Index Vakbarát Hírportál

Lehúzós társasházak: ha nem vagyunk észnél, könnyen bajba kerülhetünk

2024. január 29., hétfő 11:52

Aranyparton, aranyáron: egy siófoki társasházban jókora pénzügyi terhet vett akaratán kívül a vállára a lakóközösség, miután az ott élők szűk csoportja érvényesítette az akaratát a többség felett. Végeredményben egy lakásonként 250 ezer forintos hűtő-fűtő klíma megoldhatta volna a problémát, ehelyett a kondenzációs kazánbeszerzést célozva jött a majd’ 60 milliós kollektív kiadás kéménybélelésre, amelynél ráadásul a kartellezés gyanúja is fennáll. Tanulságos történet, máshol sem árt résen lenni.

Helyi ügy, országos tanulsággal – egy ilyen esetet mutatott be az Index érdeklődésére John Sessi, Nigériából származó, évtizedek óta Magyarországon élő üzletember. Történetéből kirajzolódik, hogy egy Balaton-parti társasházban hogyan érvényesíti az akaratát a lakóközösség parányi, életvitelszerűen ott élő része a jellemzően tavasztól őszig ott tartózkodó többséggel szemben. Megtudjuk azt is, hogyan lesz a pár százezres egyéni kiadásból több tízmilliós kollektív teher, illetve hogyan kerül csakhamar a bürokrácia útvesztőjébe az, aki rájön, hogy valami nincs rendben. Ma Magyarországon több millióan élnek társasházban, így ilyen és ehhez hasonló helyzetbe szinte bárki kerülhet, nem árt résen lenni.

Kisebbség vs. többség

A helyszín egy 122 lakásos siófoki társasház az Aranyparton, ahol életvitelszerűen mindössze a lakóközösség mintegy 10 százaléka él. A vegyészmérnök végzettségű Sessi az eddigi tapasztalatait összegezve úgy fogalmazott: ez a kisebbség igyekszik a számára fontos ügyeket úgy intézni, hogy a gyakran jelen sem lévő többségnek érdemben ne legyen beleszólása.

Ebbe a sorba illik a kondenzációs gázkazán beszerzését célzó projekt is: a társasház kéményrendszerének felkészítése, a kéménybélelés viszont végül majd’ 60 millió forintos kiadásba verte a lakóközösséget, ami lakásonként csaknem félmilliós teher.

És ebben még nincsen szó kazánról, ami opcionálisan további 500-700 ezer forintos tétel lakásonként. Miközben az üzletember elmondása szerint a beruházás mozgatórugója mögött – korábbi fűtésszezonok tapasztalatai alapján – egy kézen megszámolható egyedi igény van, ami kielégíthető egyenként 250 ezer forintos hűtő-fűtő klíma, szakkifejezéssel élve levegő-levegő hőszivattyú telepítésével.

Mindezt egy 2023. március 19-i lakógyűlés alapozta meg, amely John Sessi tájékoztatása szerint nem volt szabályos, ebből kifolyólag azon érvényes határozatokat sem lehetett hozni. Ennek több oka is van, mindenekelőtt az, hogy a megválasztott levezető elnök nem is a tulajdonosok közül került ki, de például a közgyűlésen készített jegyzőkönyv egyik hitelesítőjének választott Sessi sem kapta meg azóta sem a jegyzőkönyvet – így hát nem is hitelesíthette azt. Erre a gyűlésre három ajánlat érkezett a kéménybélelés feladatának elvégzésére, a gyanú szerint ugyanattól a vállalkozótól, a háromból legalábbis két ajánlat szövegezése, stílusa, tartalma, de még a betűkészlete is gyakorlatilag teljes egyezést mutatott, a szokványosnak legkevésbé sem mondható helyesírási hibákról nem beszélve. A majd minden elemében egymás tükörképének tekinthető két ajánlat csak az árazásban tér el,

  1. az egyik bruttó 55,09,
  2. a másik 59,2 millió forintról szól,
  3. a harmadik ezektől jóval eltér: nettó 56,67 millió forintos összköltséggel számol, de erre még rájön a 27 százalékos áfa.

A szóban forgó dokumentumok lapunk birtokába jutottak, zavarba ejtő köztük a hasonlóság, azokat megküldtük a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) részére, a hatóság állásfoglalását kérve.

Megkeresésünkre a GVH-nál közölték: minden beérkező panaszt és bejelentést a jogszabályi előírásoknak megfelelően megvizsgálnak, és indokolt esetben megteszik a szükséges intézkedéseket.

Nem felújítás, hanem átalakítás

Ha eltekintenénk a felesleges kiadástól és a közbeszerzési kartell gyanújától, még akkor is fennáll az a körülmény, hogy egy ilyen kaliberű beruházás nem felújításnak, hanem átalakításnak minősül. Fontos tudni, hogy míg az előbbihez elegendő a minősített többség, addig az utóbbit célzó határozathoz a lakóközösség egyhangú támogatása kell. Márpedig a 2023. március 19-i alkalmat megelőzően 2022. május 29-én három nemleges szavazat ellenében fogadta el a határozatot a közgyűlés. Csakhogy azt a társasház érvényben lévő SZMSZ-e – annak 5.2 pontja – is rögzíti, hogy „a közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatban a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges”. John Sessi kiemelte:

a tavaly márciusi lakógyűlésen megjelent a kivitelező képviselője is, aki ugyancsak elismerte a tényt, hogy a munka nem a felújítás, hanem az átalakítás kategóriájába esik.

Mindezeken felül Sessi szerint az is bosszantó, hogy a vita alapját a gázfűtés adja, holott a rezsiválság és az abból kifolyólag átalakított rezsicsökkentés óta mindenki tudja, jóval olcsóbb az áram, mint a gáz, nem véletlenül váltja ki mindenki, aki csak tudja a gázfűtést valamilyen villamos áramot használó vagy akár termelő megoldásra, például hőszivattyúra és/vagy napelemes rendszerre. Jelen állás szerint ráadásul be is tiltja az Európai Unió a gázkazánokat. Több országban már előrehaladott a bojkott, mindenesetre a legutóbbi fejlemény az, hogy az Európai Tanács és az Európai Parlament megállapodása szerint legkésőbb 2040-ig megszüntetnék a fosszilis tüzelőanyagok használatát az épületek fűtésénél. Azaz egy kondenzációs gázkazán létesítése ma már a legkevésbé sem nevezhető jövőbe mutató beruházásnak.

A felújítási alapra terhelték a költségeket

Miután a nigériai származású üzletemberhez hasonlóan több más lakó is nemtetszésének adott hangot, sőt a projekthez szükséges – csaknem 500 ezer forintos – pótbefizetésnél is ellenállt, a szükséges forrást a felújítási alapban felhalmozott összegre terhelte a társasház. John Sessi a kialakult helyzetről már tavaly áprilisban Siófok Város Önkormányzatához, egészen pontosan a Balaton-parti település jegyzőjéhez fordult mint a társasházak feletti törvényes felügyeletet ellátó személyhez – ám érdemi eredményt nem ért el. Elmondása szerint amikor 60 nap elteltével érdeklődött az ügy fejleményeiről, Sessi azt a választ kapta, hogy nem foglalkoztak vele, mert e-mailen fordult a jegyzőhöz, nem pedig e-papíron, vagyis a bürokrácia útvesztőjébe is alaposan belefutott. Pedig minden szükséges dokumentumot csatolva alátámasztotta a törvénysértő eljárást, lépésről lépésre. Ám

miután kicsit megpiszkálta az ügyet, a kivitelezés hirtelen rohamtempóra váltott, s hamar be is fejeződött.

Megkerestük mi is – e-mailben, nem e-papíron – az önkormányzatot, amennyiben választ kapunk, azzal cikkünket frissítjük, ahogyan a GVH-tól várt állásfoglalást sem tartjuk magunkban. A fentiekben bemutatott eset számtalan tanulsággal szolgál, mindenekelőtt azzal, hogy ha társasházban élünk, amikor csak tudunk, vegyünk részt a lakógyűléseken, különben olyan helyzetbe kerülhetünk, amit a legkevésbé sem szeretnénk. Ha ott vagyunk, akkor is legyünk tisztában ne csak a kötelességeinkkel, hanem a jogainkkal is, nem árt átlapozni a társasház működési szabályzatát. A saját érdekeink képviselete akkor is fontos – amint a mellékelt ábra mutatja – ha nem életvitelszerűen élünk az adott ingatlanban, hanem csak a jól megérdemelt pihenésünket töltjük ott.

(Borítókép: Siófoki óriáskerék. Fotó:  Velvet)

Rovatok