Mint arról korábban az Index is beszámolt, Lázár János építési és közlekedési miniszter és Karácsony Gergely főpolgármester hétfőn megállapodott a Budapest-bérletről, amely változatlanul érvényes marad a főváros egész területén a BKK mellett a MÁV, a Volán és a HÉV járatain is. Ezek után a BKK bejelentette, hogy március 1-től olcsóbb lesz a bérlet, kedd reggel pedig az is kiderült, hogy mennyivel.

Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár közösségi oldalán fogalmazta meg gondolatait a megállapodással kapcsolatban. Szerinte az utasok nyomására sikerült megakadályozni a járatritkításokat a fővárosban, valamint a Budapest-bérletet is megvédeni. Utóbbiról elmondta, fontos eredmény, amely egy időre mindenki kedvét elveszi attól, hogy „hasonló hajmeresztő ötletekkel álljon elő”. Ugyanakkor megjegyezte, számos kérdés nincs még tisztázva:

• Mi lesz március elsejétől a jegyekkel?
• Érvényesek lesznek a BKK-vonaljegyek, gyűjtőjegyek, 24 órás jegyek, 30 és 90 perces jegyek a HÉV-eken és a kék Volánbusz-járatokon?
• Mi lesz a közös forgalomirányítással és utastájékoztatással, maradnak a BKK felügyelete alatt ezek a járatok?

Szerinte ezeket mihamarabb tisztázni kell, ugyanis ilyen kérdéseken áll vagy bukik a rendszer működése.

Húszmilliárdos bevételkiesés

Vitézy részletezte:

1. Mindazoknak, akik az agglomerációból ingáztak, 50 százalékkal kevesebb, 19 ezer forint helyett 9450 lesz a havi bejárás költsége amiatt, mert elég nekik vármegyebérletet vásárolni.
2. Minden budapesti és agglomerációs diáknak, az egyetemistákat is beleértve, a 3450 forintos BKK-havibérlet helyett elég lesz 945 forintért venni diák havi vármegyebérletet, ez 72 százalékos spórolás a budapesti diákoknak, 79 százalékos az agglomerációból ingázóknak, akiknek eleve, eddig is volt vármegyebérletük.
3. Minden budapesti 500 forinttal olcsóbban kapja a bérletet, 8950 forintért, 5 százalékkal olcsóbban, hogy ne mindenki menjen a MÁV-hoz vármegyebérletet váltani, bár havi egyetlen agglomerációs kiruccanásnál ez már jobban megéri majd.

 A volt közlekedési államtitkár szerint ha összeadjuk ezeket a tételeket, 

Ez körülbelül az összes fővárosi jegybevétel egyharmadának elvesztésének felel meg márciustól rendszerszinten – hangsúlyozta. A hálaadási pulykákról emlékezetessé vált járatritkításnál, hat nappal ezelőtt még 250 millió forint vélt megtakarítása jelentett „pénzügyi kényszert”. 

– hangsúlyozta, hozzátéve, mindez nem elszámolási kérdés, nem attól függ, hogy a MÁV és a BKK hogyan osztja fel a vármegyebérlet-bevételeket (az is érdekes és fontos kérdés, de ettől független), hanem összességében ennyivel csökken a jegyárbevétel a szolgáltatóknál együttesen.

Miből pótolják?

„A bevételcsökkenés nagyságrendje jól érzékelhető talán abból, hogy ez több mint duplája annak, mint amennyi évente jut a BKV teljes beruházási programjára, a villamospályák és a járműpark megújítására. Vagy másképp fogalmazva, ez lényegében akkora tétel, amelyből az összes HÉV-vonal régóta cserére váró, a képen látható (a bejegyzéshez csatolt – a szerk.) 40-50 éves járműparkjának teljes cseréje finanszírozható lenne vadonatúj vonatokra (éves törlesztőrészletek és kamatterhek), és még maradna is mellette másra” – fogalmazott bejegyzésében.

Ez a kieső bevétel szabad szemmel is látszik, és hiányozni fog a közösségi közlekedés költségvetéséből, ha nem pótolják vissza. Úgy tisztességes tehát, ha azok, akik ezeket a döntéseket meghozták, bemutatják: miből fogják kipótolni, és mikor

– emelte ki. Szerinte ugyanis ha ez nem történik meg, a budapesti közösségi közlekedés minősége látja a kárát ekkora forráskivonásnak, ahogy ezt a vármegyebérletek bevezetésekor a MÁV-nál már láthattuk 2023-ban.

„Nem lehet egyszerre heti rendszerességgel csőddel riogatni, kivéreztetéssel magyarázni minden egyes szükséges fejlesztés elmaradását és a városüzemeltetési színvonal romlását, majd hirtelen 20 milliárd forintos hiányt úgy bevállalni, hogy az állami kompenzációra semmilyen garancia nem látszik” – zárta gondolatait Vitézy Dávid.