Az idegenhonos, invazív nutria (Myocastor coypus) nevű állatfajnak terjedő, önfenntartó állományai alakultak ki a Kerka és Kebele vízfolyások, valamint a Mura folyó térségében. Emiatt aktív és rendszeres fellépésre lenne szükség a faj terjeszkedésének megállítása érdekében – írta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park
A Dél-Amerikában őshonos rágcsálónak számító, hódpatkány néven is ismert nutria hazai megjelenésére az utóbbi években is figyelmeztettek a szakértők. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park már egy 2022 elején rendezett konferencián is felhívta a figyelmet a veszélyre. 2022 őszén pedig arra figyelmeztettek, hogy a faj annyira elterjedt Zala megyében, hogy az már aggodalomra adhat okot.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park mostani jelentésében emlékeztettek arra, hogy „2019–2020-tól kezdve országosan megszaporodtak a nutriaészlelések, elsősorban az ország északi, valamint középső részén. Irodalmi adatok alapján a nutria Szlovákia és Ausztria felől, a Duna és mellékágai mentén terjeszkedik, ugyanakkor megfigyeléseink azt mutatják, hogy jelenléte és terjedése 2021-től intenzívvé vált az ország délnyugati régiójában is, vagyis Szlovénia és Horvátország irányából is megfigyelhető egy-egy inváziós útvonal”.
Mint írták, Zala vármegyében 2016-ban észlelték az első példányt a park munkatársai. A következő években elszórtan észleltek további példányokat, 2022-ben viszont új előfordulási helyeken is megtalálták a fajt, „ami részben a célzott vizsgálatok eredményeként, részben a faj terjedéseként értékelhető, mivel az elmúlt évek enyhe telei is kedveznek a faj túlélésének, állománynövekedésének”.
2023-ban megsokszorozódtak az észlelések a Murán, valamint a Kerka folyó alsó szakaszán [...] a legfrissebb előfordulási adat pedig már a Cserta-patak mellől származik, ami a legkeletibb észlelés a térségben. Ez az adat feltételezi az akár több 10 km-es terjeszkedést a Kerka felől az elmúlt egy-két évben
– közölte a nemzeti park, majd azt is megjegyezték, hogy néhol sikeresen gyérítették az állományt az utóbbi időben, de úgy vélik, hogy a Rába, vagy akár a Duna vonalán is terjedhet a faj, és már Veszprém vármegyében is találtak belőle egy elütött példányt.
A közleményben azt írták, hogy „a nutria agresszív terjedése a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság területén a közelmúltban öltött nagyobb méreteket, de az állományok felszámolására még reális esély van. A következő években mind önállóan, mind a vadgazdálkodási ágazattal való szoros együttműködésben tervezett a faj állományainak felszámolása szelektív vadászati módszerekkel (kilövés, szelektív csapdázás). A hazai helyzet kezelését azonban nehezíti, hogy a vadgazdálkodóknak nem fűződik érdeke az inváziós fajok visszaszorításához (amíg az »csak« természetvédelmi probléma, és a gazdálkodás során nem jelentkezik jelentős kártétel), valamint a szomszédos országokból természetes úton szinte folyamatos az utánpótlás” – írták.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park közleményét egy hazai környezetvédelmi szervezet oldalán is megosztották, ahol – az említett vadgazdálkodókat bíztatva – azt is hozzátették, hogy a nutria
teljesen megfelelő célpont hódpecsenyére vágyó vadászok részére, hasonló táplálkozás, élettér, ízvilág...
Tavaly egyébiránt az ország másik részén, a Szikrai Holt-Tiszán is volt gond a hódokkal. Az állatok akkor pörköltként végezték, miután a kilövésükre megadták az engedélyt.