Szeszélyes időjárással kezdődött az év, ami 2024-ben valószínűleg végig jellemző lesz. Ez már nem az első hét, hogy a rekordmeleget fagyok váltották – mondta az Indexnek Németh Lajos meteorológus, aki azt is elárulta lapunknak, hogy továbbra is ritka vendég lesz-e a hó Magyarországon.
„A heti időjárás-jelentések hullámvasútra hasonlítanak, ami a napi hőmérsékletet illeti” – jegyezte meg Németh Lajos meteorológus.
Az évet melegrekorddal kezdtük, január 4-én Bátán 16,4 Celsius-fokot mértek, január 7-én pedig már sarkvidéki eredetű légtömeg érte el hazánkat, ami éjjelre néhány fokos mínuszokat hozott magával, a január 8-án a Balatont elérő dermesztő szél pedig egészen különleges jégbirodalmat varázsolt a partra. A január 18-i hirtelen felmelegedést szintén fagyok váltották. A hosszú távú előrejelzés hullámzó hőmérsékleti értékeket mutat, csak nem annyira gyakori és kiugró amplitúdóval, mint amit az elmúlt héten megtapasztaltunk.
Németh Lajos ugyanakkor hozzátette: egy hétnél távolabbi prognózisokban nem hisz, amik egyelőre azt mutatják, hogy a légkör változékonysága megmarad, tartós hidegre, az évszakhoz képest szokatlanul enyhe időre nem kell számítani a további hónapokban. A meteorológiai szolgálat honlapján van egy 4 hétre előre szóló jelentés, ami a klímaátlagtól való eltérést vázolja fel. Eszerint az átlagostól hidegebb jövő hét után enyhébb léghullámok érkeznek, majd lassacskán fogy a hideg Kelet- és Észak-Európából, ahol épp az átlagosnál hidegebb idő van.
„Az elmúlt néhány évtizedben a légkörünkben is felgyorsultak az események, ez nagy valószínűséggel annak tudható be, hogy a világ óceánjai az elmúlt évtizedekben az átlagnál magasabb hőmérséklettel bírnak, nagyobb energiát pumpálnak a légkörbe ennek hatására, ami kedvezőbb meteorológiai feltételeket teremt annak, hogy úgynevezett viharciklonok alakuljanak ki. Emiatt hosszan tartó frontmentes időjárás nem tud kialakulni, nemcsak Európában, szerte a világon”– magyarázta Németh Lajos.
Mi, meteorológusok is csak kapkodjuk a fejünket, hogy mekkora változékonyság alakult ki, mekkora mozgás van a légkörben.
– emelte ki.
A mostani télből eddig másfél hónap telt el, de a hidegbetörések ellenére ez még mindig jóval enyhébb volt, mint ami 30-50 éve, vagy akár az elmúlt évszázadokra jellemző volt a Kárpát-medence térségében. Németh Lajos megemlítette: 1940. február 6-án -35 fokot is mértek Magyarországon, az elmúlt teleken -15 foknál nem volt hidegebb, és erre már felkapjuk a fejünket. „A klímaváltozás következményeként elszoktunk attól, ami ilyenkor jellemző volt a januárra, -20 fokkal és vastag hótakaróval. Itthon a hó már olyan ritka, mint a fehér holló. Megjegyezzük, hogy december elején, karácsony előtt átmenetileg volt egy két légtömeg összecsattanásából eredő hóesés, ami már ritka időjárási szituáció. Fél évszázaddal ezelőtt triviális volt, hogy 10 esetből 8-szor volt hó télen” ‒ fogalmazott Németh Lajos. Legutoljára igazán havas telünk 1987 januárjában volt. A 90-es években is havazott, de már jóval enyhébb időjárás volt, a kétezres években pedig kifejezetten ritkán fordult elő. Amikor az ünnepek alatt havazott, az a múlt század végén történt meg, 1995–2000-ig négy fehér karácsonyunk volt.
Mint a meteorológus rámutatott: lassan eltűnik a négy évszak, nincs már éles határvonal, az enyhe tél márciusban még havazást hozhat, ezért üzemelnek még akkor is a sípályák. A rügyfakadás 2-3 héttel korábbra tevődik, mint 50 évvel ezelőtt, egy hirtelen érkező -2, -5 fokos hideg gajra vágja a gyümölcsfákat, ezért jellemzők az elmúlt évekre a tavaszi időszakban előforduló fagykárok.
Rekorddöntögető melegeket is megéltünk ebben a hónapban, de a nagy hőingadozás ellenére rendkívüli hideget nem
– értékelte Németh Lajos.
A január 22-ie Vince-nap a néphiedelemben időjós nap. A bortermelők évnyitó napja, a szólás szerint, ha fénylik Vince, tele lesz a pince. Ekkor még a földeken nem volt munka, de a hosszú tél után már vágytak a jó időre, s ha napsütéses idő volt, kimentek a pincékhez és felhajtották a maradék bort. Ebből arra következtettek, ha ezen a napon kellemes, csapadékmentes az időjárás, jó lesz a szőlőtermés. Annak idején már Katalin napján, november 25-én leesett az első hó, ami aztán csak gyarapodott. Németh Lajos szerint a tavaszváró időjós napoknak azért is csökkent a jelentősége, mert már eltűntek az igazi telek.
Csütörtökön a Nyugat-Európa feletti hatalmas légörvény meleg oldalára kerültünk, ami viharos széllel érkezett meg. A Földközi-tenger medencéjében néhol 10 Celsius-fok felett volt a hőmérséklet, míg Szerbiában és Olaszországban a 20 fokot is elérte. „Magyarországon a déli határvidéken csak 15 fok feletti hőmérsékletet generált, mert közben az északi hideg tartotta a hadállását. A hideg és meleg légtömegek egyszerre csaptak össze az ország felett. Kettészakadt az ország, de idén nem először” – fejtette ki.
Emlékeztetett arra, hogy január 4-én 16,4 fok feletti hőmérséklet volt délnyugaton, ugyanaznap Sárospatak és Miskolc környékén csak plusz 5 fok. „A csütörtöki időjárásra épp ez volt jellemző. Rendkívül gyors légköri mozgások történnek, 24 órán belül hideg és melegfrontok váltogatják egymást” – részletezte. Ez az elmúlt néhány évtizeden már nem tekinthető ritka jelenségnek, mivel egyre több légköri front érkezik ide a Kárpát-medencébe. A világ óceánjainak páradús levegője táplálja az ilyen ciklonokat.
Németh Lajos hangsúlyozta: az évtizedek tapasztalatai alapján már arra lehet számítani, hogy az évszázad végére olyan időjárási viszonyok alakulnak ki Közép-Európában, mint amilyenek a mediterrán térségre jellemzőek.
Az is ebbe az irányba mutat, hogy a téli csapadék Magyarországon már inkább eső, havas eső, ritkán fordul elő havazás. A hóhatár pedig már 1500 méter fölé kerül
– fogalmazott a meteorológus, hozzátéve: az ez alatti sípályákra a következő években, évtizedekben gyakrabban fog eső hullani. Németh Lajos szerint 2050-ben már hóágyúval sem lehet havat gyártani, ugyanis ehhez is 0 fok alatti hőmérsékletre van szükség.
„Ha tartós havat akarunk látni, akkor az 1500 méter feletti hegységek, vagy Észak-Európa felé kell vennünk az irányt”– jegyezte meg. Bár már itt is enyhébbek a telek, hiszen Finnországon belül is északabbra, Lappföldön, Jolupukki, azaz a Mikulás még láthat nagy tömegben havat. „Huszonöt éve az iskolák mellett november elején fellocsolt jégpálya április közepéig kitartott, ma már 7-10 napos fagyok után, a betörő enyhe idő teljesen tönkreteszi” – érzékeltette. A téli nagy hőmérséklet-ingadozás már itt is tapasztalható.
A szélsőségek a finneknél is gyakoribbak. Mint beszámoltunk róla, január 3-án éjszaka -35, -40 fok volt, napközben pedig -25 fok négy napon keresztül, majd alig 48 óra alatt +2, +3 Celsius-fokra melegedett a nappali hőmérséklet. „A Golf-áramlat következtében enyhe légtömeg okozta a hirtelen felmelegedést a finneknél. Az a hőingadozás, amit mi a +5 és +15 fok között megéltünk ehhez képest eltörpül. Ugyanakkor a lakosság általános egészségi állapota miatt jobban viselte, nem ugrott meg nagy mértékben a rosszullét miatt kórházba szállítottak aránya. Mivel pontos előrejelzést adtak, az utakon is figyelmesebben közlekedtek” – magyarázta a meteorológus. A humánmeteorológiai jelentések szerint a melegfront főleg a szív- és érrendszeri panaszokkal, magas vérnyomással küzdők, szívbetegek szervezetét viseli meg.
Németh Lajos megjegyezte, hogy általában a Földközi-tengerről érkezik a meleg, északról pedig a hideg, de az említett extrém időjárási jelenségeknél nem így történt. „A Golf-áramlat egészen Norvégia partjaiig, az Északi sarkig viszi fel az enyhe levegőt, így abból az irányból érkezett a skandináv országok felé a meleg légtömeg. Amint ez elfogyott, újra visszaállt a rend, most is -25 fokok vannak a térségben”– nyugtázta a meteorológus.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)