Az Országgyűlés tavaly májusban fogadta el a panasztörvényt (a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvényt), amely bevezette Magyarországon a belsővisszaélés-bejelentési rendszert.

Bejelentési csatornák

A törvényt uniós kötelezettségek, így az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937. európai parlamenti és tanácsi irányelv is sürgette, amelynek értelmében a köz- és magánszervezeteken belül, továbbá a hatóságok felé biztonságos bejelentési csatornákat kell kialakítani.

Az EU arra ösztönözte a tagállamokat, hogy háromlépcsős bejelentési rendszert hozzanak létre:

1. az első az úgynevezett belső bejelentési csatorna, amely a jogsértésnek az adott jogalanyon belül történő bejelentését jelenti,
2. a második az úgynevezett külső bejelentési csatorna, amely során a bejelentő a jogsértést a tagállam által kijelölt, illetékes nemzeti hatósággal közli,
3. a harmadik pedig maga a jogsértés nyilvánosságra hozatala.

A tagállamoknak olyan nemzeti hatóságot kell kijelölniük, amely köteles a külső bejelentési csatorna működtetésére, valamint a bejelentések fogadására és nyomon követésére.

Szoros határidők

A bejelentési rendszer célja, hogy bizalmas és biztonságos csatornát biztosítsanak a feltárt jogsértések kivizsgálására, és megvédjék a bejelentőket az esetleges retorzióktól. Legtöbbször ugyanis a dolgozók és/vagy a céggel kapcsolatba kerülő alvállalkozók, beszállítók értesülnek a jogsértésekről, ők azok, akik bizonyítékokkal rendelkeznek, de a megtorlástól való félelem miatt ezek jelentése sokszor elmarad.

A bejelentési rendszer kiépítése kötelező, csak a tízezer főnél kisebb lakosságú települések önkormányzatai vagy az ötvennél kevesebb embert foglalkoztató intézmények mentesülhetnek alóla. A törvény lehetővé teszi azt is, hogy több önkormányzat megosztva működtesse a rendszert. A bejelentővédelmi előírásokat fokozatosan vezették, illetve vezetik be:

• 2023. július 24-től a legalább 50 főt foglalkoztató állami szerveknél és gazdasági társaságoknál, valamint a legalább 250 főt foglalkoztató gazdasági társaságoknál,
• 2023. december 17-től minden legalább 50, de legfeljebb 249 főt foglalkoztató vállalatnál, függetlenül attól, hogy állami vagy magánkézben van, továbbá
• 2025. január 1-től a legalább 50 főt foglalkoztató önkormányzati szerveknél, valamint a tízezer főnél több lakosú települések helyi önkormányzatainál.

Hetvenhét budapesti ügyvéd

A cégek belső szervezeti egységet hozhatnak létre, vagy ügyvédet bíznak meg a panaszok kivizsgálásával. A törvény alapján a bejelentővédelmi ügyvédi megbízás létrejöttét az ügyvédnek 15 napon belül írásban be kell jelentenie a területi ügyvédi kamarának. Például a Budapesti Ügyvédi Kamara honlapja szerint a fővárosban eddig 77 ügyvéd regisztrálta magát.

A bejelentővédelmi ügyvédeknek regisztrálniuk kell magukat a területileg illetékes ügyvédi kamarában, így a kamara honlapján is elérhető egy nyilvántartás azon ügyvédekről, akik vállalnak bejelentővédelmi tevékenységét, emellett a tevékenység ellátása érdekében az ügyvédeknek lehetőségük van saját honlapjukon is hirdetni magukat

– nyilatkozta a Jogi Fórum szakportálnak Udvari Jesszika ügyvéd.

A panasz beérkezésétől számított 30 napon belül a bejelentővédelmi ügyvéd megvizsgálja a bejelentés jogszerűségét és befogadhatóságát. Ha a jogszabály alapján nem vizsgálható érdemben, akkor a bejelentést el kell utasítani, és tájékoztatni a bejelentőt, hogy bejelentése miért nem alkalmas elbírálásra, és melyik hatósághoz fordulhat a továbbiakban.

Fontos garanciális szabály, hogy egy ügyvéd csak olyan vállalkozással köthet szerződést bejelentővédelmi tevékenységre, amellyel legalább öt éve nem állt megbízási jogviszonyban. A szolgáltatásnak fenntartási költsége van, ami magában foglalja a rendszer működtetését és a bejelentések követését. Az ügyvédi díjazás egyéni megállapodás tárgya: jellemzően havi díjas és „bejelentésenkénti” átalánydíjas.

Visszaélések kivizsgálása

A visszaélés kivizsgálását kijelölt személy vagy szervezeti egység végzi, de bejelentővédelmi ügyvéd is megbízható a feladattal.

A bejelentés alapján – ha az alaposnak bizonyul – gondoskodni kell

• a jogszerű vagy a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról, illetve az egyébként szükséges intézkedések megtételéről,
• a feltárt hibák okainak megszüntetéséről,
• az okozott sérelem orvoslásáról és
• indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.

Amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen valótlan adatot vagy információt közölt, és

• ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,
• alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek a kérelmére át kell adni.

A törvény eredetileg biztosította volna, hogy „az Alaptörvényben foglalt alapvető értékek és jogok magasabb védelmi szintjének elérése érdekében, valamint a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel is” lehessen bejelentéseket tenni. Ezt a fejezetet azonban Novák Katalin államfő politikai vétója miatt a parlament kivette a jogszabályból.

(Borítókép: Loop Images / Universal Images Group / Getty Images Hungary)