A politikus hangsúlyozta, hogy az egészségügy egészét át kell alakítani. „Senki se legyen azért szegény, mert beteg és senki ne legyen beteg azért, mert szegény” – húzta alá.  Mint fogalmazott először a finanszírozást kell rendbe tenni ehhez, azaz a GDP arányos eddigi 5 százalékos ráfordítást legalább 7 százalékra kell emelni, amivel ebben előrébb kerülhetnénk az uniós lista végéről. 

Szelényi Zoltán szerint már ezzel is lehetne faragni a kórházak idei 125 milliárd forintnyi rekordadósságából, de megoldást az jelenthetne, ha érdekében valós költségfinanszírozás alapjára helyeznék az ellátást.

„Sürgető lenne a szakmát megfiatalítani, a bérek emelésével, a munkakörülmények javításával lehetne vonzóbbá tenni a hivatást”– fogalmazott.  Rámutatott: a háziorvosi rendszer az alapellátás első frontvonala, ezért a fiatalok bevonzása a területre kulcsfontosságú, annál is inkább, mert jelenleg 60 év körüli az átlagéletkor, tartósan betöltetlen praxisok száma pedig meghaladja a 600-at az országban. „Ez jelenleg hihetetlenül nehéz körülményeket eredményez, sokan nem rendelkeznek saját háziorvossal, sok településen csak helyettesítők vannak. Mivel ők képeszik az egészségügyi rendszer alapját, nélkülük nem működhet”– hangsúlyozta. 

A politikus szerint a szűrőprogramok kiterjesztése és megújítása is fontos lenne, hogy a népbetegségek, kiváltképp a hazánkban legtöbb áldozatot szedő daganatos, vagy a szív- és érrendszeri betegségek  időben felismerhetők, így jobban kezelhetők legyenek. 

Kiemelte: átalakításra szorul az egészségbiztosítási rendszer is, annak érdekében, hogy mindenki férjen hozzá azonos szintű ellátáshoz. „Ez ne attól függjön, hogy hol vagy milyen anyagi körülmények között él a beteg” – jegyezte meg, hozzátéve: a közellátás hozzáférési nehézségei miatt ma a magyarok jelentős része a magánegészségügyben keresi a gyógyulást, jelentős pluszköltségeket vállalva. 

Az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták, mennyire hiányos a járvány- és népegészségügyi szektor is, tenni kell ezek javításáért. Ennek érdekében Szelényi Zoltán szerint az ANTSZ laborhálózatát és rendszerét fel kell állítani, a szakembereket vissza kell hívni. 

A jövőbeni humánerőforrás hiány megelőzére pedig vonzóvá kell tenni az orvos- a szakdolgozóképzést – írja az MSZP közleményében.