A tavalyi év a legmelegebb és a nyolcadik legcsapadékosabb év volt 1901 óta – írta a HungaroMet Zrt. a 2023-as évről készített elemzésében.
Az elemzés szerint tavaly a középhőmérséklet országosan 12,23 Celsius-fok volt, ami közel 1,5 fokkal meghaladta az 1991–2020-as években mért 10,75 fokos átlagot. Ezzel pedig
a tavalyi év lett a legmelegebb a 20. század kezdete óta.
A tavalyi év középhőmérséklete országos átlagban közel 0,2 fokkal haladta meg az eddigi legmelegebb év, vagyis 2019 hőmérsékletét. Az év középhőmérséklete az ország legnagyobb részén 12 Celsius fok felett alakult, de az Alföld déli részén többfelé a 13 fokot is meghaladta. Az Alpokalján és északkeleten 11 és 12 fok közötti átlagérték volt jellemző, míg 10 fok alatti évi középhőmérséklet csak a hegyvidéki területeken fordult elő.
A hónapok közül a január tért el leginkább az éghajlati normáltól: 4,5 fokkal haladta meg az átlagot, aminél enyhébb január csak 2007-ben volt 1901 óta. Jelentősen melegebb volt az átlagosnál szeptemberben és októberben is, a szeptember a legmelegebb, az október a harmadik legmelegebb volt a 20. század kezdete óta.
Az átlagoshoz közeli hőmérsékletű csak a május és a június volt, míg a szokásosnál csak az április volt több fokkal hidegebb. Az évszakokat tekintve a 2022/2023-as tél a második legenyhébb, míg a tavalyi ősz a legmelegebb volt 1901 óta.
Az elemzésben azt is írták, a 2021–2022-es száraz éveket követően a 2023-as évre tartósan csapadékosra fordult az időjárás, olyannyira, hogy országos átlagban
a tavalyi a nyolcadik legcsapadékosabb év volt a 20. század kezdete óta.
A tavalyi év csapadékösszege országos átlagban 767,1 milliméter volt az előzetes adatok alapján, ez 124 százaléka az 1991–2020-as évek átlagának, ami 616,3 milliméteres értéket jelentett. Hasonlóan csapadékos év legutóbb 2014-ben volt Magyarországon. A legcsapadékosabb év rekordját egyébként 2010 tartja, ekkor 980,9 milliméter csapadékot mértek országos átlagban.
Tavaly a legtöbb csapadékot a Kékestetőn mérték, 1406,6 millimétert, a legkevesebbet pedig Békéssámson állomáson, ahol mindössze 467,3 milliméter hullott.
Csak a hegyvidékeken fordult elő 1000 millimétert meghaladó éves csapadék, az Északi-középhegység és a Dunántúl legnagyobb részén a lehullott mennyiség meghaladta a 800 millimétert. A legkevesebb csapadék az Alföld középső és déli részén esett, de még ott is jellemzően 500 milliméter feletti értékeket rögzítettek. Ezzel szemben egy évvel korábban, a nagyon száraz 2022-es évben még az országos átlag is 500 milliméter alatt maradt.
Az elemzés szerint ahogyan a középhőmérsékletnél, a csapadék esetén is a hónapok közül a január tért el leginkább az 1991–2020 közötti évek átlagától: a januári csapadék országos átlaga 148 százalékkal haladta meg az említett évek átlagát, amivel a legcsapadékosabb január lett 1901 óta. A szokásosnál sokkal csapadékosabb volt a november és a december is: a november a kilencedik, a december a tizedik legcsapadékosabb hónapnak számít a 20. század kezdete óta.
A március–június közötti időszak, az augusztus és október csapadéka is meghaladta az átlagot, a július kevéssel elmaradt tőle, míg száraz hónapnak csak a február és a szeptember tekinthető 2023-ban. A februári csapadék az átlag felét sem érte el. Az évszakoknál a 2022/2023-as tél a kilencedik legcsapadékosabb volt a 20. század kezdete óta.
(Borítókép: Drew Angerer / Getty Images)