Márciusnál előbb nem várható, hogy a nagyobb ismert márkák termékeinek új, logóval ellátott csomagolóanyagai megjelennének a polcokon. Addig pedig a kihelyezett, működésre képes visszaváltó automaták is kihasználatlanul várják az áttörést. Utánanéztünk az okoknak.
2024. január 1-től Magyarországon is bevezették a belföldön forgalomba hozott visszaváltási díjas termékek kötelező visszaváltását, az úgynevezett DRS (Deposit Refund System) rendszerét. Ez azt jelenti, hogy – elvileg – már 24 napja vissza lehet váltani a Magyarországon forgalomba kerülő fém-, műanyag és üvegpalackokat. A törvényi előírásnak eleget téve a hulladékhasznosítási koncessziót 35 évre elnyerő MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) fel is állította a 400 nm-nél nagyobb alapterületű üzletekben a visszaváltó automatákat. A vásárlók azonban egyelőre hiába próbálják a PET-palackokat, illetve az egyéb italcsomagolásokat a gépbe helyezni, a gép nem váltja vissza.
Az úgynevezett REpont visszaváltási rendszer egyébként működik és folyamatosan bővül is, csakhogy az italcsomagolások gyártói június 30-ig haladékot kaptak,
vagyis az átmeneti időszakban forgalomba hozhatnak még az új rendszerben nem regisztrált, régi csomagolásokat is. Ezt a gyártók ki is használják, következésképp a boltok polcain jelenleg nem találkozhatunk azokkal a palackokkal, dobozokkal, üvegekkel, amelyeken logó jelöli már a visszaválthatóságot, illetve a +50 forint visszaváltásidíj-fizetési kötelezettséget; pedig ez kellene ahhoz, hogy a kihelyezett automaták befogadják.
Hogy egyáltalán hoztak-e már forgalomba új, logós csomagolású termékeket, azt a MOHU is csak utólag, a tárgyhót követő hónap közepéig esedékes adatszolgáltatásból fogja megtudni. Ugyanakkor a cégnél úgy látják, hogy a forgalomba hozatal előfeltételeként kötelező termékregisztrációs adatokra alapozva márciusnál előbb nem várható a nagyobb ismert márkák megjelenése a polcokon.
A szabály egyszerű, azt a csomagolást lehet majd visszaváltani, amin szerepel a visszaváltási logó, és amiért kifizette a vásárló a visszaváltási díjat. A régi, most használt, nem visszaváltható csomagolásokat továbbra is a szelektív kukába kell dobni. Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatójának információja szerint nincs a hálózatukban olyan egyutas (azaz egyszer használatos) betétdíjas termék, amit a MOHU-automatába helyezve a vásárlók visszakaphatnák vagy levásárolhatnák a csomagolóanyag árát.
A vásárlók számára azért is szembetűnő a rendszer kihasználatlansága, mert 2024. január eleje óta több mint 1500 REponton 1900 automata található országszerte, ezek száma hetente 20-25-tel nő.
A teljes visszaváltási hálózat kiépítése – amelynek része a gépi mellett a kézi visszaváltó pontok telepítése is – a MOHU nagyságrendileg 50 milliárd forint értékű beruházása. Ezt az összeget azonban, mint egyfajta közműszolgáltatásért járó ellentételezést, a beruházó apránként visszakapja (a csatlakozási és szolgáltatási díjba építve) a csomagolóanyagok gyártóitól.
A MOHU automatáit a boltok üzemeltetik, amelyek kötelesek
az üzemeltetési helyen külön hulladéktároló edényt elhelyezni a visszaváltásra nem kerülő hulladék részére, és azt rendszeresen üríteni. Az így összegyűlt hulladék elszállításáról a MOHU gondoskodik az egyéb szelektívhulladék-elszállításra vonatkozó általános feltételekkel azonos módon.
Az automaták tárolókapacitása PET-Alu esetén 450–6000 darab, egyutas üveg esetén 150–300 darab. Nem nagyon érdemes más palackokkal kísérletezni, mert az automata a beolvasott vonalkódhoz „hozzáellenőrzi” a bedugott palack fizikai paramétereit – az adatbázisban lévő adatokkal összeveti, és ez alapján fogadja el vagy utasítja vissza.
Hazánkban az 1980-as évekre nyúlik vissza a cserepalackos visszaváltó rendszer, amely akkoriban többek között az üdítőknél, ásványvizeknél, tejesüvegeknél és szódásszifonok esetében működött kiválóan, majd a 90-es évek során a globális kereskedelem és egyszer használatos termékek begyűrűzésével megszűnt.
Egy új alapítású palackozóüzem, a pannonhalmi Oonly Tisztán Víz Kft. ezt a környezetkímélő módszert hozza vissza azzal, hogy cserepalackjai átlagosan 25-ször tölthetőek újra, lehetővé téve, hogy több mint 80 százalékkal kevesebb műanyagot használjanak fel a teljes életciklus alatt, mint egy egyszer használatos PET-palack esetében.
Az adott csomagolóanyagot első belföldi forgalomba hozók kötelesek a termékre a korábbitól eltérő vonalkódot és a visszaváltási logót felhelyezni, ezt a módosított csomagolású terméket pedig a MOHU-nál regisztrálni.
Azok a falba épített gépek, amelyek az egyutas mellett az újratölthető palackokat is visszafogadják, már most is vesznek vissza újratölthető (régi betétdíjas) palackokat. Ezeken az automatákon mindkét visszaváltási logó szerepel. Fontos azonban, hogy csak az adott üzletben forgalmazott újratölthető palackok válthatók vissza az ilyen gépeken is.
Az egy- és többutas palackokat is kezelő automaták külön szortírozzák a bedobott csomagolóanyagokat. Az egyszer használatos üveget összetörik, a fémdobozokat összegyűrik, a műanyagot összezsugorítják, a többutas termékeket viszont sértetlenül gyűjtik össze, és egy másik tárolórendszerben elhelyezve adják át a termék előállítói számára újratöltésre – magyarázza Fodor Attila.
Magyarországon az éves 3,3 milliárd darab italcsomagolás több mint fele műanyag palackos, így hatalmas potenciál rejlik a fenntartható megoldást kínáló újratölthető palackokban, az úgynevezett refPET-ben. Manapság hazánkban is egyre nagyobb az érdeklődés a fenntartható zöldtermékek iránt, remélhetőleg teret nyer a többutas palackok használata
– mondta el a refPET-palackok kapcsán Bajnóczki Csongor, a Denkstatt vezető fenntarthatósági tanácsadója.
Az Oonly számára – mint többutas, újratölthető cserepalackos ásványvízgyártónak – egyszerűbb volt a most debütáló visszaváltási rendszerhez csatlakozás, hiszen most lépett a piacra. Erről Polony István, a cég alapítója azt mondta, a palack újratöltése, újrahasználata egy Európa-szerte bevett, működő, környezettudatos megoldás. Üdvözlendő, hogy az egyutas PET-palackokra is vonatkozik a DRS-rendszer, azt azonban megjegyzi, hogy bár ez csak az út eleje az igazi szemléletváltásban, de fontos, hogy a fogyasztói szokások formálódásával végre újra rutinná válik a visszaváltás, az emberek megszokják, hogy – mint régen – a kiürült palackokat vissza kell vinni a boltba, és ezáltal nő az újrahasznosítás aránya.
(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)