„Torkig vagyok Brüsszellel” – nyilatkozta a miniszterelnök a Mediaworksnek. A kormányfő hozzátette: próbáljunk egyre beljebb menni, foglaljunk el pozíciókat, gyűjtsünk szövetségeseket, és javítsuk meg az Európai Uniót.
„Rendet kell vágni Brüsszelben, az EP-választások jó alkalmat adnak erre” − mondta a megyei laphálozatot működtető Mediaworksnek adott interjújában a magyar miniszterelnök. A kormányfő kijelentette, hogy az európai parlamenti választásokon minden eddiginél nagyobb a tét. Az Európai Unió az elmúlt években folyamatosan gyengült, teret vesztett a világgazdaságban, nem tudott lábra kapni az önvédelmi képesség megteremtésében, és képtelennek bizonyult arra, hogy a szomszédságában kitört konfliktusokat a saját érdekeinek megfelelően kezelje – fogalmazott.
Az ukrán csatlakozás megkezdéséről szóló brüsszeli uniós csúcson történteket úgy értékelte: miután egy nyolcórás vitában nem sikerült meggyőznie a többi tagállamot arról, hogy ez rossz döntés, végül az maradt a kérdés, hogy a huszonhatok őrá, illetve Magyarországra tudják-e kényszeríteni az akaratukat. Erre egyetlen választ lehetett adni, azt, hogy nem veszünk részt a döntésben – érvelt.
Lehet, hogy többen vannak és a mi álláspontunkat nem tudják elfogadni, mi viszont az övékét nem tudjuk
– emelte ki Orbán Viktor. Hangsúlyozta, kitartott a magyar álláspont mellett, így ez a rossz döntés a „mi lelkiismeretünket nem terheli”.
Rámutatott, hogy bár a tárgyalások még meg sem kezdődtek, két területen már súlyos gazdasági bajokkal kell szembenézni. Gond van az ukrán gabonával, ami komoly veszteséget okoz a magyar gazdáknak, és meg kell állítani Magyarország, Lengyelország és Szlovákia határainál az ukrán kamionokat, mert tönkreteszik ezeknek az országoknak a fuvarozóit – hívta fel a figyelmet.
Igaz, hogy a tagság elnyerése egy hosszabb folyamat, és minden tagállamnak „körülbelül hetvenszer” van módja arra, hogy ezt a folyamatot lelassítsa vagy megállítsa, de önmagában ez a döntés azt jelenti, hogy huszonhat ország szeretné, hogy Ukrajna tagja legyen az Európai Uniónak, és erről érdemben tárgyalni akar – mondta a kormányfő.
Mindezt úgy, hogy közben nem világos, hol vannak Ukrajna határai, nem a nemzetközi jogi, hanem a tényleges földrajzi határai, és mennyi ember lakja
– emelte ki Orbán Viktor, aki azt is kérdésesnek tartotta, hogy része lesz-e az uniónak az a terület, amit az orosz hadsereg most megszállva tart. Alapvető kérdésekre nincs válasz, mert sokan úgy gondolták, hogy most csak egy politikai gesztusról, egy geopolitikai döntésről van szó – jelentette ki.
Ukrajna pénzügyi támogatásáról és az EU-költségvetés kibővítéséről úgy vélekedett, hogy ha odaadnak 50 milliárd eurót az unió költségvetéséből Kijevnek, ez azt is jelentheti, hogy a magyarok pénzét adják oda. Miután az unió költségvetésében ma nincs ennyi pénz, ezt valahonnan elő kell teremteni – mutatott rá Orbán Viktor. Erre két lehetőség van, az egyik a közös hitelfelvétel, de
Magyarországnak rossz tapasztalatai vannak a Covid miatt létrehozott Helyreállítási Alap közös hitelfelvételével, ezért ilyenbe még egyszer nem megyünk bele
– jelentette ki a miniszterelnök. Ha viszont nem vesznek fel hitelt, akkor a költségvetés már meglévő fejezeteiből kell átcsoportosítani forrásokat, és ez érintheti a magyarok pénzét is – ismertette a másik lehetőséget. Leszögezte, nem fogadják el, hogy a magyarok pénzét adják oda Ukrajnának.
A Mediaworks interjújában rákérdeztek, nem tart-e attól, hogy a szavazói lassan torkig vannak az EU-val, amire azt válaszolta, hogy ezt természetes tényként fogadja el.
Én is torkig vagyok Brüsszellel, a kérdés csak az, hogy milyen következtetést vonunk le a helyzetből
– mondta Orbán Viktor. Saját következtetését úgy írta le, hogy próbáljunk egyre beljebb menni, foglaljunk el pozíciókat, gyűjtsünk szövetségeseket, és javítsuk meg az Európai Uniót”. Nem elég mérgelődni, el kell foglalni Brüsszelt – jelentette ki a miniszterelnök.
Azt a kérdést, hogy nem lenne-e mégis helyes döntés pénzzel támogatni Ukrajnát, mert fontos szomszédunk, Oroszország megtámadta, és ma már a létéért küzd, Orbán Viktor jogos felvetésnek tartotta, amit a magyar parlamentnek meg is kell majd fontolnia. Ma annyit tudunk mondani, hogy aki pénzt akar adni Ukrajnának, tegye meg az unió költségvetésén kívül, és ne a mi pénzünket osztogatva – fogalmazott.
Az évek óta rossz magyar–ukrán viszonyról Orbán Viktor azt mondta, többször átgondolta már ezt a kérdést, és az a szilárd álláspontja, hogy annak megromlásáért Magyarországot nem terheli felelősség.
A viszony megromlása onnan számítandó, amikor 2015-ben az ukránok eltörölték azt a törvényt, amely garantálta a magyar kisebbség nemzeti közösségként való fennmaradását – tette hozzá.
Az interjúban kérdezték arról is, hogy az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa megállapodásra jutott az uniós migrációs paktumról. Orbán Viktor azt felelte, hogy itt is szószegés történt, mert korábban rögzítették, hogy csak egyhangú döntést hoznak, de „ezt felrúgták”, Magyarország és Lengyelország ellenére döntöttek.
Ez a paktum rossz, a migrációnak egyetlen megoldása van, minden más kudarcra van ítélve
– jelentette ki Orbán Viktor. A megoldás kulcsa az, hogy az országba jönni akaró migráns hol tartózkodik addig, amíg elbírálják a belépési kérelmét – tette hozzá. Leszögezte, ha a migráns be tud jutni az unión belülre, és itt várakozik, akkor „vége, akkor bent marad”, tehát kívül kell őt tartani. A magyar törvény, ami miatt az országot most az unió perli, azt mondja, hogy az ország területén kívül kell a migránsnak megvárnia a döntést, és ha az pozitív, beléphet. Szavai szerint hiába próbálja nyolc éve megértetni ezt a többi országgal, azok valójában nem megállítani akarják a migrációt, „hanem – ahogy ők mondják – menedzselni”.
Az a helyzet áll majd elő, hogy amit Brüsszel mond, azt Magyarország nem fogja végrehajtani
– közölte a miniszterelnök. Miután nem hajtjuk végre, egy jogi eljárás elé nézünk, amiben be fogjuk bizonyítani, hogy ellentétben áll Magyarország alaptörvényével az uniónak az a rendelkezése, hogy engedjünk be olyan embereket, akiknek az ügyét előzetesen nem bíráltuk el, illetve hogy vegyünk át más országok által beengedett migránsokat, mert ez megváltoztathatja az ország lakosságának az összetételét – fogalmazott a kormányfő.
(Borítókép: Orbán Viktor 2023. december 15-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán / MTI)