A Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón készült a Kék bolygócímű podcast legutóbbi része, amelyben Áder János volt államfő és Nagy István agrárminiszter vitatták meg hazánk környezetvédelemmel kapcsolatos ügyeit.

Ahogy Áder János a beszélgetéskor kiemelte: a termőföld sokrétű ökoszisztéma, az abban található gombák, baktériumok és más élőlények nélkül nincs megfelelő mennyiségű és jó minőségű élelmiszer.

Elmondása szerint a felszíni vizeket az elszennyeződés, a felszín alattiakat a túlzott kitermelés fenyegeti. Hozzátéve, a világ nagy részén rossz az öntözéstechnológia, az élelmiszer-pazarlás egyre jelentősebb, és minden évben Olaszország méretű erdő tűnik el a Földről, illetve legalább ugyanennyi talaj megy tönkre.

Nagy István ezzel kapcsolatban megemlítette: az urbanizáció és az ipari fejlesztés következtében a meglévő termőterület minősége is romlik, így indokolt lenne a talajmonitoring-rendszer létrehozása, ami átfogó képet adna az ország minden részének termőképességéről.

Ahogy az agrárminiszter kihangsúlyozta, a talaj minden fajtáját az arra legalkalmasabb módon kell megművelni, és erre a gazdálkodókat is fel kell készíteni. Mint mondta, Magyarország 20 millió ember alapélelmiszer-ellátására képes, de ehhez a következő években a drasztikus éghajlatváltozás miatt minden termőterületen gondoskodni kell a talajtakarásról.

Emellett Áder János arról is beszélt, hogy a műtrágya jó felszívódása nélkül az abban található nitrogénnek csak kis részét hasznosítják a növények, a többiből pedig vagy üvegházhatású gáz lesz, vagy elszivárogva a talajvizet szennyezi. Ráadásul a nem megfelelő talajművelés a talaj vízháztartását is rontja, miközben egyébként is kevesebb a csapadék. Állítása szerint épp emiatt nagy gondot jelent a víz megtartása és tárolása belföldön.

Ezzel kapcsolatban Nagy István megjegyezte, hogy ma az aszály jelenti a legnagyobb gondot, ami az éghajlatváltozás mellett azzal is magyarázható, hogy a vízgyűjtő területeken kivágták az erdők nagy részét. Kiemelve, az aszály kezelése érdekében az ökológiai vízpótlással is foglalkozni kell, a belvízre pedig erőforrásként kell tekinteni.

Az agrárminiszter közlése szerint a következő években fontos lesz a talajvíz szintjének emelése és az öntözhető mezőgazdasági terület növelése a mostani alig 90 ezer hektárról 500 ezer hektárra.

Mint kijelentette, az új csatornák és víztározók tervezése elkezdődött, az öntözési művek építésére 75 milliárd forint támogatás jut. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, a technológia fejlődésében rejlő lehetőségekkel felelősséggel kell élni – adta hírül az MTI.