A Bikás park és az Újbuda-központ megálló közötti nyomvonal felett lakók már nem tudják, kihez forduljanak problémájukkal.
2007-ben kezdődött a 4-es metró alagútjának építése. Erre jól emlékeznek a XI. kerületben a metró Bikás park és Fehérvári út közötti szakasza fölött, mellett élők. Köztük az a Zámori utcában lakó – ma már – nyugdíjas férfi, akinek a föld alatt keletkező rezgések még a karácsonyfájáról is levibrálták a díszeket, noha házuk több mint 25 méterre van az „északi” alagúttól.
Az érintett lakosságot az építés megkezdésekor a beruházó arról tájékoztatta, hogy a Zámori utcai ingatlanok alatt 15 méter mélyen lesz a sín koronaszintje, de nem kell semmitől sem tartani, mert az alagutakban a munkákat követően nem lesz semmiféle rezgés, a szerelvények csillapított pályán haladnak majd. A 2013 novemberében kezdődő próbafutások idején azonban a nyomvonal felett lakók számára világossá vált, hogy ez nincs így. A férfi tud olyan esetről is, amikor a Bártfai utca, Petzval József utca sarkán az épület földszinti lakása alatti pincefödém is erősen károsodott, máshol megrepedtek a falak.
Majdnem megőrültem, amikor hallottam, hogy morajlik alattunk a föld, rezegnek a bútoraink, a poharak a szekrényben, és nem tehetünk semmit ellene! Jelenleg közel ötszázszor mennek el a szerelvények naponta
– mondta el az Indexnek az idős férfi. A problémát jelentették a kerületi önkormányzatnak, a fővárosnál pedig ingatlanjaikra birtokvédelmet is kértek. Hiába. 2011-től állnak a DBR Metró Projektigazgatósággal, a BKK-val, a BKV-val és a Környezetvédelmi és Közlekedési és Vasúti Hatósággal levelezésben, azonban minden fórumon elutasították a keresetüket. Az indoklás szerint a metró építése mindenben megfelelt a jogszabályoknak, a műszaki előírások szerinti határértékeknek és a környezetvédelmi, illetve vasúthatósági engedélyben foglaltaknak is.
A lakók és megbízottjuk azonban biztosak abban, hogy a két alagút közül az egyikben nem megfelelő a vibrációcsillapítás. Nem ők az egyetlenek, akiknek ez megkeseríti a mindennapjaikat.
Közel háromszázharminc család valamelyik tagja írta alá a tiltakozó petíciót, Ennyien jelezték, hogy érzékelik a kellemetlen rezgést. Az érintettek száma ezres nagyságrendű lehet.
A 4-es metró vágányépítése során alkalmazott zaj- és rezgésvédelemről, illetve annak tapasztalatairól a TTDExpert Fővállalkozói Zrt. készített egy összegző dokumentációt, amelyben egyebek mellett az áll, hogy a CDM-paplan hatékonyan csillapítja a zaj- és rezgésszintet, de a kisebb frekvenciáknál (rezgés) kevésbé hatékony. A Vibrocomp több ponton is végzett ellenőrző méréseket, 2013 decemberében pont a Zámori utcában. A 2013–14. évi mérésekre egyébként épp a lakossági panaszok miatt volt szükség. Az összegző tanulmány is arra a következtetésre jutott, hogy a jó mérési eredmények ellenére zaj és rezgés érzékelhető. A lakossági panaszok is jellemzően a rezgésre vonatkoztak, pedig azok jelentősebb mértékben maradnak el a megengedett maximumtól, mint a zaj. Még precedensértékű bírósági ítélet is született azt rögzítve, hogy a zaj és rezgés akkor is lehet zavaró a környezetre, ha annak értékei a jogszabályokban előírt értékek alatt vannak.
A megállapítások között az is szerepelt, hogy mivel a zaj- és rezgésterjedés (akusztika) rendkívül összetett jelenség, nagyon sok a nem kiismerhető bizonytalansági tényező. Azt is leszögezték ugyanakkor, hogy az „építsünk be 3 cm gumipaplant” már nagyon idejétmúlt szemlélet.
Mindez persze nem nyugtatja meg a családi házas övezetben élőket, de a Bikás park környékén a toronyházban lakókat sem.
Az érintettek tapasztalatai szerint délelőtt 11 óra környékén a legkevésbé érzékelhető a rezgés, az ellenőrző mérésekre azonban pont ekkor került sor.
A rezgés hajnali 4 és fél 5 között a legzavaróbb, ekkor indulnak a szerelvények. A súlyozott számítási metodikát is kifogásolják (intenzív vibrációt követő csend), elismerve azt, hogy az üzemidő 50-60 százaléka alatt kevéssé érzékelhető a rezgés (a mély morajlás viszont igen).
Mindezek miatt a környék károsultjai a kezdeményezést összefogó nyugdíjassal közösen létrehozták Zámori Lakossági Csoport néven informális érdekvédelmi közösségüket. Tarlós István főpolgármester helyettese, Szeneczey Balázs is fogadta őket, sőt beadványuk 2017-ben megjárta a Miniszterelnökség parlamenti államtitkárságát is. Hoffman Tamás akkori kerületi polgármesternek az illetékes DBR Metró Projektigazgatóság azt írta, hogy bár tudnak a fennálló problémáról, lenne is rá műszaki és logisztikai megoldás, csak épp anyagi forrás nincs.
a panaszosoknak el kellene fogadniuk, hogy a metróforgalom olyan zajjal jár, ami teljességgel nem megszüntethető.
A csoport szóvivője azt mondja, a hosszan elhúzódó pereskedés helyett kezdettől fogva a megegyezést keresték, bár a 12 éve tartó levelezés alapján ma már úgy látja, így sem biztos, hogy a legjobb úton indultak el, nem törődhetnek bele.
Voltak nálunk barátok. Egy nehéz tölgyfa étkezőasztalunk van, ott ültünk, amikor egyikük azt mondta: Mi ez? – Mozog a pohárban a bor. Azóta nagy nehezen el tudtuk érni, hogy a vonalszakaszokat ellenőrző, esetenként hajnali fél 2-kor, fél 3-kor közlekedő kocsik ne dübörögjenek annyira. Az esettel kapcsolatban barátaink »tanúnyilatkozatát« is mellékeltük a birtokvédelmi eljáráshoz, de ezt sem vették figyelembe.
Egyszer lehetőséget kaptak az alagút bejárására. Akkor az eseményen jelen lévő BKV-sok is érezték a vibrációt. Az ennek hatására bekövetkező kisebb épületkárokra egyébként a biztosító fizetett is ellentételezést, másutt ablakcseréket finanszírozott.
A férfi azt mondja, a kertben, a járdákon gödrösödések alakultak ki, sőt úgy látták, a vibráció még a földigilisztákat is kihajtotta a talajból, feljöttek a felszínre, és elpusztultak.
A földigiliszták érzékenyen reagálnak a talajban történő változásokra (rezgések, talajművelés, talajtömörödés, növényvédő szerek, káros anyagok), ezért gyakran használják őket a talajegészség indikátoraként. Megfigyelték már, hogy a szeizmikus rezgések a földigilisztákat előcsalogatják a talajból, jelezve a vibrációs ingerekre való érzékenységüket. Érzékelésük tehát kiváló, ahol számukra kedvezőtlen körülményeket észlelnek, egyedszámuk is csökken – magyarázza Balog Emese, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet kutatója. Példaként említi, hogy a horgászok is előszeretettel gyűjtik őket rezgéseket alkalmazva, érzékenységüket kihasználva. Karókat helyeznek a földbe, majd oldalirányú ütögetéssel csalogatják elő a gilisztákat. A talajban előforduló rezgés jelezheti természetes ellenségének közeledtét vagy nagy intenzitású csapadékot, mely eláraszthatja járatait, oxigénhiányos környezetet teremtve. Ezért menekülnek a felszínre.
A kutatónak arról nincs tudomása, hogy a metró építését megelőző környezeti hatástanulmány élővilágot érintő hatásainak vizsgálata kiterjedt volna a földigilisztákra, viszont ha ez a nyomvonal felett lakók által is jól érzékelhető, akkor minden bizonnyal a földigiliszták is érzékelik a vibrációt. Általánosságban elmondható, hogy a giliszták rezgésekre való érzékenységének vannak ökológiai, viselkedési és élettani következményei. Az a képességük, hogy érzékelik és reagálnak a vibrációs ingerekre, jelentős szerepet játszik a környezettel való kölcsönhatásaikban.
A kritikus területen 2013-tól számos vízcsőtörésre is panaszkodnak a nyomvonal felett lakók. A Bártfai utca, Petzval József utca sarkán, illetve a Kocsis utca, Fejér Lipót utca, Mohai utca és a Zámori utca egy-egy pontján is voltak jelentős helyreállítási munkálatok. A Fővárosi Vízműveknél arról érdeklődtünk, hogy az elmúlt három évben hány csőtörést kellett kijavítaniuk a XI. kerületben a Fejér Lipót utca – Kocsis utca – Mohai út – Mohai köz által határolt területen. Azt is szerettük volna tudni, hogy mivel magyarázhatóak az itteni csőtörések – választ azonban nem kaptunk.
Az ügyben lapunknak a BKV ismételten azt hangsúlyozta, hogy az M4 metróvonal 2014 márciusában a hatóságtól használatbavételi engedélyt kapott, amelyben a vasúthatósági engedélyezési tervektől való eltérést nem állapítottak meg. Azt azonban megjegyezték, hogy ennek ellenére érkeztek olyan lakossági panaszok, amelyek a zajt és a rezgést kifogásolták. Ezeket minden esetben kivizsgálták és megválaszolták.
Azt tapasztaltuk, hogy a panaszok általában akkor érkeznek, amikor esős az időjárás, a talaj telítődik vízzel, így a rezgés, illetve a rezgések által keltett zaj a talajban könnyebben terjed. A panaszok nyomán rendszeresen végzünk vizsgálatokat, pályadiagnosztikai méréseket az adott szakaszon, amelyek mindig azt mutatják, hogy a zaj- és rezgésterhelés a hatályos előírásoknak megfelel.
Ettől függetlenül többször is megvizsgálták, hogy lehet tovább csökkenteni a zaj- és rezgésterhelést. Az érintett szakaszon, a Tétényi–Bocskai állomásközben – mindkét vágányon – 2017 óta csaknem húsz alkalommal végeztek síncsiszolást és egyéb rezgéscsillapító beavatkozásokat a zaj- és rezgésterhelés csökkentése érdekében (Granuflex rezgéscsillapítókat ragasztottak fel).
Az érintettek szerint ha lassabban haladnának a Bikás park és az Újbuda-központ közti, nagyjából 1,5 km-es szakaszon a szerelvények, akkor elviselhetőbb lenne számukra a terhelés. Idén novemberben a lakók felvetésére azonban a BKV azt válaszolta, hogy a szerelvények sebességének jelentős csökkentése a menetidő növekedésével és a menetrend módosításával járna. Az Indexnek erről azt mondták, pályakarbantartás előírásszerűen, ütemezetten zajlik, és amennyiben a rendszer igényli, a beavatkozásokat, javításokat azonnal elvégzik. 2020 áprilisában a kérdéses pályaszakaszon 65 km/h sebességkorlátozást vezettek be mindkét vágányon, a teljes forgalmi időszakra.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)