A molekuláris fotobioenergetikai csoport szakemberei a zöld algák áramtermelő képességét vizsgálták Nia Petrova vezetésével.
Az eddig ismert fajoknál akár tízszer nagyobb áramtermelésre képes zöldalga-törzset azonosítottak a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai – közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézmény a honlapján – írja az MTI.
A növényi és állati életformák megjelenését a Földön a fotoszintetikus fényenergia-átalakítás tette lehetővé. A fotoszintetizáló fajok szerves anyagokat és oxigént termelnek a napfény energiájának segítségével, valamint szén-dioxid és víz felhasználásával. A fotoszintetizáló mikroalgák elektromos áram termelésére is képesek az úgynevezett bio-fotovoltaikus (BVP) eszközök alkotójaként, amelyek ígéretes potenciális megújuló energiaforrások.
A BVP-eszközökben a mikroalgák a fény energiáját megkötik, majd a fotoszintetikus rendszeren „átáramló” elektronok egy része az algasejtet elhagyva, úgynevezett mediátormolekulák segítségével elektromos áramot hoz létre. A jelenlegi BPV-eszközök hatékonysága azonban egyelőre annyira alacsony, hogy csak távoli tervként szerepel az ipari méretű felhasználásuk – írták.
A BPV-eszközök teljesítményének növelésére lehetséges megoldást nyújthatnak az erősen exoelektrogén algatörzsek, amelyek nagy elektromos áramsűrűség létrehozására képesek.
Nia Petrova és munkatársai azonosítottak egy zöldalga-törzset (Parachlorella kessleri MACC–38), amely körülbelül tízszer magasabb áramtermeléssel rendelkezik, mint az irodalomban eddig ismertetett algafajok. A MACC–38 áramtermelése elsősorban fotoszintetikus eredetű, és az algasejtek a folyamat során megőrzik életképességüket. A MACC–38 törzs alkalmazásával így jelentősen növelhető a BPV-eszközök hatékonysága, ami által a fosszilis energiaforrások egy negatív karbonlábnyommal rendelkező, igen ígéretes „zöld” alternatívájává válhatnak.
Kutatásuk eredményeit a HUN-REN SZBK munkatársai a Bioresource Technology című rangos folyóiratban ismertették.