Évek óta rebesgetik, hogy megszüntetik a fizetési kapukat a horvát sztrádákon, ahol ma szakaszonként, 77 lehajtó 339 fizetőkabinjánál készpénzzel vagy kártyával kell fizetni az útdíjért. A legutóbbi hírek szerint azonban legkorábban csak év végén szabadulhatnak meg az autósok a sokszor izzasztó sorban állásoktól.
A horvát kormány eleve elvetette a másutt már bevált matrica bevezetésének ötletét. Oleg Butković tengerészeti, közlekedési és infrastrukturális miniszter közölte, hogy rámpák és fizetőkabinok helyett minden felhasználónak speciális számlája lesz, ahonnan az autópályára be- és onnan lehajtáskor pénzt vonnak le. A díjat a megtett táv és a jármű kategóriája alapján számolják majd ki, és a rendszám alapján fizettetik meg.
Eredetileg 2022-ben be akarták vezetni az új díjbeszedési rendszert, ám ehelyett – jelen állás szerint – csak 2024 végétől válik általánossá. A beruházás mintegy százmillió euróba kerül.
A kilométerenkénti elszámolás helyett sokan a matrica bevezetése mellett kardoskodnak. Ivan Dadić professzor, a zágrábi közlekedéstudományi kar volt dékánja az Euractiv hírportálnak azt nyilatkozta:
Csak a matricával lehet megakadályozni a torlódásokat a horvát autópályákon.
Úgy vélekedett, hogy a tervezett technológia túl költséges, a matrica sokkal előnyösebb. Egy érdekes ötlettel is előrukkolt. Azt javasolta tudniillik, hogy az osztrák, magyar vagy szlovén matricát vásárlók szabadon közlekedhessenek a horvát autópályákon, és a matricákból származó bevételek megoszlanának az adott országok autópálya-kezelői között. Mint megjegyezte, a sztrádákon vannak olyan létesítmények, például benzinkutak, amelyeket sokan ma nem használnak, mert nem fizetnek útdíjat. A matricák bevezetése után viszont használnák, ami megnövelné az adott létesítmények forgalmát.
Mások a szlovénokat hozzák fel példának, ahol 2022-ben az autópálya-matrica értékesítéséből 494 millió euró folyt be, miközben Horvátországban, ahol kétszer annyi kilométer autópálya van, csupán 398 millió euró útdíj jött össze.
A következő években sem áll le az autópályák építése Horvátországban. A tervek szerint tovább építik többek között az A1-es sztrádát Dubrovnikig, valamint a szlovén határtól Kraljevicáig tartó A7-est a tengerparton előbb Novi Vinodolski, majd Senj felé. Meghosszabbítják a zágrábi elkerülő 3. sávját és az A1-es Zágráb–Karlovac–Bosiljevo közötti 3. sávját is. Csak 2024-ben mintegy 150 millió eurót fektetnek be az építési és karbantartási munkákba. A korábbiaknál nagyobb hangsúlyt helyeznek a pihenőhelyek korszerűsítésére, zajvédő falak építésére, továbbá a meglévő világítás LED-es lámpatestekre való cseréjére.
Idén nyáron tehát még fizetőkapukkal találkoznak a magyar autósok a horvát sztrádákon. Összegyűjtöttük, hogy hol mennyit kell fizetni az út használatáért.
Határátlépés után
Rijeka és Isztria
Kvarner régió
Dalmácia
Vagyis 2024-re is javasolt ENC-készülék használata, amellyel elkerülhetők a fizetőkapuk előtti nagyobb sorban állások, ugyanis az autópálya-üzemeltetők külön sávot/kaput tartanak fent az ENC-vel utazóknak. Így nem kell beállni az esetenként kilométeres sorokba a készpénzes vagy kártyás fizetéshez, mert az eszköz megállás nélküli, elektronikus fizetést tesz lehetővé.
A masinát azonban meg kell venni vagy bérelni, aztán fel kell tölteni az egyenleget. Turistaként egy oda-vissza útra nem éri meg megvásárolni, de sok helyütt lehet bérelni. A feltöltési csomag tartalmazza a 21,74 százalékos díjkedvezményt, amely nagyjából fedezi a kütyü bérleti díját.
Használata egyszerű. Nem kell tölteni, bekapcsolni, bármit beállítani rajta, csak a szélvédőre kell rögzíteni, és a kapuknál az ENC feliratú sávot használni.
A sorompóhoz érve az eszköz sípol, majd nyílik a kapu. Lehajtáskor ugyanígy kell eljárni. A fel- és lehajtásokat az eszköz regisztrálja, ami alapján megállapítják a használat pontos díját és a különbözettel együtt elszámolják.
(Borítókép: Az Adriai-tenger partjára tartó autók sorban állnak a Zágráb bejáratánál lévő fizetőkapuknál 2020. augusztus 1-jén. Fotó: Denis Lovrovic / AFP)