Idén január 8-a óta köröznek városszerte az FKF fenyőfajáratai, mi pedig megnéztük, hogy a karácsonyi ünnepkör első számú szimbóluma a családok szobáiból továbbindulva merre folytatja útját. A Főtáv Távhőszolgáltatási Divíziójának hulladékhasznosító erőművében jártunk.
Egymás után érkeznek a kukásautók az FKF XV. kerületi, Mélyfúró utcai hulladékhasznosítójába, rakterükben a Budapestről és egyes agglomerációs településekről begyűjtött fenyőfákkal. A cég becslései szerint évente 500-600 ezer tűlevelű kerül ki a fővárosi utcákra, ezeket az ősszel és tavasszal lomtalanítást végző járművekkel szedik össze. Egy kukásautóba körülbelül 8-10 tonna anyag fér be. A vezető és két rakodómunkás mindennap reggel fél 5-kor indul a telephelyről a számukra kijelölt begyűjtési útvonalra.
A fákat idén január 8-ától gyűjti járatrendszerben az FKF Hulladékgazdálkodási Divíziója a gyűjtőpontokról, illetve már karácsonyt követően a normál kukásautók a kukák mellől egészen addig, míg azok dísztelenül a házak előtt árválkodnak. A kikészítési dömping nagyjából február első felében ér véget, de – amint arra Jászay Tamás, a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű igazgatója felhívta a figyelmet – aki csak később szedi le a fáját, annak sem kell attól tartania, hogy az utcán marad a karácsony szimbóluma. Ugyanis bármilyen furcsa,
ebből pedig az következik, hogy később is simán elviszik azok a kukásautók is, amelyek a kommunális szemetet szállítják.
Míg ugyanis a kerti nyesedéket, levágott füvet, kertben összegyűjtött növényi hulladékot az FKF lebomló zsákjaiban a pusztazámori telephelyen komposztálják,
A KARÁCSONYFÁKAT EGYSZERŰEN felaprítják, MAJD AZ ÍGY ÖSSZEVÁGOTT MARADVÁNYAIT ÖSSZEKEVERIK A HÁZTARTÁSOKBAN KELETKEZETT SZEMÉTTEL, MAJD A HULLADÉKHASZNOSÍTÓ HATALMAS KAZÁNJAIBAN ELÉGETIK.
A cég azt kéri, hogy a díszeket, a csillagszórókat, a szaloncukor-kampókat, és elsősorban a talpakat távolítsák el kidobás előtt a fáról, mert a gyűjtést végzőknek sérüléseket, míg a darálógépben üzemzavart okozhatnak. Ugyanakkor a daráláskor találkoztunk nejlonfóliába, illetve hálóba csomagolt fákkal is, melyek feltehetően a családi otthonokat kihagyva egyenes úton, eladatlanul kerültek a kereskedőtől a hulladéktelepre.
Hogy lenne a nagyobb kereskedőkkel a megmaradt felesleg kezelésére vonatkozó megállapodásuk, arról a hulladékhasznosító műben nem tudtak felvilágosítást adni, annyi biztos, hogy sok fát ilyen értelemben fölöslegesen vágnak ki.
Ott jártunkkor mind a négy hulladékégető kazánt csúcsra járatták. Mint valami speciálisan FKF-kandallós tévéadást, kazánonként egy-egy operátor figyelte képernyőn keresztül a lángokat, ellenőrizve a közel 1100 fokos égéstérben zajló folyamatokat, a tüzelőanyag mennyiségét és aktuális állapotát.
Egy kazán ÓRÁNKÉNT 35 és 40 tonna közti mennyiségű, 410 fokos, 40 bar nyomású gőzt állít elő, ez megy az elvételes gőzturbinába, ahonnan a gőz egy részét kivéve a távfűtési rendszert táplálják, a maradék gőzzel villanyáramot termelnek.
A Budapesten évente keletkező háztartási hulladék mintegy kétharmadát, közel 400 ezer tonna kommunális hulladékot is ilyen módon hasznosítják a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben. 2022-ben például 32 millió köbméter földgázt takarított így meg a Budapesti Közművek. Ez azt jelenti, hogy a Hulladékhasznosító Művel távhővezeték által összekötött 76 ezer észak-pesti távfűtéses lakásból nagyságrendileg 28 ezer budapesti lakás távhőellátása és használati meleg vize állítható elő a (karácsonyfákból is) megtermelt energiából. A maradékgőzzel előállított villamos energia pedig mintegy 40 ezer átlagos budapesti háztartás éves áramigényét fedezi.
Az erőmű igazgatója azt mondta, a telephelyre beérkező hulladéknak nagyjából a fele biológiai úton lebomló anyag, ezért úgy lehet tekinteni, hogy az itt előállított energia ötven százalékban megújuló forrásból keletkezik. Az égetés után hátramaradt salak a pusztazámori lerakóba kerül.
(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)