Az ellenzéki képviselőknek több parlamenti ellenőrzési eszköz is rendelkezésükre áll, így egyebek közt az interpelláció, a szóbeli, az írásbeli és az azonnali kérdés. Megnéztük, milyen gyakran élnek velük, és közülük hány interpellációt, szóbeli, írásbeli és azonnali kérdést intéztek eddig a miniszterelnökhöz. Nos, elárulhatjuk, hogy sokat. Csak írásbeli kérdésből 330-at kapott az elmúlt húsz hónapban Orbán Viktor.
A parlamenti ellenőrzés a képviselői információszerzés egyik legalapvetőbb formája, amely a rendszerváltozás óta mind a hét ciklusban kiemelkedő szerepet játszott. Akik nyomon követik az üléseket, leginkább a hétfői közvetítéseket várják, hiszen ekkor kerülnek sorra a legélesebb összecsapások, sokszor kemény politikai felhangú kérdések és válaszok követik egymást.
Az egyik legrégebbi ellenőrzési eszköz az interpelláció, amelyre adott kormányzati választ a képviselő viszonválaszában értékelheti, és ha azt nem fogadja el, a válaszról az Országgyűlésnek kell határoznia. 2022. május 2-a óta 14 interpellációt kapott Orbán Viktor. A legtöbbet a Mi Hazánktól, és valamennyinek Novák Előd volt a benyújtója:
A DK-tól Arató Gergely az ügyeletes interpelláló, az egykori oktatási államtitkár háromszor fordult eddig a kormányfőhöz:
Az MSZP mindhárom interpellációját más-más képviselő nyújtotta be. Tóth Bertalan a sajátját (Mégis a „közszolgáltatásokon akarnak nyerészkedni” a 366 postahivatalának bezárásával?) 2022. november 16-án visszavonta, hogy ugyanazt az interpellációt még aznap Szabó Sándor megismételhesse. Az ellenzéki képviselő két héttel később Hiszékeny Dezső frakciótársával együtt újabb interpellációt intézett a miniszterelnökhöz: Kivégzik a családok több millió forintos beruházással megvalósított napelemes rendszereit?
Az LMP három év alatt két interpellációt (Keresztes László Lóránt, Bakos Bernadett) intézett a kormány fejéhez:
A Momentum eddigi egyetlen interpellációját Fekete-Győr András tette fel 2023. december 6-án: Miért jó Magyarországnak, hogy egybillió forintnyi közpénzt adnak Mészáros Lőrinc cégeinek?
Tizenhárom interpellációra a kormányfő megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörű kormánytagok válaszoltak, és valamennyiükét elfogadta az Országgyűlés. Arató Gergely (DK) 2022. augusztus 3-án benyújtott interpellációja viszont a parlament honlapja szerint még nem került napirendre.
A szóbeli kérdés is a hagyományos ellenőrzési eszközök közé tartozik, amelyet az különböztet meg az interpellációtól, hogy feltevésekor sem képviselői viszonválaszra, sem országgyűlési döntésre nincs lehetőség.
A kormányfő ebben a parlamenti ciklusban mindeddig 11 kérdést kapott: hatot a Mi Hazánktól, négyet az LMP-től és egyet a DK-tól. A Mi Hazánkban a szóbeli kérdések terén szintén Novák Előd vitte a prímet öt kérdéssel, de jutott egy kérdés (Miért nem nyújt segítő kezet a kormány az önkormányzatok számára?) frakciótársának, Dócs Dávidnak is. Az LMP négy kérdésén hárman osztoztak: Bakos Bernadett, Csárdi Antal és Kanász-Nagy Máté. A DK egyetlen szóbeli kérdését (Miért nem tesz meg mindent a kormány a gyermektelen párokért?) Földi Judit tette fel.
Egyébként a szóbeli kérdésekre – hasonlóan az interpellációkhoz – nem a miniszterelnök, hanem a kormány illetékes államtitkárai válaszoltak. A tizenegy kérdés közül még válaszra vár Csárdi Antal (LMP) kérdése: Kiknek van nagyobb szükségük a kaszinók bevételére?
A parlamenti ellenőrzési eszközök közül a legnépszerűbb az írásbeli kérdés. 2022. május 2-a óta a miniszterelnök 330 írásbeli kérdést kapott. A DK képviselői voltak a legaktívabbak, akik összesen 201 írásbeli kérdést címeztek a kormányfőhöz. A rekorder pedig Vadai Ágnes 148 kérdéssel. (Egyébként a DK-s képviselő asszony nem kevesebb mint 1168 írásbeli kérdést tett fel húsz hónap alatt, a legtöbbet, 263-at az agrárminiszternek.)
Ami az ellenzéki pártok további sorrendjét illeti, a DK-t az LMP (23) követi a Mi Hazánk (19), a Párbeszéd (17), a Jobbik (15), a Momentum (11) és az MSZP (9) előtt.
A kormányfőhöz címzett írásbeli kérdésekből a mai napig mindösszesen nyolc vár válaszra. Nem meglepő módon közülük hármat Vadai Ágnes, egyet-egyet pedig Balassa Péter (Jobbik), Lőcsei Lajos (Momentum), Lukács László György (Jobbik), Tompos Márton (Momentum) és Tordai Bence (Párbeszéd) jegyez.
Íme a három legfrissebb írásbeli kérdés Orbán Viktorhoz:
A parlamenti ellenőrzési eszközök közül a legfiatalabb, az 1994-től meghonosított azonnali kérdés. Ennek lényege: bármelyik országgyűlési képviselőcsoport vezetője kérheti – a kérdés tárgyának feltüntetésével –, hogy az általa megnevezett képviselő az azonnali kérdések órájában kérdést tehessen fel. Az interpellációhoz képest lényeges különbség, hogy a kérdezőnek nem kell elfogadnia a helyettesítést, hanem személyes válaszadást kérhet. Ebben az esetben
a megkérdezett legkésőbb a képviselő személyes válaszadást kérő nyilatkozatát követő harmadik soron következő azonnali kérdések órájában köteles személyesen válaszolni.
Sokat elárul erről a speciális műfajról, hogy az azonnali kérdések óráját nem ritkán „azonnali sértések órájának” is nevezik, utalva a kérdező és a válaszadó közötti nem ritkán vehemens párbeszédre. Talán nem véletlen, hogy Orbán Viktor 2023. április 11-én, Kálmán Olga DK-s képviselőnek adott viszonválaszában félig-meddig tréfásan megjegyezte: megszokta már, hogy „ez nem az azonnali kérdések, inkább az azonnali sértések órája”.
Jelenleg hat azonnali kérdés vár válaszra a miniszterelnöktől. Ráadásul ötre a legközelebbi – harmadik soron következő – azonnali kérdések óráján kell válaszolnia.
Legrégebb (november 17-e) óta a momentumosok (Gelencsér Ferenc, Tompos Márton, Bedő Dávid és Szabó Szabolcs) kérdése megválaszolatlan. Miután a miniszterelnök távolléte miatt már háromszor utasították el a helyettesítést, és személyes válaszadást kértek, a kormányfőnek a soron következő azonnali kérdések órájában válaszolnia kell. Nem lesz egyszerű dolga belőni a témát, mert a kérdés így szól: Kérem, válaszoljon, Miniszterelnök Úr!
Ennél konkrétabb Novák Előd (Mi Hazánk) november 19-i azonnali kérdése: Miért azt felelte a Mi Hazánk javaslatára, hogy nem viszi rá a lélek, hogy megbírságolják a határkerítésen áttörő migránsokat? Erre is a következő azonnali kérdések órájában várható válasz.
November 20-a óta megválaszolatlan Keresztes László Lóránt (LMP) kérdése, amely szintén nem sokat árul el a témájáról: Mit gondol erről, Miniszterelnök Úr?
Az azonnali kérdésekre válaszadás nehézsége, hasonlóan a napirend előtti felszólalásokhoz, hogy a tárgyát elég címszerűen megjelölni.
Feltehetően két DK-s képviselő, Arató Gergely és Kálmán Olga jutott el a címszerűség végső határáig, november 20-án benyújtott kérdésük tudniillik így szól: Hogyan?
A Jobbik két képviselője (Lukács László György és Z. Kárpát Dániel) pedig egy az egyben ugyanazt a kérdést szögezik a miniszterelnöknek, mint az LMP-s Keresztes László Lóránt: Mit gondol erről, Miniszterelnök Úr?
Valószínűleg ugyancsak a következő azonnali kérdések órájában kaphat választ november 26-án feltett kérdésére Toroczkai László (Mi Hazánk) is, annak ellenére, hogy eddig „csak” kétszer utasította el a helyettes válaszadást: Miért halad rossz irányba, miniszterelnök úr?
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök a frakcióvezetők felszólalásaira válaszol az Országgyűlés tavaszi ülésszakának nyitónapján, 2023. február 27-én, mellette Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)