Mint írtuk, az Országgyűlés múlt hét keddi ülésén szavazták meg a képviselők a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényjavaslatot is. Ez alapján elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató, autonóm államigazgatási szervként hozzák létre a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, ami az állami, társadalmi és politikai döntéshozatali folyamatokba való külföldi beavatkozásokat, valamint a választási folyamatok befolyásolására irányuló, külföldi támogatást hivatott vizsgálni.

A Sándor-palota közleménye szerint 

Mint írták, a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvénnyel kapcsolatban több megkeresés is érkezett a köztársasági elnökhöz, itthonról és külföldről egyaránt. Mint írták, „a külföldről kapott üzenetek igazolják az Országgyűlés által kitűzött cél helyességét: szükség van a nemzeti önazonosságunk, szuverenitásunk védelmére”.

A törvény megfogalmazásait ugyanakkor sokan kritikával illették. „Világossá kell tenni, a felállítandó hivatal vizsgálati hatókörét az Alaptörvénnyel összhangban kell értelmezni. A Szuverenitásvédelmi Hivatal akkor tölti be megfelelően az Alaptörvényben meghatározott küldetését, ha tevékenysége nem érinti a sajtószabadságot, illetve a véleménynyilvánítás szabadságát. A törvény kihirdetését a köztársasági elnök elrendelte” – olvasható a közleményben.

A szuverenitásvédelmi törvényről még nyáron beszélt először Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője  az Indexnek adott interjúban. 

Kocsis Máté a Századvég Szuverenitás Konferenciáján foglalta össze a javaslat lényegét. A legfontosabb változtatások az alábbiak:

• A választási eljárási törvényt úgy kell módosítani, hogy a civil szervezetekre és szervezeteikre is ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, mint a választásokon indulókra, azaz a pártokra.
• A Büntető törvénykönyvet is módosítják, ezáltal lesz büntethető hároméves szabadságvesztéssel a választói akarat tiltott befolyásolása.
• Létrehoznak egy olyan független intézményt, amelynek a külföldi beavatkozási kísérletek megfigyelése lesz a feladata.
• Az Alaptörvényben is kiegészítik a szuverenitásra, alkotmányos önazonosságra vonatkozó részt.

Mindennek előzménye az volt, hogy Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje a 2022-es választás után bevallotta, hogy egy amerikai szervezettől, az Action for Democracytől milliárdos nagyságrendben kaptak támogatást a kampányra. Azóta a Karácsony Gergely nevével fémjelzett 99 Mozgalom is belekeveredett egy hasonló ügybe.

A törvénycsomag kidolgozásával és benyújtásával párhuzamosan a kormánypártok egy nemzeti konzultációt is indítottak a szuverenitás kérdésében, amelyről korábban Orbán Viktor miniszterelnök tett rendkívüli bejelentést.

Novák Katalin megvétózta a kastélyok „örökbefogadását”

Az államfő vétójogával élve az Alkotmánybírósághoz küldte a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényt.

Noha az állami kastélyok „örökbefogadására” vonatkozó koncepció támogatható, a törvény rendelkezései anélkül teszik lehetővé a magántulajdonba adást, hogy ehhez a törvényalkotó a nemzeti vagyon megfelelő védelmét biztosító garanciális szabályokat teljes körűen meghatározta volna – írta a Sándor-palota.

(Borítókép: Novák Katalin 2023. november 24-én. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)