Lejárt tartozás miatt 2023-ban csaknem 420 ezer fizetési meghagyást kezdeményeztek, elsősorban különböző követeléskezelők, közműcégek és mobilszolgáltatók. Az előző évekhez képest jelentősen nőtt a meghagyásokkal szembeni ellentmondások száma. Viszont továbbra is csak nagyon kevés magánszemély indít fizetési meghagyásos eljárást, holott harmincmillió forint alatt így lehet leggyorsabban hozzájutni a jogos pénzköveteléshez.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) tájékoztatása szerint tavaly 419 546 fizetési meghagyást kezdeményeztek, tízezerrel többet, mint egy évvel korábban. A kérelmek több mint 99 százaléka tízezer és hárommillió forint közötti követelést takart, és szinte kizárólag jogi személyek, legnagyobb részben követeléskezelők, mobilszolgáltatók és közműcégek indították azokat.
Annak ellenére, hogy harmincmillió forint alatt a fizetési meghagyás révén lehet a leggyorsabban behajtani a lejárt tartozásokat, hárommillió forint alatt pedig ez a kizárólagos módja annak, hogy hozzájussanak a jogosultak jogos pénzkövetelésükhöz, magánszemélyekhez csak az eljárások alig több mint 3 százaléka köthető.
A tapasztalatok szerint tovább egyszerűsítette és gyorsította az eljárást, hogy 2023 októberében változtak a fizetési meghagyás szabályai. Az elektronikus ügyintézésre kötelezettek, például a gazdálkodó szervezetek, alapítványok, ügyvédek, önkormányzatok számára teljesen elektronikussá vált az eljárás. Ha velük szemben fizetési meghagyást bocsátanak ki, akkor azt az elektronikus tárhelyükre kézbesítik, és ellentmondani is csak online, a MOKK rendszerén keresztül tudnak.
Az előző évekhez képest 7,5 százalékkal nőtt az ellentmondások száma, a követelések 6,6 százalékát vitatták a címzettek. 2023-ban a kezdeményezett eljárások 75 százalékában, 316 ezer esetben indult végrehajtás a kötelezettek által nem vitatott, jogerőre emelkedett fizetési meghagyások alapján. Tóth Ádám, a MOKK elnöke hangsúlyozza:
Ha valaki fizetési meghagyást kap, mindenképp vegye át, mert az a legrosszabb, ha nem foglalkozik vele. Ha ugyanis másodszorra sem veszi át a hivatalos iratot, akkor a fizetési meghagyást öt munkanapon belül kézbesítettnek tekintik, és az jogerőre emelkedik. Ha valaki nem ért egyet a követeléssel, például azért, mert túl nagy összeg szerepel benne, vagy időközben már rendezte a tartozást, ellent kell mondania, amelynek nincsen díja.
Természetes személyek szóban bármelyik közjegyzőnél ellentmondhatnak, postai úton pedig annál a közjegyzőnél, aki a fizetési meghagyást kibocsátotta. Ezzel szemben a jogi személyek és az e-ügyintézési törvény szerint elektronikus ügyintézésre kötelezettek csak elektronikusan, a kamara rendszerén keresztül terjeszthetik elő ellentmondásukat.
Ellentmondani a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított tizenöt napig lehet, azt követően a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és a tartozás végrehajthatóvá válik.
A mulasztás gyakori oka az a tévhit, hogy a 15 nap ez esetben 15 munkanapot jelent. Csakhogy a napokban megadott határidők naptári napokat jelentenek, vagyis abba bele kell számolni a szombatot, vasárnapot és minden ünnepnapot is.
Ha a fizetési meghagyás címzettje a határidőn belül nem vitatja a követelést, úgy kell tekinteni, hogy elismerte a tartozást. Amennyiben ugyanakkor a kötelezett határidőn belül ellentmond, akkor a fizetési meghagyás egyrészt hatályát veszti, másrészt a nem peres eljárás perré alakul át, és bíróságon folytatódhat.
„Ha valaki bármilyen okból nem ért egyet a követeléssel, például már kifizette vagy elévült a tartozás, esetleg többet kérnek tőle, mint amennyivel tartozik, feltétlen mondjon ellent a határidőn belül” – javasolja a kamara elnöke, aki hozzáteszi:
Csak akkor érdemes ellentmondani, ha alaptalan vagy túlzott a követelés. A tényleges adósságot ugyanis előbb-utóbb rendezni kell, és a bírósági eljárás költségeit, valamint a késedelmi kamatokat is ki kell fizetnie annak, aki elveszíti az ellenmondás folytán induló pert. Ha a követelés jogos, de valaki nem tudja rendezni a tartozást, időhúzás helyett érdemes fizetésre halasztást vagy részletfizetést kérnie az eljáró közjegyzőtől.
A részletfizetést vagy a teljesítési határidő meghosszabbítását kérni ugyancsak a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül van lehetőség – természetes személyeknek szóban, személyesen bármely közjegyzőnél vagy papíralapon az eljáró közjegyzőnél. Jogi személyek és az e-ügyintézési törvény alapján elektronikus iratbeadásra kötelezettek pedig elektronikusan kérhetik a fizetési könnyítést.
A fizetésre halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránti kérelmet mindenképpen indokolni kell, amely díjköteles beadvány.
Ebben a beadványban a kötelezettnek részleteznie kell, milyen mértékű halasztást kér, vagy hogy a tartozást mekkora részletekben, milyen időszakonként, összesen hány részletben tudja megfizetni. Nyilatkoznia kell a jövedelmi, vagyoni viszonyairól, amelyből megállapítható, hogy miért nem tud a teljesítési határidőre fizetni.
A fizetési könnyítés iránti kérelem határidőn belüli benyújtását követően a közjegyző helyt adhat a kérelemnek. Ám pontosan kell fizetni minden részletet, mert ha valaki bármelyik részlet megfizetését elmulasztja, akkor az egész tartozás esedékessé válik, és a kérelmet előterjesztő fél megindíttathatja a végrehajtási eljárást a meg nem fizetett teljes összegre.
(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)