Lantos Csaba energiaügyi miniszter már novemberben belengette, hogy jelentősen csökkenhet a szélerőművek építésénél előírt 12 kilométeres védőtávolság, amely eddig gyakorlatilag lehetetlenné tette az engedélyek kiadását. Az európai gyakorlattal összhangban lévő új szabályok most a Magyar Közlönyben is megjelentek, ennek értelmében a beépítésre szánt területen és annak határától számított

Kivételt képeznek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósítására szolgáló ipari területek. A védőzónán kívül sem létesíthető szélkerék a kiváló termőhelyi adottságú szántók, a tájképvédelmi vagy a világörökségi és világörökségi várományos területek, az országos ökológiai hálózat övezetében.

Így néz ki az engedélyeztetés

A szélerőmű-építéshez szükséges engedélyek kiadását az alábbi lépések előzik meg.

• A kormány könnyített térségeket jelölhet ki olyan területeken, ahol a szél energiaintenzitása 150 méteres magasságban meghaladja a négyzetméterenkénti 500 wattot. A kijelölés a gyakorlatban gyorsított engedélyezést jelenthet: a környezetvédelmi és építési engedélyezési eljárásban az eljáró hatóság ügyintézési határideje legfeljebb 50 nap.
• A települési önkormányzat a helyi építésügyi szabályzatában azonosíthatja be a szélerőművek telepítésére szánt területet, amelyen az általános építménymagassági korlátot nem kell alkalmazni. A szabályzatok tervezeteit a kormányhivatalok és az állami főépítészek is véleményezik.
• A helyi építési szabályzat elfogadása után az 5–49 megawatt (MW) kapacitású szélerőmű telepítésére szánt területet a vármegyei területrendezési tervben megújuló energia telepítésére szánt övezetként szükséges átsorolni. Az ennél nagyobb kapacitású szélerőműnél a módosítást az országos területrendezési tervben kell átvezetni.
• A beruházó a területrendezési terv módosítását kezdeményezheti, vagy a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál területrendezési hatósági eljárást indítványozhat.
• A szélerőmű az ezt követő szakági engedélyeztetési eljárások eredményes lezárása esetén épülhet meg.

„A magyar gazdaság jövője a zöldenergia. A szélerőművek időjárásfüggő megújuló energiaforrásként hasznosan egészíthetik ki a lendületesen felfutó hazai napelemes termelést” – közölte az új szabályok megjelentetése után az Energiaügyi Minisztérium, amely a felülvizsgálat alatt álló Nemzeti Energia- és Klímatervtől a jelenleg mintegy 330 megawattnyi szélenergia-kapacitás háromszorosával számol 2030-ig.

A minisztérium tájékoztatott arról is, hogy a zöldenergia termelése mellett a tárolást is meg kell oldani, ezt a folyamatot lakossági és ipari pályázatokkal ösztönöznék. A január közepén megnyíló kiírások összesen 137 milliárd forintos keretösszeggel segítik az új energiatárolói kapacitások kiépítését.

Bár az új szabályok fontos előrelépést jelentenek, Lantos Csaba december elején a miniszteri meghallgatásán arról beszélt: 2029 előtt nem várható érdemi előrelépés a területen, mert elsőként a napelem-beruházások valósulhatnak meg.