Index Vakbarát Hírportál

Hiába az ígéretek, nem a vállalt irányba tartunk

2023. december 17., vasárnap 12:33

A Green Policy Center gondozásában megjelent Magyarország Második Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentése, amelyben a 2020-as, valamint a 2021-es év értékeit hasonlították össze. A jelentés szerint „a magyar üvegházhatásúgáz-kibocsátások klímacélok irányába történő trendszerű csökkentése 2021-ben még nem indult el, sőt 2 százalékkal emelkedett is az emisszió a megelőző 2020-as évhez képest”, de a koronavírus-járvány hatásait nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Magyarország Első Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentéséről itt írtunk részletesen. A Green Policy Center a második jelentésben leszögezte, tisztábban vannak azzal, hogy „az egy év különbséggel megfigyelt elmozdulás, az időtáv rövidsége miatt, nem ad világos képet arra vonatkozóan, hogy jó úton vagyunk-e az ambiciózus 2050-es cél felé. Ráadásul ez az időszak a Covid–19-világjárvány hatásai miatt akár torz képet is mutathat, hiszen ilyen értelemben a 2020-as év egészen speciális volt, de még 2021 sem volt »tipikus«. Ennek megfelelően az előrehaladást a mostani és a következő egy-két év jelentései még egy viszonylag egyszerű módszertan szerint mutatják be. Ebben a kezdeti időszakban csak azt mutatjuk be, hogy merre mozdult el, merre tart az adott indikátor tekintetében az ország, de még nem a végcélhoz történő előrehaladás szemszögéből értékeljük azt”.

Lezárások és visszapattanás

A jelentés főbb megállapításai:

Ha el szeretnénk érni a célokat, mielőbb tartósan csökkenő pálya kell

A jelentés szerint „ha egyenletes, lineáris pályán akarnánk elérni a 2050-es klímasemlegességi célt, akkor 2020-tól kezdve évente bő 2 százalékkal kellene csökkennie a kibocsátásainknak. Minden egyes év, amikor nem érjük el ezt a csökkenést, egyre nagyobb terhet ró a későbbi időszakokra”.

2021-ben az előző évhez képest a legnagyobb mértékű változást, egyben a leglátványosabb romlást a közlekedés kibocsátása produkálta, bő 10 százalékos emelkedéssel. Ennek oka elsősorban a koronavírus-járvány közben bevezetett lezárások fokozatos feloldása volt. „Mondhatni, az ágazat emissziója a 2020-as, a trendből lefelé kilógó érték után elkezdett visszatérni a »megszokott« pályájára, bár még nem érte el a 2019-es értéket – 5 százalékkal alatta marad” – fogalmaztak a jelentésben, hozzátéve: ezért megvan a veszélye annak, hogy a kedvezőtlen irány folytatódik.

A másik olyan ágazat, amely komolyabb emelkedést produkált az ÜHG-kibocsátások terén 2020-ban és 2021-ben, az épületszektor volt. „Ennek elsődleges hajtóereje az előző évinél több fagyos nappal jellemezhető tél volt, tekintve, hogy az épületek (fosszilis) energiafogyasztásának legnagyobb része, jellemzően 70-80 százaléka a fűtés-hűtés miatt jön létre” – mutatott rá a jelentés.

Végül úgy fogalmaztak, hogy „összességében az ÜHG-kibocsátások trendszerű csökkenése 2021-ben sem indult el, sőt a Covid-járvány utáni visszapattanó hatásnak köszönhetően még nőttek is, hiába fogadott el az Országgyűlés 2020-ban a korábbiaknál jóval ambiciózusabb klímacélokat 2030-ra és 2050-re. A legtöbb ágazatban 2021-ben is hiányoztak még a tudatos emissziócsökkenést kikényszerítő szakpolitikák (kivéve az uniós szintű EU ETS-t és F-gáz-szabályozást) és az érdemi hatás kiváltásához szükséges mértékű beruházási támogatások. Amennyiben a klímacélokat valóban el szeretnénk érni – különösen, hogy a 2030-as nemzeti cél várhatóan még emelésre is kerül –, mielőbb tartósan csökkenő pályára kell állítani a hazai ÜHG-kibocsátásokat”.

A Green Policy Center teljes, 58 oldalas jelentése itt olvasható.

(Borítókép: Dunaferr. Fotó: Németh Kata / Index)

Rovatok