatást, erre majd visszatérnek valószínűleg egy rendkívüli csúcs keretében valamikor februárban.
A kormányfő hozzátette: a magyarok pénzét nem kapja meg Ukrajna – ezt ugyanis a magyar delegáció már megvétózta., mert Magyarország nem fogadja el a pénzügyi következményeit az ukrán csatlakozásról szóló döntésnek. Ha a magyar gazdák érdekeit kell megvédeni, akkor a magyar kormány „a kéziféket be fogja húzni”. Ez egy rossz döntés, el sem kellett volna elindulni ebbe az irányba, Magyarország lelkiismeretét nem terheli ez a rossz döntés, és a folyamatot meg lehet állítani menet közben is – tette hozzá Orbán Viktor.
Kérdésre válaszolva Orbán Viktor azt mondta, hogy hosszú listája van arról, miért tartja rossz döntésnek Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdését. Ezek közt említette, hogy közös hitelt kell felvenni, amit ellenez, mert a Covid idején is rosszul jártunk, illetve azt, hogy Ukrajna „rosszul áll a háborúban”. A kormányfő szerint nem fegyverrel kellene segíteni Kijevet, hanem a háborút kellene megállítani.
A magyarok pénzét oda akarják adni a háború folytatására. Ez nem fogadható el. Azt mondtam, hogy na, ezt már ne. Itt már azonnali érdeksérelem van
– emelte ki Orbán Viktor.
Az uniós pénzek érkezéséről Orbán Viktor elmondta, hogy „nekünk ez a pénz járt”. De szerinte az a legfontosabb tanulság, hogy a magyar gazdaság az uniós források nélkül is működik.
De ha az ember pénzt kap, akkor nem kell elszaladni
– tette hozzá, majd megerősítette: azzal, hogy az országgal packáztak, azt mutatja, hogy van hajlam Brüsszelben arra, hogy visszaéljenek a hatalommal. Orbán Viktor szerint le kell váltani a mostani vezetést.
Amikor pedig a pénz tényleg meglesz, bent lesz a széfben, akkor lehet majd dönteni, hogy hova mekkora forrás jusson
– jelentette ki, de hozzátette: a befagyasztott források további kétharmadának érkezését „majd meglátjuk”.
Az Országgyűlés keddi ülésén fogadták el az Alaptörvény tizenkettedik módosítását, valamint megszavazták a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényjavaslatot is. Ez utóbbiról kapott kérdést az interjúban a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint a magyar alkotmány jól megszerkesztett védelmi rendszer,
a baloldal mégis megtalálta a módját annak, hogy részben a baloldali média, részben a baloldalhoz kapcsolódó, nekik dolgozó civil szervezetek, NGO-k támogatásán keresztül külföldi pénzzel befolyásolják a választást. A szuverenitásvédelmi törvény azért született meg, hogy ez még egyszer ne fordulhasson elő
- mondta, majd hozzátette: akik most megszólalnak, azok önfeljelentést hajtanak végre. Ez a zsoldosok tiltakozása – tette hozzá.
A Brüsszelben sugárzott beszélgetés végén a miniszterelnök a nemzeti konzultációról is beszélt. Mint mondta: a kormánynak az a dolga, hogy megértse, mit gondolnak az emberek olyan ügyekben, amelyekről ritkán lehet véleményt mondani.
(Borítókép: Orbán Viktor 2023. november 10-én. Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)