A státusztörvényként ismert pedagógusok életpályatörvénye rendelettel módosult január 2-án.
Egy idén januártól hatályos kormányrendelet szerint az alsós tanítók már nyolcadik osztályig beoszthatók, óvónőként pedig középfokú végzettséggel is el lehet helyezkedni – vette észre a Népszava.
Nem csak ez az egy változás történt a tanárok és az óvodapedagógusok foglalkoztatásának szabályaiban a 2024. január 2-ától hatályos végrehajtási rendelet miatt. Az egyik az általános iskolák (alapvetően alsós) osztályaiban dolgozó tanítókat érinti. A kormányrendelet a pedagógus munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményeiről szóló melléklete szerint
a tanítók már az általános iskola végéig, vagyis egészen 8. osztályig beoszthatók tanári feladatokra.
A Belügyminisztérium erre reagálva azt közölte, hogy „a tanítók eddig is jogszerűen taníthattak az 5. és a 6. évfolyamokon, az új szabályozás csak kibővítette ezt a lehetőséget.” A 2023. december 31-ig érvényes rendelet valóban lehetőséget adott erre, ugyanakkor abban az is szerepelt, hogy felsőbb évfolyamokon egy adott tantárgyat csak „a tantárgynak megfelelő műveltségi területet végzett” tanító taníthat. Az új szabályozásban ilyen feltétel már nem szerepel.
Változtak az óvodapedagógus munkakör betöltéséhez szükséges végzettségi követelmények is. A változás szerint ebben a munkakörben már nemcsak felsőfokú óvodapedagógus diplomával, hanem a középfokú óvodai nevelő szakképzettség megszerzésével is lehet dolgozni.
A diploma nélküli óvodapedagógusokkal 60-70 évet lépnénk vissza
A változtatások okaként Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője a pedagógushiányt jelölte meg. Szerinte az új rendelet azt jelenti, hogy már nem nézik a tárgyakhoz tartozó műveltségi területen szerzett képzettséget, hanem bármilyen tantárgy oktatására beoszthatók lesznek az alsós tanítók az általános iskola felsőbb osztályaiban is.
A tanítóképzés nem a felső tagozatos korosztály nevelésére, oktatására készít fel, sem pedagógiai, sem pszichológiai, sem pedig tantárgypedagógiai, módszertani értelemben.
– teszi hozzá.
„A pedagógushiányt a pályát vonzóvá tevő jogszabályi környezettel, biztos előmenetellel és abban mindenki számára garantált béremeléssel, jóval kevesebb munkaterheléssel és szakmai autonómiával lehet hatékonyan kezelni úgy, hogy ezzel együtt az oktatás színvonala is emelkedjen” – fűzte hozzá az érdekvédő.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke annyit tett még hozzá, hogy „a tanítók foglalkoztatásának „kibővítése” semmilyen más célt nem szolgálhat, minthogy elfedjék az általános iskolák felső tagozatain a szakos tanárok hiányát.”