A 2040-ig szóló nagyívű vasútfejlesztési stratégia által a Bécs és München közti út 2,5 óra lesz a mai 4 helyett – írta közösségi oldalán Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár, aki ezt a magyar fejlesztésekkel hasonlította össze.

A gyorsforgalmi utak és autópályák fejlesztésében Magyarország azt a célt tűzte ki 15 éve, hogy utolérjük Ausztriát és ez lényegében sikerült is. Vasúton sem szabadna ennél kisebb célt kitűzni, azonban mint az alábbiakból is látható, ez ma beláthatatlan távolságra van

– írta Vitézy hozzátéve, hogy ha nem akarjuk, hogy a lemaradásunk növekedjen, legalább annyit kellene tenni, mint az osztrákok, akik jelentős összeget különítenek el a vasútra, és egy átfogó országos infrastruktúra-fejlesztési stratégiát készítettek el.

Ők [osztrákok] évi átlagban 3 milliárd euró környékén költenek vasúti infrastruktúra fejlesztésre. Ez a jelenlegi magyar beruházási szint tízszerese, a Budapest-Belgrádot nem számítva pedig harmincszorosa. Ehhez képest a belgrádi projekten kívül hazánkban ma szinte minden vasútfejlesztési beruházás leállt és nem látszik, mikor lesz egy, az osztrákhoz hasonló világos, menetrend alapú országos infrastruktúra-fejlesztési stratégiánk, melyet komolyan is veszünk és kormányzati ciklusokon át végre is hajtunk, a sokszor ötletszerű projektek helyett

– írta a volt államtitkár, aki kiemelte, hogy egyes régiókra, így Budapest agglomerációjára és Nyugat-Magyarországra egyébként vannak jó stratégiák, azonban ezek a projektet a beruházásnál leálltak.

Vitézy Dávid kiemelte, hogy Ausztriának 20 éve is volt egy jó vasútfejlesztési terve, amely keretében épült meg az új bécsi főpályaudvar, a bécsi elővárosi vasúti főtengely, a repülőtéri bekötés és épülnek az Alpok alatti alagutak Graz és Klagenfurt felé, illetve Innsbruckból Olaszország felé.

A szakértő szerint ez azt bizonyítja, hogy a hosszú távú tervek működnek, hiszen hiába váltották egymást a kormányok és az önkormányzatok, mindegyikük kitartott egy világos hálózati vízió megvalósítása mellett.

A fejlesztések a Budapestről induló vonatokat is érintik

Vitézy Dávid a bejelentett 2040-ig szóló osztrák stratégia lényegét néhány pontban foglalta össze:

• A személyszállításban 25, az áruszállításban 31 százalékról egységesen 40 százalékra szeretnék növelni a vasút részarányát 2040-re.
• Az elmúlt hét évben már 8 százalékkal nőtt a vasúti személyszállítási kínálat az országban, ezt 2040-ig további 54 százalékkal tervezik növelni, 165 millió vonatkilométerről 255 millióra évente - ez olyan mérvű járatsűrítés és kínálatbővítés, amire kevés példát ismerünk Európában. Összesen a 2040-ig szóló terv 67 vasútfejlesztési nagyberuházást tartalmaz és egy közös célhálózatot, megcélzott menetrendi víziót.
• Az összes nagyváros elővárosi vasúti kapacitásait bővítik, hogy sűrűbben járhassanak az S-Bahn elővárosi vonatok.
• A bécsi reptér bekötése a Budapestről és Pozsonyból Bécsbe tartó vonatok számára a terv része.
• Fejlesztik az ütemes menetrendet és gyorsítják a vonatokat minden osztrák nagyváros között. A legjelentősebb változás a félóránkénti közlekedés lesz Salzburg és Graz között, illetve a jelentős menetidő csökkenés Linztől nyugatra.
• Bécs és München között 4 óráról 2 óra 30 percre csökken a menetidő, másfél órával, míg Bécs és Innsbruck között fél órával csökken a menetidő, 4 óra 15 percről 3 óra 45 percre. Mindkét fejlesztés nyilván a Budapestről induló vonatokat is érinti majd.