Sokan vannak, akiknek volna igénye a lelki életre, a spiritualitásra, csak az egyházak a meglévő intézményi kereteik között nem tudják megszólítani őket. Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapáttal a Válasz Online készített nagyinterjút.
„Az irány, amerre most a világ megy, nem az Isten országába vezet. Nem Jézus vízióját akarja megvalósítani” – írta Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát advent első vasárnapjára küldött körlevelében. A Válasz online karácsonyi nagyinterjújában a bencés szerzetes úgy fogalmazott, miközben háborúkat lát Ukrajnától Hegyi-Karabahon át Gázáig, tombol a klíma- és energiaválság, meg kell lássuk, mi van ezek mélyén. Folytonos szembenállás, gyűlölködés, frontképzés ember és ember, csoport és csoport között; egymás megszólításának hiánya, állandó beskatulyázás. „Nagyban” ezek robbantják ki a háborúkat. „Kicsiben”, a családjainkba szüremkedve pedig békétlenséget, haragot hoznak.
Arról is beszélt, hogy egyik egyház sem politikai szervezet;
nem tud senkit az agresszió befejezésére kényszeríteni, tűzszünetet elérni, noha pusztán technikailag ezek volnának a béke feltételei. Ez a nagyhatalmak felelőssége. Hogy mégis mit tehetünk, azzal kapcsolatban Michael W. Banach érsek, apostoli nuncius nemrég Pannonhalmán elmondott tanítását idézte: teremtsük meg a belső békét, és sugározzuk ki a környezetünkre.
Azzal az esettel is szembesítették, hogy májusban a legfelsőbb pápai intézményrendszer rendkívüli vizsgálatot kezdett a Zirci Ciszterci Apátságnál. A főapátot és a gazdasági vezetőt felfüggesztették, az Apátság élére pedig társbiztosként őt nevezték ki az átvilágítás idejére. A vizsgálat aktuális állását firtató kérdés elől kitérve úgy fogalmazott, amikor az lezárul, közzétesznek majd egy sajtónyilatkozatot, de ez az idő még nem jött el. Összefoglalóan annyit tett hozzá, az egyház szándéka, hogy
nézzünk szembe a hibákkal, javítsuk, amit lehet, és közben működtessük zavartalanul a közhasznú tevékenységeket, társadalmi szolgálatokat. Az fel sem vetődött, hogy bármelyik intézményt megszüntessük, netán átadjuk az államnak vagy másik rendnek. Úgy gondolom, hogy az iskolák biztonsággal üzemeltethetők, és ezek mindig is ciszterci intézmények voltak és lesznek.
Az, hogy a Ciszterci Rend Zirci Kongregációja „idegen” fennhatóság alá kerüljön, például a heiligenkreuzi osztrák monostor kezébe, amely aztán rendelkezhet a kapcsolódó intézményekkel is, nos, ilyen nem fordulhat elő.
Arra emlékeztetett, nehezebb idők is voltak már Zirc életében. II. József lényegében eltörölte a rendet, később volt részük illegalitásban, kisemmizésben. A zirci közösség az utóbbi évtizedekben létszámban megfogyatkozott, de élni akarása, hajtóereje most is érzékelhető. Kiemelte, hogy az intézmények működése jó, nem kis részben azért, mert kompetens szakemberek irányítják.
Az elmúlt hetekben nagy port vert fel a kormányközeli médiában, hogy a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumba meghívták Molnár Áron színészt, aki Noár néven ellenzéki aktivista is.
Határozottan úgy látom, hogy ez az egész ügy el van túlozva, illetve föl van fújva. Akkor tudunk helyes ítéletet alkotni, ha jól ismerjük a tényeket: a sajtóban elterjedt cikkekkel ellentétben az illetőt nem egyedül, hanem 50 másik vendég mellett hívták meg, és a Szent Imre-nap egyik vendége volt. Továbbá nem előadást tartott, hanem egy választható csoportos, moderált beszélgetésen vett részt 10–12 diák előtt
– mondta, megjegyezve, hogy tehát nem arról volt szó, hogy kiállították az iskola teljes közönsége elé a díszteremben, elmondta a dolgait, és utána megtapsolták.
A római katolikus egyház 2011 óta több mint egymillió embert, a reformátusok közel 300 ezret veszítettek, így először kerültek többségbe a nem vallásosak Magyarországon a KSH 2022-es népszámlálási adataiból. Ezzel összefüggésben két dologra hívta fel a figyelmet Hortobágyi Cirill.
Ez alapján arra következtetett, hogy többen vannak, akiknek van igénye a lelki életre, a spiritualitásra, csak nem tudják megszólítani őket a meglévő intézményi keretek között. A spiritualitás iránti igényt illetően úgy fogalmazott,
óriási felelősségünk van elmondani, miért több a kereszténység, mint a sámándobolás: az örök életet és az üdvösséget kell hirdetnünk.
Arra a riporteri felvetésre, mely szerint a népszámlálás során a vallási hovatartozásra nem válaszolók magas számának egy lehetséges magyarázata, hogy a hívők egy része problémának látja az egyházak és a politika közelségét, (azt, hogy az egyházak átengedték a kereszténység szó használatát a politikának, viszont nem emelnek szót lényegében semmilyen visszaélés ellen) úgy felelt: ezt a jelzést komolyan kell venni. A kérdés az, hogy hogyan lehet erre reagálni, amikor az egyházak vezetőinek muszáj pragmatikusan is gondolkozni, hiszen rájuk van bízva egy intézményhálózat és egy sor közfeladat, ezért szükségük van az állami támogatásokra.
Ugyanakkor azt is elismerte, hogy Jézus tanítása nem pragmatikus szempontokat helyez előtérbe, és ebben a tekintetben korunk egyháza nem a legprófétaibb hangot képviseli.