Magyarország számít Ausztria támogatására az illegális migráció elleni küzdelemben és a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásának felgyorsításában – közölte az M1 délutáni Híradójában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Bécsből, miután osztrák kollégájával tárgyalt.
Szijjártó Péter az Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszterrel folytatott megbeszélést követően elmondta, hogy megkezdte a 2024 második félévi, soros magyar EU-elnökség sikerét biztosító konzultációkat.
Azért Bécsben indult ez a konzultációsorozat, mert Ausztria támogatására nagy mértékben lehet számítani a magyar elnökség és a magyar nemzeti érdek szempontjából két lényeges célkitűzésben: az illegális migrációval szembeni küzdelemben és az EU bővítésének felgyorsításában a Nyugat-Balkán irányába – tette hozzá.
Az illegális migrációról szólva kiemelte: Ausztria is azon uniós országok közé tartozik, amelyek világosan beszélnek és fellépnek azzal szemben.
Így vagyunk ezzel mi, magyarok is. Világossá tettük már számtalan alkalommal: Brüsszelben éles politikai váltásra van szükség, hogy az Európai Unió ne vonzza, hanem megállítsa az illegális migránsokat
– fogalmazott, majd hozzátette, Magyarország sok tapasztalatot szerzett ebben, miközben a saját és egyben az EU déli határát védte. Ha nem költött volna erre az ország eurómilliárdokat, a magyar határon megállított, sok százezer illegális migráns mind itt élne Európában, tovább rontva a biztonságot, növelve a terrorfenyegetettséget, súlyosbítva a kettős társadalmak kialakulásának veszélyét.
Magyarország célja, hogy az európai szabályozás végre tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot, ami szerint a menekültek az első biztonságos országban tartózkodhatnak átmenetileg – hangsúlyozta.
Szijjártó Péter felidézte: Magyarország első biztonságos országként mindenkit beenged, aki Ukrajnából a háború elől menekül, ugyanakkor akik délről, nagyon messziről érkeznek, azoknak nincs joguk belépni, hiszen legalább 3–5 biztonságos országon haladtak keresztül. Csak a magyarok jogosultak dönteni arról, kit engednek be, és kivel hajlandók együtt élni – emelte ki.
Hozzátette, éles politikai változást kell elérni Brüsszelben, hogy az EU ne a problémát importálja, hanem segítsen megoldani a távoli problémákat.
Példaként említette, hogy Afrika lakossága rendkívül gyorsan nő, ezért Európának nem az áttelepülésre kell inspirálnia az afrikaiakat, hanem beruházásokkal, fejlesztésekkel, képzésekkel segíteni őket az otthonmaradásban. Magyarország ezt meg is teszi, több 10 millió dollárral támogatva az afrikai országok fejlesztését, sok ezer afrikai diáknak adva ösztöndíjat – jegyezte meg.
Az EU nyugat-balkáni irányú bővítéséről szólva kiemelte: az EU-nak új lendület kell, ezt pedig a nyugat-balkáni országok tudják hozni. Az Európai Uniónak nagyobb szüksége van ezen országok belépésére, mint azoknak az uniós tagságra, ezért fel kell gyorsítani a csatlakozás ütemét; ez a soros magyar EU-elnökség egyik célja – fejtette ki.
Szijjártó Péter elmondása szerint Alexander Schallenberggel tárgyaltak kétoldalú kérdésekről is.
Ausztria megbízható, kiszámítható és korrekt tranzitpartnere Magyarországnak az energiaellátás tekintetében, az éves magyar gázfogyasztás több mint 20 százaléka Ausztrián keresztül érkezik – közölte, hozzátéve: Ausztria és Magyarország is gyakorlati, nem pedig ideológiai kérdésként áll az energiaellátáshoz.
Szijjártó Péter biztosította osztrák kollégáját arról is, hogy Magyarország továbbra is támogatja Ausztria tagjelöltségét az ENSZ Biztonsági Tanácsába a 2027–2028-as időszakra.
Beszámolója szerint találkozott az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) főtitkárával, és azokkal az FPÖ-s politikusokkal is, akik a bécsi parlamentben a magyar–osztrák baráti társaság tagjai, a nap folyamán pedig még az Osztrák Gyáriparosok Szövetségének vezetőjével is tárgyalást folytat.
(Borítókép: Szijjártó Péter 2024. január 12-én. Fotó: Komka Péter / MTI)