Már a decemberi európai uniós csúcs előtt is azok voltak többen a magyar felnőttek között, akik szerint reális esély van arra, hogy az Orbán Viktor által képviselt politika az EU-ból való kilépéshez vezetheti Magyarországot – ez derült ki az IDEA Intézet által még decemberben végzett felmérésből.
A közleményük szerint az elmúlt években a magyar kormány és az Európai Unió viszonyát nagyon sok feszültség terhelte.
A magyar kormány egyes belpolitikai döntései miatt az uniós tagországok jogállamisággal kapcsolatos problémákat érzékeltek, amelyek miatt több kötelezettségszegési eljárás is indult Magyarország ellen, emellett az Európai Unió befagyasztotta a Helyreállítási Alapból és a Kohéziós Alapból Magyarországnak járó források jelentős részét.
Ezzel párhuzamosan a kormány által képviselt politika egyre gyakrabban került szembe a tagországok által egységesen képviselt véleményekkel.
Az IDEA Intézet azt is hozzátette, hogy a kormányzat belföldi kommunikációja pedig több esetben is látványosan bírálta az unió működését, a tagországok által közösen hozott döntéseket, „a brüsszeli bürokraták” szembenállását a magyar érdekekkel.
A konfliktus utolsó, leglátványosabb példája, hogy december 14-én a magyar kormányfő távozott az uniós tanácsteremből, amikor a tagországok vezetői döntést hoztak az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdéséről.
Az IDEA Intézet decemberi vizsgálatában arra volt kíváncsi, hogy a magyar felnőtt népesség tagjai látnak-e arra valódi esélyt, hogy az Orbán Viktor által képviselt politikai irányvonal előbb, vagy utóbb „kivezeti” Magyarországot az Európai Unióból. Az adatfelvétel időszaka egy nappal a decemberi uniós csúcs megkezdése előtt zárult.
Így Orbán Viktor nagy visszhangot kiváltó kivonulása az alább bemutatásra kerülő véleményekre még nem lehetett hatással.
Tavaly decemberben, még az EU-csúcs előtt, a felnőtt népesség tagjai erősen megosztottak voltak azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány politikája elvezethet-e a EU-ból történő kilépéshez, ugyanakkor összességében azok voltak valamivel többen, akik szerint ennek a kimenetnek reális esélye van.
A felnőttek 44 százaléka gondolta úgy, hogy valós esély van arra, hogy Orbán Viktor politikája az Unióból való kilépést eredményezheti a jövőben, miközben 39 százalék látta úgy, hogy ennek nincsen realitása.
A népesség viszonylag nagy hányada (17 százalék) nem tudott dönteni. Az IDEA Intézet szerint a kérdés, hogy az utóbbiak véleménye változott-e, és ha igen, akkor milyen irányba mozdult el Orbán Viktor december 14-i kivonulása után.
December első felében a 30 évesnél fiatalabbak több mint fele (54 százalék) látta úgy, hogy az Orbán-kormány politikájának valós eredménye lehet, hogy Magyarország végül
kilép az Európai Unióból.
Ezt a fajta kimenetet a nők sokkal inkább reálisnak látják, mint a férfiak (előbbi: 48, míg utóbbi: 41 százalék), illetve az anyagi helyzetüket rosszabbnak érzékelők is sokkal inkább elképzelhetőnek gondolják, mint azok, akiknek kevesebb anyagi problémával kell szembesülniük.
A kérdéssel kapcsolatos vélemények ugyan nem függetlenek a politikai preferenciáktól, de csak a Fidesz–KDNP (23 százalék) és az MSZP (30 százalék) szavazói között vannak kisebbségben azok, akik szerint Orbán Viktor politikájában benne van a „Huxit” kockázata.
A többi párt támogatói között azok alkotnak kisebb-nagyobb többséget, akik szerint a magyar kormány politikája magában hordozza a kilépés lehetőségét, a politikai preferenciáikban bizonytalan felnőttek fele is úgy látja, valódi esély van erre – összegezte az IDEA Intézet.
Orbán Viktor számtalanszor hangot adott annak, hogy nem akarja kivezetni Magyarországot az Európai Unióból. Legutóbb a nemzetközi sajtótájékoztatóján leszögezte, „nem az a célunk, hogy nemeket mondjunk Brüsszelben, mi igeneket akarunk mondani”.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek kétnapos tanácskozásán Brüsszelben 2023. december 14-én. Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)