A Duna és a Tisza vízrendszerén bekövetkezett vízszintemelkedések miatt több településen is házakat leptek el a folyók. Arról kérdeztük a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) elnökét, vajon milyen fedezetre számíthat az a biztosítótól, akinek az érintett területeken van az ingatlanja.
Csaknem egy héttel ezelőtt figyelmeztetett az Országos Vízügyi Főigazgatóság az árvízveszélyre, a Duna pedig a napokban tetőzött átvéve az uralmat Budapesten az alsó rakparton, valamint a folyó mentén több településen is, ahol házakat lepett el. Varga Viktor énekes budakalászi otthona is hasonló sorsra jutott, a közösségi oldalán videót is közzétett arról, hogy térdig áll a víz az otthonában. Utánajártunk, milyen fedezetre számíthat a biztosítójától az, aki árvízterületen húzta fel a lakóingatlanját, vagy ott vásárolt házat.
Ártérben és hullámtérben felépített lakásingatlan esetében a biztosítók a gyakorlat szerint nem biztosítanak fedezetet az árvízre, az árvízterületek ugyanis kizárásnak minősülnek
– mondta az Indexnek Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) kommunikációs vezetője.
A szakértő szerint a biztosítások alapfilozófiája az, hogy előre nem látható, váratlan és kiszámíthatatlan események ellen próbál fedezetet nyújtani. Ha pedig valaki árvízterületen építkezik, akkor, mint mondta, nyilvánvaló, hogy az ingatlant előbb-utóbb kár érheti.
Míg a lakásbiztosítási szerződésben a szokásos esetekre – úgy, mint elemi- és tűzkárokra – térítenek az árterületeken valamint hullámterületeken is,
árvíz esetén a biztosítók csak ott vállalják a biztosítási fedezetet, ahol magasított partfal, vagy gát védi az ingatlant. Ezt minden esetben rögzítik a biztosítási szerződésekben.
Lambert Gábor arról is beszélt, hogy már az 1970-es évektől kezdődően úgy lehet építkezni ár- és hullámtérben, hogy a lakóingatlant magasítottan, lábakra emelve helyezik el. Ezeknek a szabályoknak a területenkénti változása, továbbá az, hogy ezeket ki hogyan játssza ki, az abszolút nem a biztosítók kompetenciája – véli a MABISZ szakértője.
Magyarországon azért adta ki a figyelmeztetést az Országos Vízügyi Főigazgatóság az árvízveszélyre, mert a Duna és a Tisza vízrendszerén is nagy vízszintemelkedések indultak el a vízgyűjtőkön lehullott jelentős mennyiségű csapadék és annak változó halmazállapota miatt.
Budapesten lezárták a csatornazsilipeket és az alacsonyabb szinten levő felszíni átjárókat, továbbá lezárták a rakpartot nemcsak a járművek elől, hanem a gyalogosok számára is tilos ott tartózkodni. A Duna 693 centiméteres vízállással tetőzött Budapestnél szerdán, azóta csökken a vízszint és december 31-től újra használhatják a gépjárművek az alsó rakpartokat.