A héten mérföldkőhöz érkezett az alapellátási ügyeleti rendszer átalakítása, február 1-jével Pest és Fejér vármegye is váltott az egy évvel ezelőtt bevezetett új koncepcióra. Ezzel a teljes vidéken megtörtént az átállás, és már csak a főváros maradt hátra. Cikkünkben áttekintjük, hova fordulhatnak most a betegek, és mire számíthatnak a budapestiek.
Egy évvel ezelőtt a hazai közélet egyik toptémája volt az alapellátási ügyeleti rendszer átalakítása. Azzal, hogy az ellátás az Országos Mentőszolgálat hatáskörébe került, egy teljesen új rendszer jött létre. A váltás nem egyik napról a másikra, hanem vidékről indulva hónapról hónapra valósult meg az egyes vármegyékben. 2024 februárja mindenképpen mérföldkőnek tekinthető, mostanra ugyanis Budapest kivételével mindenhol megtörtént az átállás.
Január elején elérte a 300 ezret az Országos Mentőszolgálat egységes alapellátási ügyeleti rendszerében ellátott betegek száma, az OMSZ a tapasztalatokról azt mondta: „a működés mindenhol zavartalan”.
A jellemzően enyhébb egészségügyi problémákra az esetek több mint 90 százalékában az ügyeleti ellátás megfelelő megoldást jelentett, 19 105 beteget kellett további szakellátásra vagy kórházi felvételre küldeni. Több mint 32 ezer esetben elegendőnek bizonyult a telefonos tanácsadás, több mint 246 ezer beteget valamelyik ügyeleti telephelyen részesítettek ellátásban, 21 ezer beteghez pedig ügyeleti kocsit küldtek, és a lakásukon látták el őket. Az alapellátási ügyeletben ellátottak 37 százaléka gyermek, illetve 18 éven aluli fiatal volt
– ismertették az adatokat.
Bár az átalakítás mindenütt a helyi viszonyokhoz igazítva, megyespecifikusan történt meg, van néhány általános tudnivaló, amely minden, már csatlakozott területre érvényes, ilyen például a telefonszám, ami nem más, mint a 1830. Ezt kell hívni abban az esetben, ha nincs vészhelyzet, de valamilyen egészségügyi ellátásra mégis szükség lenne, a háziorvos pedig már nem rendel. A rögzített vonal túloldalán a mentésirányító felméri, hogy a beteget otthonában el lehet-e látni. Ha igen, de kell hozzá orvos vagy ápoló, ügyeleti kocsit küld, ha pedig a páciens állapota súlyos, azonnal kivezényli a legközelebbi mentőegységet.
Szintén fontos információ, hogy az új koncepció szerint Budapest kivételével 174 járásban hétköznap 16 és 22 óra között, hétvégén 8 és 14 óra között elérhető az alapellátási ügyeleti szolgálat. Az ezt követő időszakban, tehát hétköznap 22 óra és másnap reggel 8 között, hétvégén pedig 14 óra és másnap reggel 8 között 81 településen 102 telephelyen lesznek jelen fizikálisan a mentőszolgálattal szerződő szakemberek, ezeket az egységeket a betegek személyesen is felkereshetik.
Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb megyespecifikus tudnivalókat.
2023 februárjában elsőként Hajdú-Bihar vármegyében lépett életbe az új rendszer.
Márciusban Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében indult el az új alapokra helyezett ellátás.
Áprilisban Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyével folytatódott a sor.
Itt tíz településen van háziorvosi ügyelet, Miskolcon, Mezőkövesden, Encsen, Szerencsen, Kazincbarcikán, Ózdon, Sátoraljaújhelyen, Tiszaújvárosban, Sárospatakon és Edelényben.
Éjjel ezek közül nyolc települést lehet személyesen is felkeresni, Miskolcon, Mezőkövesden, Encsen, Szerencsen, Kazincbarcikán, Ózdon, Tiszaújvárosban és Sátoraljaújhelyen is ellátják a betegeket.
Májusban Komárom-Esztergom és Békés vármegye csatlakozott.
Előbbiben Esztergomban, Kisbéren, Komáromban, Oroszlányon, Tatabányán és Tatán szervezték meg a háziorvosi ügyeleti ellátást, míg éjszaka mindössze három település érhető el személyesen: Esztergom, Kisbér és Tatabánya.
Békés vármegyében kilenc településen működik háziorvosi ügyelet, Békéscsabán, Békésen, Gyomaendrődön, Gyulán, Mezőkovácsházán, Orosházán, Sarkadon, Szarvason és Szeghalmon. Ezek közül éjjel négyet érdemes személyesen felkeresni, Békéscsabán, Gyulán, Orosházán és Szarvason is fogadják a betegeket.
Szeptemberben Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém vármegye állt át az új rendszerre.
Októberben újabb három vármegye csatlakozott.
Novemberben Bács-Kiskun, Somogy és Zala vármegye csatlakozott.
Decemberben is folytatódott az átállás, ekkor két vármegye csatlakozott.
Az átalakítás 2024-ben is folytatódott, februárban az utolsó két vármegye is csatlakozott.
Az elmúlt egy évben számos találgatás jelent meg a sajtóban azzal kapcsolatban, hogy a fővárosban mikor léphet életbe a változás.
Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója az Indexnek korábban azt mondta: március lehet a legkorábbi időpont. Jelezte azt is, hogy egyetlen megye sem hasonlítható össze Budapesttel, ezért is hagyják ezt a területet a végére.
A fővárosban számos sürgősségi osztály tömegközlekedéssel is elérhető, a lakosság pedig mind számában, mind szokásaiban eltér a vidéken megszokottól. Amikor felmértük a terepet, arra kellett rájönnünk, hogy Budapesten az ellátás bizonyos tekintetben rosszabb állapotban van az ország más részeihez képest. Vannak olyan esték, amikor mindössze egy vagy két orvos van a teljes városra. Ezt onnan tudjuk, hogy egy-egy kerületből számtalanszor betelefonálnak irányítócsoportunkhoz azzal, hogy »ma sem jött be orvos, ha jön egy beteg, titeket foglak hívni«. Ez pedig nem korrekt a páciensekkel és az Országos Mentőszolgálattal szemben
– fejtette ki Csató Gábor.
Azt nemrég Békássy Szabolcs, országos kollegiális szakmai vezető háziorvos is hangsúlyozta lapunknak, hogy Budapesten a korábbitól eltérő megközelítést kell majd alkalmazni.
Az Index a napokban Gulyás Gergelyt kérdezte arról, hogy a fentiek fényében Budapesten mikorra várható az átállás. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt mondta: vélhetően csak az év második felében vagy a jövő évben. „Szerintem eddig is bölcs volt, hogy nem siettünk sehova, amikor a feltételek adottak voltak, akkor vezettük be az ügyeleti ellátást, már csak azért is, mert ez is egy olyan terület, ahol a legjobb rendszer bevezetése esetén is jogos félelmek vannak, mégiscsak egészségről, biztonságról és biztonságérzetről van szó” – fogalmazott a politikus.
(Borítókép: Index)