A február 1-jéig megalakuló Szuverenitásvédelmi Hivatal első nagy feladata az lesz, hogy a hamarosan induló választási kampány és választási küzdelem tisztasága felett őrködjön – mondta a hivatal vezetésére felkért Lánczi Tamás politológus kedden a közszolgálati televízió műsorában.
Mint arról korábban beszámoltunk: Lánczi Tamást, az MTVA online igazgatóját kérte fel Orbán Viktor miniszterelnök az újonnan létrejövő Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének.
Kedden a politológus a jelölést megtisztelőnek nevezte a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, majd a közelgő feladatairól adott részletes tájékoztatást.
Lánczi Tamás elmondta, hogy a hivatal nem hatóság, így nem végez nyomozást és nem alkalmaz szankciókat. Feladata alapvetően az elemzés és a feltárás lesz. Munkájakor együttműködik majd más állami szervekkel, ha pedig visszaéléseket tapasztal, akkor ezeket nyilvánosságra hozza és jelzi az illetékes szervnek.
A hivatal leendő elnöke egy konkrét ügyet is említett, eszerint olyan történésekkel kíván foglalkozni, mint például a 2022-es „ guruló dollárok” ügye.
Idén júniusban helyhatósági és európai parlamenti (EP-) választásra készül az ország, ezért különösen fontos megakadályozni a 2022-ben tapasztaltakhoz hasonló visszaéléseket
– emelte ki Lánczi Tamás, hozzátéve, hogy az új hivatal feladata kifejezetten az lesz, hogy megakadályozza a külföldi befolyásszerzési kísérleteket, és ha ennek a jelét észleli, akkor megtegye a szükséges intézkedéseket, azaz felhívja erre a hatóságok figyelmét.
A politológus műsorvezetői kérdésre válaszolva elmondta: ha az Európai Bizottság, vagy bármely más uniós szerv megpróbál „túlterjeszkedni” a jogkörein, vagy megpróbálja csorbítani Magyarország szuverenitását, akkor akár az is egy vizsgálat tárgya lehet.
Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy Magyarország bizonyos jogköröket, szuverenitásának egy részét közösen gyakorolja más tagállamokkal, az ezekből adódó „súrlódások” vizsgálata viszont nem tartozik a hivatal elsődleges feladatai közé.
A leendő elnök beszélt arról is: a hivatal létrehozása miatt Brüsszelből aggódó „hangok” jöttek, ezeken „az aggodalomba burkolt támadásokon” azonban nem lehet csodálkozni, „mivel ott mindig is voltak olyan szereplők, akik megpróbáltak túlterjeszkedni a hatáskörükön és bele akartak avatkozni a magyar alkotmányos életbe”.
Szintén kérdésre válaszolva jelezte azt is: a magyar modellhez a romániai dezinformációellenes hivatal vagy az Európai Unió Brüsszelben működő, az unión kívülről érkező befolyásolási kísérleteket kiszűrő hivatala hasonlít a legjobban.
„Ilyen jellegű, a nemzeti, a gazdasági vagy elsősorban a nagyvállalati érdekeket védő, külföldi gazdasági befolyás elleni szabályozási rendszert Nagy-Britannia és Franciaország is létrehozott már. Minden állam, amelyik racionálisan jár el, az foggal-körömmel védi a szuverenitását” – mutatott rá Lánczi Tamás.