Hova futhat ki az ukrajnai és a gázai háború, valamint a növekvő csendes-óceáni feszültség? Milyen hatalmak és milyen struktúrákban állhatnak a Globális Dél élére? A világrend átalakulásáról kérdezte Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértőt a Mandiner Világrend című legújabb adásában.
1991 után a Szovjetunió szétesésével megszűnt a bipoláris világrend, és eljött az „unipoláris pillanat”, amikor az Egyesült Államok a világ legerősebb, rivális nélkül maradt állama lett egy évtizedre.
„A globalizáció legnagyobb nyertesei nem a nyugati államok, hanem leginkább Kína” – értékelt a beszélgetés elején a Mandinernek Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, hozzátéve, hogy Kína az 1970-es években egy mélyszegénységben lévő államból lett a gazdasági reformok által 2020-ra gazdaságilag, katonailag és politikai befolyását tekintve hasonló erő, mint az Egyesült Államok.
Az adásból kiderült, hogy Kaiser Ferenc szerint
Mint a szakértő megállapította, a Globális Dél még nem intézményesült, ráadásul például a BRICS-államokon belül is több állam vitában áll egymással: például Kína és India között területi viták állnak fenn, India és Pakisztán egymás ellen fegyverkezik, Irán és Szaúd-Arábia ellenfelek. Nagy olajkitermelők, de az árat nem verhetik fel, mert annak nemcsak a Nyugat, hanem Kína és India gazdasága is a vesztese lesz – jegyzi a Mandiner a műsor alapján.
Az Egyesült Államok 800 milliárd dollárt költ védelmi célokra, amíg az oroszok – úgy, hogy háborúznak – még 200 milliárdot sem
– jelentette ki Kaiser Ferenc, hozzátéve, hogy ezen beruházások nagy része „elég a fronton”. Kína az amerikaiak sarkában van a hadászati költségeket tekintve, de míg Amerika katonai szövetségesei a legnagyobb védelmi költségvetéssel rendelkeznek, addig Kína partnereiről ez nem mondható el. A szakértő úgy értékelte, hogy minél inkább fegyverkezik Kína, annál inkább fognak a szomszédjai is.