Az európai migrációs válságról jelentetett meg könyvet a Migrációkutató Intézet. A Sodrásban című kötet foglalkozik az Európai Unió migrációs politikájával, a magyar társadalom bevándorlással kapcsolatos attitűdjeivel és a Nyugat-Európában tapasztalható, egyre erőteljesebb antiszemitizmussal is.
„Süketek párbeszéde folyik migrációs kérdésben az Európai Unió és Magyarország között, azonban a jelnyelvnek köszönhetően valamennyire közeledtek az álláspontok bizonyos kérdésekben” – nyilatkozta az Indexnek Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, aki szerint az 1950-es években kialakult globális menekültügyi rendszer a 21. században már nem tudja megfelelően kezelni a migrációs kihívásokat.
Marsai Viktor szerint az irreguláris migráció kapcsán meghatározó, hogy a világ vezető államai milyen üzeneteket juttatnak el a fejlődő vagy a szegény országok lakóinak.
Jó példa erre az Egyesült Államok. Donald Trump elnöksége előtt évente 3-400 ezren érkeztek illegálisan az USA-ba. A Trump-adminisztrációnak sikerült drasztikusan csökkentenie az illegális migrációt azzal, hogy világos üzeneteket fogalmazott meg a kibocsátó országok felé
– fogalmazott az igazgató, aki hozzátette: a jelenleg regnáló Joe Biden elnöksége alatt – egyes statisztikák szerint – már az 5 milliót is elérte az illegálisan az Egyesült Államokba érkezett bevándorlók száma.
Az elöregedő Európa számára kulcskérdés, hogy milyen utat választ a demográfiai kihívások kezelésére. A nyugati országok elsősorban a migrációban látják a megoldást.
Egyes becslések szerint Afrika lakóinak száma a jelenlegi 1,3 milliárdról 2050-re elérheti a 2,5 milliárdot.
„A Gallup felmérést készített az afrikaiak körében, akiknek egyharmada úgy nyilatkozott: szívesen költöznének tartósan más országba” – mondta Marsai Viktor.
A Századvég és a Migrációkutató Intézet 2022-es lekérdezéssel közvélemény-kutatást végzett a magyarok körében. A felmérés eredményeiből kiderült, hogy alapvetően a magyarok többsége szkeptikus, illetve elutasító a bevándorlással szemben.
Az illegális migrációt a többség kifejezetten veszélyesnek és kockázatosnak tartja. A magyar közbeszédben gyakran összemosódik a „migráns” és a „menekült” fogalma.
A megkérdezettek csaknem háromnegyede szerint – 73,7 százalék – ugyanakkor különbség van a két fogalom között, míg 22,6 százalék szerint nincs. A válaszadók mintegy felének – 47,4 százalék – értelmezésében a „migráns” elsősorban gazdasági, míg a „menekült” politikai bevándorló. 44,5 százalékuk számára a „migráns” egyértelműen negatív jelentést hordoz: minden ötödik megkérdezett személy ellenérzésről számolt be, 13,7 százalékuk az elutasításra hivatkozott, 10 százalékuk pedig veszélyre asszociált a kifejezés hallatán.
A felmérésből jól kirajzolódott, hogy a magyarok az illegális migrációban elsősorban közbiztonsági, nem pedig kulturális vagy gazdasági kockázatot látnak.
A válaszadók 20,8 százaléka a bűnözést, 16,5 százaléka az erőszakot, a terrorizmust és a háborúkat, 3,7 százaléka pedig az ellenőrizhetetlenséget nevezte meg az illegális bevándorlás legjelentősebb kockázataként.
A felmérés rákérdezett arra is, hogy indokoltnak tartják-e a Magyarország déli határán kiépült fizikai határzárat. A megkérdezettek nagy többsége, 79,3 százaléka igennel válaszolt, míg csak minden hatodik válaszadó, 16,3 százalékuk felelt nemmel. A magyarok 73,5 százaléka elfogadhatónak tartja a különböző kényszerítőeszközök, mint például a gumibot, gázspray alkalmazását is.
A kutatásban részt vevők válaszai megerősítették, hogy a magyar társadalom egyáltalán nem elutasító a hazánkban élő kisebbségekkel és bevándorló hátterű közösségekkel szemben.
A felmérés alapján a magyar állampolgárok leginkább a zsidó (16,4 százalék) és a roma (15,1 százalék) származásúakat fogadnák be a családjukba.
Szomszédként leginkább zsidókat látnának szívesen – 11,6 százalék –, míg munkatársként 14,1 százalékuk leginkább a romákat tudná elfogadni. A felmérés szerint a magyarok 16,5 százaléka leginkább az arabokkal szemben elutasító, őket akár az országból is kiutasítanák.
„A 2015-ös migrációs válság több téren indított be kritikus társadalmi, gazdasági és politikai diskurzust a tömeges illegális bevándorlás jelenségével kapcsolatosan” – fogalmazott Marsai Viktor, aki úgy vélekedett: nem szabad félvállról venni a zsidó szervezetek és médiumok jelzéseit, amelyek szerint az antiszemitizmus új hulláma jelent meg Európában.
Az egész világsajtót bejárta, amikor Angela Merkel német kancellár közös szereplést vállalt egy palesztin lánnyal még 2015-ben. A menekült lány nem sokkal később Izrael megszüntetése mellett érvelt, zavarba hozva ezzel a német politikát. Magyarországon is történt hasonló eset, de ez nem kapott akkora publicitást. Egy Budapestre érkező palesztin migráns, Basil Harara 2016-ban egy, a migrációt támogató baloldali rendezvényen zsidóellenes verseket szavalt.
A Sodrásban című könyv vonatkozó fejezete szerint néhány európai ország sajátos módszerekkel torzítja az antiszemita indíttatású atrocitások statisztikáját. Például Németországban és Svédországban az esetek nagy részét szélsőjobboldali elkövetők számlájára írják. Megfigyelhető, hogy az Egyesült Királyságban, Németországban és Dániában a 2015-ös migrációs válság óta folyamatosan emelkedik az antiszemita hátterű incidensek száma. Különös jelenség, hogy Németországban és Franciaországban – az áldozatok beszámolói szerint – az antiszemita támadásokat többnyire muszlimok követik el. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban progresszív baloldali elkövetőket neveznek meg a sértettek.
(Borítókép: Bevándorlók Szabadka mellett 2015. szeptember 9-én. Fotó: Christopher Furlong / Getty Images)