2023-ban részletesen foglalkoztunk a miniszterelnök, a köztársasági elnök, a miniszterek, valamint további kormánypárti és ellenzéki politikusok vagyonnyilatkozataival, akkori összefoglalónkat itt találja.

Az Integritás Hatóság vagyonnyilatkozatokról szóló, 2023-ban publikált eseti jelentésének elnöki előszavában Bíró Ferenc elnök többek között kifejtette:

A hazai viszonylatban kijelenthető, hogy – ahogy azt a Hatóság korábban is bemutatta – csak elvi szinten létezik kontroll a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése terén. A Hatóság álláspontja szerint a hazai vagyonnyilatkozati rendszer jelenlegi formájában elavult, nem működik megfelelően, és nem éri el a törvényben meghatározott céljait.

A jelentésben a hatóság ezért több javaslatot is megfogalmazott. A jól működő vagyonnyilatkozati rendszer egyik alapkövének tartják egy rendszeresen, de nem ritkábban, mint évente felülvizsgált és frissített kockázati besorolás alkalmazását. Ez alkalmazható lenne a bevallásra kötelezetti kör meghatározására, a nyilatkozatok közzétételének meghatározására, valamint az ellenőrzésre történő kiválasztásra.

Javasolják egységes gyakorlat kialakítását a vagyonnyilatkozatok közzétételével kapcsolatban a munkakörök kockázatalapú besorolásának felhasználásával, valamint egységes, legalább öt év hosszúságú vagyonnyilatkozat-megőrzési időt minden vagyonnyilatkozatra kötelezett által kiállított vagyonnyilatkozat esetén (beleértve az önkormányzati képviselőkét is), ami biztosíthatná a visszamenőleges ellenőrzések elvégzését.

Ugyanakkor a hatóság egyetért azzal a megközelítéssel, hogy „a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jog némely esetben felülírja a nyilvánosságra hozatalhoz fűződő közérdeket, ezáltal megfontolandó a közzétett vagyonnyilatkozatok kivonatolása olyan módon, hogy az előbb említett jogok biztosítva legyenek, de az információtartalom ne vesszen el a nyilvánosság számára”.

Az éves gyakoriságú vagyonnyilatkozat-tételt megfelelőnek tartják, azzal a kiegészítéssel, hogy „elsősorban a változásokra kell hangsúlyt fektetni és azokat kiemelten bemutatni, magyarázattal ellátni annak érdekében, hogy a vagyongyarapodás megfelelő alátámasztást kapjon. Egy egységes elektronikus bevallási rendszer bevezetése megkönnyítené az éves bevallási kötelezettség széles körű kiterjesztését a teljes közszférára, valamint az adatkapcsolatok útján megvalósuló automatikus kitöltések a kötelezettek számára is megkönnyítenék a nyilatkozattételt. Az egységes elektronikus rendszert akár évközi változások bejelentésére is lehetne alkalmazni”.

Az Integritás Hatóság javasolja, hogy

a kiemelten kockázatos munkakörökhöz kapcsolódó záró vagyonnyilatkozat-tétel automatikusan vonjon maga után teljes körű ellenőrzési eljárás elindítását, indokolt esetben vagyongyarapodási vizsgálat keretében.

Emellett kiterjesztenék a vagyongyarapodási vizsgálatok jelenlegi alkalmazási területét a Btk. XXVII. fejezetében szabályozott korrupciós bűncselekmények elkövetésének gyanúja esetére is.

Elektronikus rendszer segítené a kitöltést és az ellenőrzést

A javaslatok között szerepel, hogy „a vagyonnyilatkozati űrlapon – a zárt (feleletválasztós) kérdések mellett – olyan félig nyitott vagy nyitott kérdések is kell hogy szerepeljenek, ahol a nyilatkozattevő minden egyéb, a felsorolásokban nem szereplő érdekeltségét képes és köteles feltüntetni”.

Az Integritás Hatóság támogatja egy olyan egységes elektronikus vagyonnyilatkozati rendszer bevezetését, amely az alábbi funkciókkal rendelkezik:

• „A nyilatkozatra kötelezettek teljes köre az elektronikus platformon keresztül köteles az egységes űrlapot egységes gyakorisággal (pozíció betöltésekor és elhagyásakor, valamint pozícióban évente) kitölteni.”
• „Automatikus előkitöltéssel támogatott. Az egyébként időigényes, nehézkes és hibalehetőségekkel teli bevallási folyamatot megkönnyíti és felgyorsítja az automatikus előkitöltés, amit a külső adatbázisokkal létesített közvetlen adatkapcsolat tesz lehetővé. A nyilatkozóknak ily módon csak a hiányzó adatokat kell kitölteni és az előre kitöltött adatokat ellenőrizni, ahol szükséges, javítani, majd jóváhagyni.”
• „Az összes nyilatkozat automatikusan megőrzésre kerül a nyilatkozattételre köteles munkakör betöltésének idejéig, valamint az elévülési idő lejártáig.”
• „Egységes, központosított, amennyire lehet, automatizált (és deperszonalizált) ellenőrzés a dedikált ellenőrző szervezet által, amely minden nyilatkozathoz korlátlan hozzáféréssel rendelkezik.”
• „Egységesen kialakított és betartott ellenőrzési módszertan biztosítása, ahol a munkakörök és álláshelyek kockázati besorolása elősegíti, hogy a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésének gyakorisága és mélysége arányban legyen az érintett pozíciók kockázati szintjével, magas kockázatú esemény (pl.: magas kockázatú pozíció nyitása, váltása vagy zárása) bekövetkezése automatikus ellenőrzést eredményez, a közvetlen adatkapcsolatok nemcsak az automatikus kitöltésben, de az utólagos automatikus ellenőrzésekben is komoly szerepet töltenek be, jövedelemmel nem igazolható eltérés esetén automatikus vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezését jelzi a rendszer.”
• „Az elektronikus rendszerhez való hozzáférési jogosultságok szabályozásával a nyilvánosság számára biztosítható megfelelő szintű és információtartalmú hozzáférés (pl.: közeli hozzátartozók nyilatkozatait csak az ellenőrző szervezet láthatja).”
• „Az elektronikus bevallási rendszer egységesen tudja kezelni a vagyonnyilatkozatokat és az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat.”

A hatóság ezek mellett javasolja „dedikált központi független ellenőrző szervezet kijelölését a vagyonnyilatkozatokhoz kapcsolódó ellenőrzési feladatok elvégzésére. Javasolt a vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséről egy központi adatbázis készítése, ami biztosíthatná az ellenőrzések nyomon követését és visszamérhetőségét egyaránt”.

Az ellenőrzéseknél kockázatalapú megközelítést alkalmaznának, amely szerint „a magas kockázatú munkakörökben, ágazatokban, intézményekben dolgozók vagyonnyilatkozatai esetében gyakoribb és alaposabb, mindenre kiterjedő ellenőrzést kell végezni. Ehhez a teljes közszféra munkaköreinek kockázati besorolása szükséges”. Ugyanakkor azt is elengedhetetlennek tartják, hogy „egy bizonyos időintervallum alatt (4 év) a nyilatkozattételre kötelezett teljes populáció legalább 1 alkalommal ellenőrzésre kerüljön”.

Visszatartó erejű szankciók

Az Integritás Hatóság jelentésében kitértek arra is, hogy fontosnak tartják

a jogkövetkezmények további szigorítását a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek megsértése esetére, annak érdekében, hogy az alkalmazott szankciók ténylegesen visszatartó erejűek, hatékonyak és arányosak legyenek.

Javasolják, hogy „az alkalmazott szankciók legyenek diverzifikáltak, a jogsértéssel arányos mértékűek, és a jogszabály tételesen határozza meg a nyilatkozatokkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének megsértésére vonatkozó szankciókat, legalább a következő esetekre vonatkozóan: nyilatkozattétel elmulasztása, késedelmes teljesítés, hiányos nyilatkozat, valótlan tartalom”.

A dedikált ellenőrző szervezet „a szabályok kisebb fokú megsértése esetére (például késedelmes teljesítés, hiányos nyilatkozat vagy nyilatkozat beadásának teljes elmulasztása) pénzbírság kiszabására legyen jogosult, míg a jelentősebb jogsértések (például valótlan tartalom, többszöri felszólítás ellenére bevallás teljesítésének elmulasztása) jogkövetkezményeinek levonására bírósági eljárásban kerüljön sor”.

Biró Ferenccel, az Integritás Hatóság elnökével 2023 decemberében készítettünk interjút, itt olvashatja.

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)