2025-től negatív béreltérítést is végrehajthatnak a pedagógusok fizetésén, ha elfogatják az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint ez több szempontból sem állja meg a helyét, azonban azt elfogadhatónak tartaná, ha bérdifferenciálás egy másik formáját hajtanák végre az intézményvezetők.
Totyik Tamás adott interjút az InfoRádiónak azon problémával kapcsolatban, hogy egy törvényjavaslat szerint 2025-től akár csökkenthetik is a bérét annak a pedagógusnak, aki alulteljesít.
A szakszervezet elnöke kiemelte, minden lehetséges módon megpróbálnak nyomást gyakorolni, hogy ne vezethessék be ezt az „elavult büntetési eszközt” a magyar közoktatás rendszerébe. Hozzátette, hogy sem az uniós gyakorlattal, sem a jogszabályokkal nem lenne összeegyeztető ez az eljárás.
A kormány az ígéretével ellentétben óhajtja bevezetni a negatív béreltérítést. Elavultnak pedig azt tekintjük, hogy büntetni lehessen valakit azért, mert nem felel meg az intézményvezető szubjektív elvárásainak, az intézményi alulteljesítésnek pedig nagyon sokszor nem a pedagógus az oka, hanem egyszerűen az, hogy nincsenek biztosítva a megfelelő munkafeltételek
− fogalmazott Totyik, utalva ezzel a jelenleg is aktuális, pedagógushiányként ismert problémára.
Elmondta, nem elvárható, hogy jól teljesítsenek a diákok a magyar kompetenciavizsgán, ha a magyaróráikat egy kémia szakos tanár tartotta meg. Kitért arra is, hogy a pedagógusok értékelésénél sok intézményvezető nem szakmai szempontból ítéli meg munkavállalóját, hanem lojalitás vagy éppen irányíthatóság szempontjából.
Ezek nem szakmai kérdések. Ráadásul a legfontosabb, hogy a szakmai felkészültsége milyen egy pedagógusnak, az nem döntő érv, hanem mindössze az egyharmadát teszi ki az értékelésnek. A legfontosabb az kellene, hogy legyen, hogy a pedagógus felkészült legyen szakmailag, és a szülők, gyerekek elvárásának megfelelően tanítson
− húzta alá.
Az elnök szerint, ha már teljesítményértékelésről van szó, „akkor az intézmények értékelésére kéne nagyobb hangsúlyt fektetni, hogy milyen az intézményen belüli fluktuáció, a családi háttérhez viszonyított teljesítése a kompetenciaméréseken”.
Azt mondta, olyan szempontból tudja elképzelni a bérdifferenciálást, ha az intézményvezető az alapbéren felül további 15-20 százalékot biztosít azon pedagógusok számára, akik megítélése szerint jobban teljesítettek az átlagnál.
Totyik Tamás arra is emlékeztetett, hogy tavaly márciusban már beszélgettek az új jogszabálytervezetről a kormánytagokkal. Ekkor Maruzsa Zoltán államtitkár biztosította, nem tervezik bevezetni a negatív béreltérítést.
(Borítókép: Totyik Tamás 2023. szeptember 18-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)