A klímaváltozás hatására tartós hótakaró nem borítja már az ültetvényeket, és mivel hosszan tartó mínuszokkal sem számolhatunk, a kártevők is jobban át tudnak telelni. Bár messze még a tavasz, de ha az eddigi tendencia marad, borítékolható a tavaszi fagykár – erről beszélt az Indexnek Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a FruitVeb elnöke.
A globális felmelegedés hatásaként egyre inkább mediterrán éghajlatba megyünk át, emiatt a téli csapadék inkább eső, havas eső, ha ritkábban előfordul havazás, már nem lehet a tavasz beköszöntéig kitartó hótakaróval számolni – mondta a minap lapunknak Németh Lajos meteorológus. Az elmúlt évtizedekben már jóval enyhébbek a telek, a mínuszok is csak napokra térnek vissza, a melegrekordok rendre megdőlnek. A havas napok száma évi 8-10-re csökken.
„Azzal, hogy tartós hótakaróra nem lehet számítani, az a tavaszi olvadáskor a talajvizet nem tudja feltölteni, ugyan az elmúlt év bővebb csapadékmennyisége miatt most a földek víztelítettsége jónak modható” – ismertette Apáti Ferenc. A FruitVeb elnöke rámutatott: az enyhe teleket jobban átvészelik a kártevők, amelyek elszaporodva károsítják az ültetvényeket.
Minél hidegebb a tél, annál tovább tart a gyümölcsök nyugalmi állapota. „Ha január végén, február elején lesz meleg, az már valóban beindulásra ösztönözheti a vegetációt, és ilyenkor okozhatnak gondokat a fagyok, főleg ha a virágzás is túl hamar kezdődik meg” – részletezte az agrárszakértő.
A mostani időjárást illetően elmondta: egyelőre kedveznek a fáknak az éjszakai fagyok, ha ez plusz néhány fokos hőmérséklet mellett kitart február végéig, akkor nincs vész. A nagy veszélyt az áprilisi hidegbetörések jelentik, amire a legérzékenyebb gyümölcsfajok a kajszi és az őszibarack, majd a sorban a cseresznye következik.
A FruitVeb elnöke az utóbbi kapcsán megemlítte, hogy Olaszország déli részén az ültetvényeken az jelentett gondot, hogy a november végi tartós 20 fok feletti hőmérsékletnél nem tudtak mélynyugalmi állapotba kerülni a fák. Egy ilyen helyzet Magyarországon is nagyobb problémát jelentene, de a szakember leszögezte: szerencsére nálunk ettől még nem kell tartani.
Arra is kitért, hogy a metszést általában március elején javasolják, rügypattanás után, még a szirmok megjelenése előtt. A korai időzítéssel a fák még védtelenebbé válhatnak a menetrendszerűen tavasszal érkező fagyokkal szemben.
Az enyhe telek során számos kártevő, így a drótférgek, pajorok, poloskafélék, atkák, molyok és egyéb rovarok nagyobb számban képesek áttelelni a föld alatt vagy fák kéregrepedéseiben. Az ellenük való védekezést az uniós szabályok szigorítása is nehezíti, sok általánosan használt hatóanyag, például talajfertőtlenítők lettek betiltva.
„Az agráriumban azonban egyre nagyobb jelenősséggel bír, hogy nem számolhatunk kemény téli fagyokkal, és annak kártevőgyérítő hatásával”. Ennek a gyümölcstermesztésben nagyobb a jelentősége, mint a zöldségtermesztésben. A termesztéstechnológiába ugyanakkor be vannak építve a növényvédelmi eljárások, ezért ez a nagyüzemekben nem okoz akkora problémát, mint a kiskertekben. A szakember úgy véli, a gyümölcsültetvények kondíciójának leromlása nagyobb gond lehet.
Korábban az ilyenkor általános vastag hótakaró miatt az őzek, szarvasok inkább a könnyen hozzáférhető fakérget hántották az erdőkben és a gyümölcsösökben is, ma már évről évre egyre több gazda jelent be vadkárt. Apáti Ferenc hozzátette, ennek hátterében nem csupán az éghajlatváltozás áll, az állomány dinamikája, létszáma is módosult bizonos tényezők miatt.
Amikor az afrikai sertéspestis miatt a vaddisznók egyedszáma keletről nyugati irányba haladva hirtelen csökkenni kezdett, a kártételek mértéke is gyorsan visszaesett, és ez éves léptékben jelentkező folyamat volt
– részletezte, majd azzal folytatta: a vaddisznóállomány összeomlását megdöbbentően gyorsan használták ki a gímszarvasok, és a rendelkezésükre álló ökológiai rés betöltésével már a szarvaskárok mértéke kezdett megugrani.
Azt illetően, hogy a mezőgazdaság számára mi az ideális tél, elmondta: az a legfontosabb, hogy a fák télen nyugalmi állapotba tudjanak kerülni, és ez ne érjen véget túl hamar. Az extrém hidegek nem jelentenének gondot, ami az utóbbi 40 évben ritkán fordult elő (legutóbb 2017-ben, azelőtt 2011-ben, de a 2002-es, vagy az 1986-os tél is ilyen volt). Az aszályos körülmények elkerülésére nem feltélenül igényel hótakarót.
Az ideális az lenne, ha a december–február időszak tartósan alacsony hőmérsékletekkel lenne jellemezhető, és lenne 2-3 hét, amikor mínusz 10-15 fok körül vannak a minimum hőmérsékletek
– jegyezte meg az agrárszakember. Az utóbbi években más tendencia figyelhető meg: az enyhe, sokszor tavaszias január–február után március–áprilisban 1,5-2 hetes, sarkvidéki jellegű hidegbetörések következnek. „Jellemzően ez a fordított időjárás okozza a gyümölcsültetvények nagy fagykárait”– értékelte.
(Borítókép: Az ország keleti részén, a Hajdúhát és a Nyírség közelében fekvő település keleti városszéli, barnahomokos talaján telepített almáskertekben megkezdődött a fák metszése. Ilyenkor korrigálják a lombkoronát, eltávolítják a sérült ágakat, és a rügyek alapján beállítják a várható termést. Fotó: Oláh Tibor / MTVA / MTI)