2023 márciusában derült fény arra, hogy a kormány egy új jogviszonyt vezetne be a köznevelésben, a korábbi közalkalmazotti jogviszonyt köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra cserélné le. Az Országgyűlés július 4-én el is fogadta a közbeszédben csak státusztörvényként emlegetett, a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt, mely két nappal később, július 6-án a Magyar Közlönyben is megjelent. Az új szabályok azonban csak január 1-től, tehát mától érvényesek. De mit jelent ez a gyakorlatban azoknak, akik a jogviszonyváltást nem utasították vissza?

Szinte mindenkire vonatkozik, de van néhány kivétel

Lényegében minden, nevelő-oktató munkát végző a törvény hatálya alá esik, legyen szó óvodákról, iskolákról, szakszolgálatokról vagy kollégiumokról. Kivételt csak az alábbi csoportok jelentenek:

• az egyházi szolgálati jogviszonyban állók,
• egyes, nevelést és oktatást közvetlenül segítő (noks-) dolgozók,
• óraadók, akik egyedi megbízási szerződéssel tanítanak.

Változnak a bérek, de hogyan?

Orbán Viktor 2023 utolsó Kormányinfóján az Index kérdésére arról beszélt: elindítanak egy hároméves bérfejlesztési programot, melynek keretében első lépésben 2024. január elsejével 32,2 százalékkal emelkedik a pedagógus-átlagbér. Később a Belügyminisztérium a részletekről azt közölte: a pályakezdő gyakornokok fizetése a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényben a 2023. évre rögzített 400 000 forintos illetményhez képest 528 800 forintra emelkedik, és ennél kevesebbet más pedagógusok sem kereshetnek.

A kormány határozatban rendelkezik arról, hogy az emelt bérek februári kifizetéséhez szükséges források biztosítása a központi költségvetés terhére az állami, egyházi és magánintézmények fenntartói részére is megtörténjen

– fogalmaztak.

Az új bérsávok szerint januártól a havi illetmény nem lehet kevesebb

• Pedagógus I. besorolás esetén 538 000 forintnál
• Pedagógus II. kategóriában 555 000 forintnál
• Mesterpedagógusnál 630 000 forintnál
• Kutatótanár esetében pedig 750 000 forintnál

Az illetmény pontos összegét több szempont alapján határozzák meg, ilyen a szakmai gyakorlati idő, az iskolai végzettség, a szakképzettség, az idegen nyelv ismerete, a többletfeladatok mértéke, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte, a munkáltató rendelkezésére bocsátott forrás összege, a pedagógus által oktatott tárgyak száma, valamint az is, hogy mennyire van hiány egy adott területen.

Nyomós ok kell hozzá, de akár egy hónappal is meghosszabbítható a tanév

• A törvény szerint a teljes napi munkaidő meghaladhatja a napi nyolc órát, de csak egy olyan kitétellel, miszerint a napi tizenkét és a heti negyvennyolc órát nem haladhatja meg.
• A pedagógusok alapszabadsága 46 napról 50 napra emelkedik. Ebből az igazgató 15 nappal rendelkezhet, és ezekre a napokra akár gyermekfelügyeletet is előírhat.
• A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót gyermeke hároméves koráig összesen negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony egy éve fennálljon.
• A tanév akár egy hónappal is meghosszabbítható. Erre akkor nyílik lehetőség, ha tanév közben merül fel valamilyen el nem hárítható ok, ami miatt a tanítás országosan ellehetetlenül, és ebből következően nem valósul meg a 180 tanítási nap.
• A tanár átvezényelhető, annyi kitétellel, hogy erre csak az adott járáson belül van lehetőség, és meghatározott élethelyzetben a pedagógus hozzájárulása is kell hozzá.

Értékelés, ellenőrzés, büntetés

• A munkáltató minden évben köteles a köznevelésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szabályok szerint értékelni a pedagógus és a pedagógus-szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott teljesítményét, amit írásba is kell foglalni. Gyakornok esetén a teljesítményértékelést nem kell lefolytatni.
• A munkáltató betekinthet a tanárok laptopjába, táblagépébe, számítógépébe, Pintér Sándor korábban ugyanakkor arra hívta fel a pedagógusok figyelmét, hogy „ez így van minden munkahelyen”.
• Visszakerül a fegyelmi eljárás intézménye, ami a Belügyminisztérium szerint szintén egy előnyös gyakorlat, eddig ugyanis nem volt ilyen közbenső lépés, az elbocsátás az egyetlen jogkövetkezmény súlyos jogsértés esetén.

Üdv a Nemzeti Pedagógus Karban!

• A törvényben meghatározták azt is, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló pedagógusok önkormányzattal rendelkező köztestülete.
• A kar kötelező tagsági jogviszony alapján működik.
• A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló pedagógus a kinevezéssel válik a kar tagjává. Ez egyben azt is jelenti, hogy az egyházi fenntartású iskolákban és a magánintézményekben dolgozók nem tartoznak a Nemzeti Pedagógus Kar alá.

Módosultak a felmentés szabályai is

• A törvényben a tervezettel összhangban megmaradt, hogy a munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót mentesíteni a munkavégzés alól, figyelemmel kell lenni ugyanakkor a gyermekek, a tanulók érdekeire, a tanítási év, nevelési év feladataira.
• A nyugdíjasok vonatkozásában bekerült egy olyan rész, mely szerint „amennyiben a felek megállapodása alapján a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnését követő 30 napon belül közöttük ismételten köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vagy óraadói megbízási szerződés létesül, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló írásba foglalt kérésére a felmentési idő teljes időtartama alatt munkavégzésre kerül sor”.
• A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt a munkáltató rendkívüli felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
• A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony jogellenes megszüntetése esetén, ha a jogviszonyt a munkáltató rendkívüli felmentéssel szüntette meg, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló továbbfoglalkoztatását nem kérheti.
• Bár a tervezetben még az volt, hogy nyugdíjasoknál a munkáltatónak a felmentési idő végét úgy kell meghatározni, hogy a felmentési idő letelte és a társadalombiztosítási nyugdíjellátásról szóló törvényben megfogalmazott feltétel teljesülése egy időpontra essen, mire kihirdették, ez a rész a szakszervezetek javaslatával összhangban a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint módosult.
• Ha a gyakornok a megismételt minősítő vizsgán „nem felelt meg” minősítést kapott, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya vagy munkaviszonya e törvény erejénél fogva a minősítővizsga vagy a megismételt minősítési eljárás eredményének közlését követő hónap első napján megszűnik.

Új jogkörökről is döntés született

• A tankerületi központ igazgatója meghatározhatja, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a kötött munkaidőben a nevelési-oktatási intézményben kell ellátnia, és melyek azok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie. Ennek során indokolt esetben mérlegelési jogkörében a szabad felhasználású munkaidő tekintetében is előírhatja az intézményben történő munkavégzést.
• A hivatal vagy az oktatási központ a pedagógus számára a közalkalmazottak jogállásáról, a közszolgálati tisztviselőkről vagy a kormányzati igazgatásról szóló törvénytől eltérően részben vagy egészben hazai vagy európai uniós forrásból finanszírozott projekt megvalósítására célfeladatot akkor is kitűzhet és céljuttatást akkor is megállapíthat, ha az adott feladat nem tartozik a hivatal vagy az oktatási központ közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladatai közé.

Mint ismert, a szakszervezetek továbbra is azt követelik, hogy a kormány vonja vissza a státusztörvényt, Maruzsa Zoltán ezt a lépést azonban indokolatlannak tartja.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)