Az Európai Bizottság három új kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarországgal szemben.
A három eljárásról a bizottsági honlapon számoltak be. Az első eljárás környezetvédelmi ügyekről szól. Az EU még 2023-ban léptette életbe az úgynevezett kibocsátáskereskedelmi rendszernek, az ETS-nek a legfrissebb változatát. A rendelkezés meghatároz egy szén-dioxid-kibocsátási küszöböt, és egy bizonyos határérték felett a vállalatok csak szén-dioxid-kvóták vásárlásával szennyezhetik tovább a levegőt (vagyis a vállalatokat arra ösztönzik, hogy törekedjenek a kibocsátás csökkentésére).
A 2023-ban elfogadott új változatban kibővítették a rendszer hatályát, és egy úgynevezett Szociális Klímaalapot is bevezettek. Az Európai Bizottság azt írta, hogy az uniós államok ezután megkezdték az új szabályozás életbe léptetését tagállami szinten, de mostanáig kizárólag Dánia tett elégséges lépéseket ennek érdekében. A többi 26 állam – köztük Magyarország – nem, és a kijelölt határidő 2023. december 31. volt, így a Bizottság most ezen államok ellen eljárást indított.
A második eljárás a gépjármű-felelősségbiztosítások miatt indult.
Ezen a területen 2021 végén szintén életbe lépett egy uniós rendeletmódosítás, amelyet 2023 december 23-ig kellett volna tagállami szinten is bevezetni. Ezt mostanáig Magyarország és 15 másik állam nem tette meg, vagy nem értesítették a Bizottságot arról, hogy megtették volna, ezért ellenük emiatt is eljárás indult.
Érdekesség, hogy ezzel a rendeletmódosítással kapcsolatban az Országgyűlésben napirendben volt egy nagyobb törvényjavaslat. A parlament honlapja szerint ezt májusban ki is hirdették, sőt az Országgyűlés hivatala egy részletesebb anyagot is megjelentetett arról, hogy milyen változtatások léptek életbe a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál, és hogy miért volt szükség ezekre. Elképzelhető azonban, hogy a lépéseket az Európai Bizottság nem értékelte elégségesnek (vagy nem kaptak róluk tájékoztatást), és ezért döntöttek az eljárás indítása mellett.
A harmadik eljárás egy 2021-es hitelszabályozást érint.
Ez a nem teljesítő hitelekről (non-performing loans vagy NPL) szól, az azokra vonatkozó eljárásokat szabályozza újra. A rendelkezés többek közt létrehozott egy másodlagos piacot ezeknél a hiteleknél, valamint több fogyasztóvédelmi intézkedést is életbe léptetett: lehetővé tette például a hitelek késleltetett törlesztését, a kamat módosítását, vagy akár az adósság részleges elengedését is.
Ezt a rendelkezést 2023. december 29-ig kellett volna tagállami szinten is életbe léptetni. Az Európai Bizottság szerint Magyarország és 20 másik tagállam nem tette ezt meg, vagy nem értesítette a Bizottságot a teljesítésről, ezért eljárás indult ellenük.
Magyarország ellen számos eljárás indult az utóbbi években kötelezettségszegés miatt. A retorzió pénzbüntetés lehet ezeknél az eseteknél, amelynek pontos összege változhat.