Az InfoRádió műsorában Horváth Péter ismertette, hogyan változik a pedagógusok bérezése attól függően, hogy milyen kategóriába tartoznak.

• Emellett elmondta, hogy mivel a gyakornoki fizetésnél „nem kereshetnek kevesebbet azok a pedagógusok sem, akik már a pályán vannak, ez magával tolta az egész bérskálát, és ezért kellett a fokozatoknál az alsó határokat feljebb emelni”.
• A teljesítményértékelési rendszerről Horváth Péter úgy vélekedett, hogy ha azt „a pedagógusok vezetője nem valamiféle boszorkányüldözésre fogja használni, hanem valóban megpróbálja objektíven megítélni a teljesítményt”, akkor valóban hasznos lehet.
• A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint ugyanakkor annál, aki nem tudja elérni az 50 pontos határt, „akár azt is meg lehetne fontolni, hogy egyáltalán helye van-e a pedagóguspályán”.
• Az érettségi vizsgák követelményei és a számonkérés módja is változások előtt áll, melyek tantárgyanként eltérő mértékűek lesznek. Horváth Péter szerint „az idegen nyelveknél nagy változásra nem lehet számítani, de a többi tantárgynál már a Nemzeti alaptanterv változásai is” érvényesülnek.
• A jelentősebb változások szerinte a magyar nyelv és irodalomnál lesznek, ugyanis „más jellegű lesz az írásbeli feladatlap, míg a természettudományoknál a szóbeli vizsga lehetősége változik meg, és projektmunkát is lehet elvégezni.”

A teljes interjú az InfoRádió oldalán hallgatható vissza.

Így változnak a tanári fizetések

A Belügyminisztérium még 2023 decemberének végén közölte, hogy 2024. január 1-jével 32,2 százalékkal emelkedik a pedagógus-átlagbér. A Belügyminisztérium közleményében az áll, hogy

a kormány döntése szerint 2024. január 1-jével 32,2 százalékkal emelkedik a pedagógus-átlagbér, a pályakezdő gyakornokok fizetése pedig a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényben a 2023. évre rögzített 400 000 Ft-os illetményhez képest 528 800 Ft-ra emelkedik, és ennél kevesebbet más pedagógusok sem kereshetnek. A kormány határozatban rendelkezik arról, hogy az emelt bérek februári kifizetéséhez szükséges források biztosítása a központi költségvetés terhére az állami, egyházi és magánintézmények fenntartói részére is megtörténjen.

A tárca kitért arra is, hogy „a pedagógusminősítés és az intézményi tanfelügyelet eljárásait is újraszabályozzák. Erre azért van szükség, mert az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a pedagógus-tanfelügyelet és az intézményvezetői tanfelügyelet megszűnik, az új szabályok értelmében a pedagógusminősítés is önkéntessé válik, az előmenetelhez szükséges gyakorlati idő pedig jelentősen csökken.”

Mint azt korábban megírtuk, Totyik Tamás elmondta, hogy a 32,2 százalékos béremelést – amelyről Orbán Viktor miniszterelnök a decemberi Kormányinfón az Index kérdésére adott tájékoztatást – a múlt évi átlagbértömeghez viszonyítva kell számolni, ami valamelyest kevesebb a korábbi számításokhoz képest.

Az viszont már biztos, hogy márciusban és az év végén is lesz egy korrekció, ez kell ugyanis ahhoz, hogy a pedagógusbérek a diplomás átlagbér 72 százalékára felzárkózzanak

– jelezte az érdekvédő.

A PDSZ részéről Nagy Erzsébet arról beszélt, a felek egyetértettek abban, hogy a pedagógusvégzettségű, nevelési és oktatási munkát közvetlenül segítő (NOKS-os) dolgozókra is ki kell terjeszteni az emelést, ez ügyben megnyugtató választ kaptak.