Index Vakbarát Hírportál

Szemét és a növényzet által benőtt sínek – ilyen most a „mini-Dubaj” rozsdaövezete

2023. december 22., péntek 18:05

Az először mini, aztán Lázár János sajtótájékoztatója után „maxi-Dubajként” emlegetett projekt apropóján körbejártuk Rákosrendező vasútállomást, valamint annak környékét. Rákosrendező valamikor Magyarország egyik legforgalmasabb vonalának legnagyobb rendező pályaudvara volt. Galériánkból kiderül, hogy ma milyen állapotok uralkodnak a helyszínen.

Lázár János december elején megerősítette a sajtóinformációkat: zajlanak tárgyalások a rákosrendezői gigaberuházásról, amit a közbeszéd „mini-Dubajként” emleget. Az elnevezéssel kapcsolatban az építési és közlekedési miniszter úgy fogalmazott, „új millenniumi városközpont lehetne a beruházás neve, maxi legyen, ne pedig mini”.

A miniszter a finanszírozási oldalról elárulta, a rozsdaövezetben rengeteg feladat vár rájuk:

A költségvetéstől és várhatóan magánbefektetőktől is szükség lesz forrásra. Minimum 5 milliárd euró értékű nemzetközi magánbefektetési megállapodást készítenek elő. A projekthez a magyar állam 1 milliárd eurót tehet hozzá. Lázár János azt nem erősítette meg, hogy egy 220–240 méter magas felhőkarcoló is a projekt része lehet.

Igen a parkvárosra, nem az „emberi hiúság templomára”

„Ez egy történelmi lehetőség arra, hogy Budapest és Magyarország megcsinálja az első valóban kompakt városmodellt” – ezt már a főpolgármester jelentette ki egy néhány nappal későbbi háttérbeszélgetésen, amelyen a főváros Rákosrendezőt érintő tervei voltak napirenden.

Karácsony Gergely korábban közzétett egy fényképet is, ez alapján a Hősök teréről körülbelül így nézne ki a beruházás, amely miatt a főpolgármester „fogja a fejét”:

Karácsony Gergely a háttérbeszélgetésen hangsúlyozta, „a Fővárosi Önkormányzat régóta vizsgálja Rákosrendező fejlesztési lehetőségeit, de fontos, hogy ne a gombhoz varrjuk a kabátot, hanem mondjuk meg, hogy mit szeretnénk csinálni, majd ehhez keressünk adott esetben magántőke-befektetőt is”. Rákosrendezőn új városrészt kellene létrehozni, minőségi zöldterülettel, megfizethető lakhatással, valamint jó közlekedési kapcsolatokkal.

Karácsony Gergely és Balogh Samu kabinetfőnök bemutattak egy 2019-ben készült fejlesztési tanulmánytervet is, amely mögött korábban politikai és szakmai konszenzus volt, ezt ajánlják a kormány figyelmébe.

A Budapest Parkváros névre keresztelt projekt néhány részlete:

Ez felülnézetből körülbelül így nézne ki:

A kabinetfőnök azt is elmondta, gondolkodhatnak ikonikus, magasabb épületekben, ennek a mértéke a kérdés. Budapesten hagyományosan 90 méter a határ, amit csak a Parlament, a Szent István-bazilika, valamint a Mol-torony lép át.

Azt nem támogatják, ha valaki „az emberi hiúság templomát akarja felépíteni”, ami négyszer akkora, mint a bazilika, ráadásul „leesne a térképről”.

A Budapest Parkváros projekt egyik illusztrációja:

Vezető szereptől a szemétlerakóig

Az ünnepek előtt néhány nappal bejártuk a rákosrendezői vasútállomás környékét, a potenciális beruházás területének egy részét. Már az állomás romos épülete is azt mutatta, a „mini-Dubajtól” függetlenül is lenne feladat a helyszínen.

A ködös, hideg, téli délutánon szinte egymást érték a vonatok, miközben szemétkupacokat kerülgettünk a hol fagyott, hol sáros, bokrokkal és fákkal tarkított területen. Rákosrendezőnek „lakói” is vannak, belebotlottunk egy lakókocsiba, a „házat” kutya őrizte, ugatása alapján nem az a barátságos fajta. A bokrok és az aljnövényzet között elő-elő bukkantak régi sínpárok is.

Rákosrendező valamikor Magyarország egyik legforgalmasabb vonalának, legnagyobb rendező pályaudvara volt – olvasható az iho.hu 2012-es, Rákosrendező történetét feldolgozó cikkében. 1891-ben (más források szerint 1892-ben) került a MÁV tulajdonába az Osztrák–Magyar Államvaspálya Társaságtól. Az 1800-as évek végén a Budapest Nyugati–Párkány–Érsekújvár–Pozsony–Marchegg–Bécs vonal bonyolította le a két főváros közötti személy- és áruforgalom többségét.

A rákosrendezői pályaudvar a MÁV időszakában is megtartotta vezető szerepét. Trianon után jelentősége valamelyest csökkent, Bécs és Budapest között a vonatok már a hegyeshalmi vonalon közlekedtek, de Rákosrendező továbbra is nagy forgalmat bonyolított le.

Korábban Rákosrendező volt a kelebiai kilépő tehervonatok egyik induló állomása. Jugoszlávia felé naponta, menetrend szerint közlekedtek a tehervonatok. Többek között ide érkeztek és innen indultak a dorogi szénvonatok, de itt rendezték megfelelő irányvonatokba a Szob felől érkező teherkocsikat is. Az iho.hu szerint a pályaudvarnak a rendszerváltás adta meg a kegyelemdöfést, és került fokozatosan olyan állapotba, amely a galériánkban is látható.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)

Rovatok