A hvg.hu kikérte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss népszámlálási adatait, mely szerint Magyarországon 2439 ember beszél szkítául, vagyis hogy a szkíta a „nemzetiségi, anyanyelvi, családi, baráti közösségben használt” nyelvük. 

Ugyanakkor továbbra is el nem ismertként élnek itthon a szkíták, mivel az Országgyűlés 2023 decemberében elutasította a kérésüket, hogy nyilvánítsák őket honos népcsoporttá.

Korábban Pócs Alfréd László volt a kérés kezdeményezője, akinek még 2021-ben ítélte oda a Szkeptikus Társaság a Laposföld-díjat, amelyet akkor az „Orvosok a tisztánlátásért” csoport rangos személyiségei között osztottak ki.

Aláírásával 1371 magyar állampolgár támogatta az ügyet. A kisebbségi törvény kimondja, hogy nemzetiség megállapításához ezer magyar állampolgárnak kell aláírásával igazolnia egy adott népcsoportba tartozását. Azzal, hogy több mint 1300-an nyilatkoztak úgy, hogy a szkíta nemzetiséghez tartoznak, megfelel az indítvány a törvényben foglalt feltételeknek.

A végső döntést azonban az Országgyűlés mondta ki, amely 2023 decemberének közepén szavazott a szkíták Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló kezdeményezésről.

A képviselők az Igazságügyi Bizottság javaslatával egyetértésben – 147 igen, 1 nem és 7 tartózkodás mellett – úgy határoztak, hogy nem nyilvánítják Magyarországon honos népcsoporttá a szkítákat.

A KSH 2022-es népszámlálási adatai szerint 233-an vannak a jászok, 345-en pedig a hunok. Mindkét népcsoport szerette volna nemzetiségként elismertetni magát korábban. A 2022-es népszámlálás alkalmával 11 592-en vallották magukat kínainak, 11 127-en orosznak, 2736-an pedig töröknek.