A Mi Hazánk pártelnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában bővebben kifejtette, hogyan értette azt hétvégi évértékelőjén, hogy „igényt tart Kárpátaljára”. Felvázolta a lehetőségeket ezzel kapcsolatban és leszögezte, sem a Vajdaság, sem Erdély, sem a Felvidék nem lesz a következő a sorban.
Ahogy arról mi is beszámoltunk az Indexen, Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke hétvégén évértékelőt tartott, ahol elmondta, három út áll Magyarország előtt: a balliberális nemzetárulás, a Fidesz „girbegurba” útja és a „nem nyugati irány”. Viszont nem ez váltotta ki a legtöbb reakciót a sajtóban, hanem az, hogy Toroczkai kijelentette, a Mi Hazánk „igényt tart Kárpátaljára”. Az ATV Egyenes beszéd című műsorának hétfői adásában ezt fejtette ki bővebben.
Azzal kezdte, hogy 1991-ben, népszavazás útján a kárpátaljai emberek eldöntötték, önálló autonómi területként kívánnak működni, Beregszász járásközpont pedig magyar területi autonómiaként, viszont ezt
A KIJEVI KORMÁNY EGYÁLTALÁN NEM TARTJA BE, TELJESEN TÖRVÉNYTELENÜL.
A pártelnök szerint több forgatókönyv is létezik a háború végkimenetelére, ebből az egyik az, hogy Ukrajna teljesen magára marad. „Mindenki tudja azt, hogy Ukrajna ma már életképtelen, őket az Európai Unió és az Egyesült államok tartja életben.” Ha ezeken a helyeken politikai változások mennek végbe, és az új politikai hatalmak megszüntetik Ukrajna támogatását, akkor Ukrajna államisága megszűnik létezni – fogalmazott Toroczkai.
Ebben az esetben pedig Kárpátalja dönthet úgy népszavazás útján – mint 1991-ben –, hogy védhatalmi státuszt kér Magyarországtól, mint ahogy Ausztria gyakorol ilyen védhatalmi státuszt Dél-Tirol felett
– mondta. Akkor népszavazás útján kerülne vissza hozzánk Kárpátalja.
A lehetséges forgatókönyvek között olyan is van, hogy Putyinnal kellene leülni tárgyalni Kárpátaljáról, ha Ukrajna elveszíti a háborút, „de még nem tartunk ott” – állította.
Volt, aki Toroczkai ezen kijelentéseit „közönséges hullarablásnak” titulálta, Szöllősi Györgyi műsorvezető pedig rá is kérdezett, hogy milyen jogon tartana igényt a Mi Hazánk a területre.
Toroczkai Trianonnal kezdte a válaszát, mely szerint, „az akkori szomszédainkat nem érdekelte, hogy hullarablást követnek el egy lefegyverzett, legyőzött, kivéreztetett Magyarországgal szemben”, de szerinte moralizálásnak nincs értelme a politikában, ahol minden ország a saját érdekeit akarja érvényesíteni.
Kizárólag a kárpátaljaiak véleménye alapján, csak békés úton
– válaszolt végül Toroczkai az eredeti kérdésre.
Végül összegezte a Mi Hazánk pártelnöke, hogy ő senkinek nem szurkol a háborúban, ő annak szurkol, hogy a kárpátaljaiak békében tudjanak élni és az a „rengeteg elüldözött kárpátaljai haza tudjon térni”.
Végezetül elmondta, hogy a Mi Hazánknak nincsenek nagy-magyarországos terveik, se Vajdaság, se Erdély, se a Felvidék tájaira nem tartanak igényt, de „Kárpátalján most zajlik egy olyan történelmi esemény, amelynek kapcsán egy magyarországi pártnak fel kell szólalnia”.