A január 22–28. közötti Európai Méhnyakrák Megelőzési Héthez csatlakozva a Mályvavirág Alapítvány felmérést indított annak érdekében, hogy kiderüljön, mi a nők motivációja a méhnyakrákszűrésre, illetve mi az, ami eltántorítja őket ettől.
Magyarországon évente ezer új méhnyakrákos esetet fedeznek fel, annak ellenére, hogy a kezdeti stádiumban jól gyógyítható a betegség, évente még mindig sokan, 400 nő veszíti életét emiatt.
A már bizonyítottan a human papillomavírussal (HPV) összefüggésbe hozható betegség a nemi élet megkezdése előtt védőoltással és rendszeres szűrésekkel előzhető meg a leghatékonyabban. A vakcinát itthon 2014/2015-ös tanév kezdete óta kérhetik a szülők térítésmentesen 7. osztályos lányuknak, 2020 szeptemberétől a hetedikes fiúknak is, mivel náluk szájgarati rák, hímvesszőrák, végbél körüli rák kialakulásában játszik szerepet a kórokozó.
Molnár Zsuzsanna, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) járványügyi osztályvezető főorvosa korábban az Indexnek elmondta, hogy a HPV elleni védőoltás 9 éves kortól bármilyen életkorban, nemtől függetlenül beadható, 54 éves korig ajánlják, de a leghatékonyabb védelmet a szexuális élet megkezdése előtt nyújtja, ezért javasolják a nemzetközi ajánlások 11-12 éves korban – Magyarországon a célcsoport oltási programjához ez jól illeszthető. A 14 éves korú lányok átoltottságát tekintve az Európai Unióban az előkelő második helyen álltunk 2020-ban, 80 százalékuk már megkapta a vakcinát.
A felnőttek esetében azonban a szűrésekkel lehet idejekorán, gyógyítható stádiumban felfedezni a betegséget, vagy a kimutatott HPV-érintettséggel a rákmegelőző állapotot. Ebben viszont az OECD 2023-as jelentése szerint a vizsgált 30 ország sorában a 27. helyet foglaljuk el, a 20–69 év közötti nők 26 százalékos részvételével.
Molnár Zsuzsanna ennek kapcsán kiemelte, hogy még a HPV elleni oltásban részesült nőknek is ajánlott 25 éves koruk felett 3 évente méhnyakrákszűrésen részt venni, amit azzal magyarázott, hogy ritkán a HPV olyan típusai is okozhatnak daganatos megbetegedést, ami ellen nem véd a vakcina.
A népegészségügyi szűrőprogram Magyarországon 2003-ban indult, azóta a 25–65 év közötti nők 3 évente kapnak meghívólevelet a vizsgálatra. A program részvételiarány-célértéke 70 százalék, amit Csehország a maga 75 százalékával meghaladt, a skandinávoknál szinte az összes nő, 90 százalék jár rendszeresen nőgyógyászati vizsgálatra.
A magánegészségügyi szolgáltatóknál elvégeztetett szűrések sokszor nem látszanak az adatokban, így a valós számok ennél jóval magasabbak lehetnek ‒ fogalmazott Tóth Icó, a Mályvavirág Alapítvány elnöke, aki úgy véli, a kedvezőtlen adatokon csak úgy lehet változtatni, ha feltárjuk a szűrésen való részvétel mögötti motivációt, illetve hogy mi tartja távol a nőket az életmentő vizsgálattól.
Az Európai Méhnyakrák Megelőzési Héthez kapcsolódva ezért tettek közzé kérdőívet Facebook-oldalukon, hogy reprezentatív válaszokat kapjanak az életmentő kérdésre. Az anonim visszajelzésekből származó eredményeket pedig elküldik az Országos Kórházi Főigazgatóságnak (OKFŐ), a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnak (NNGYK), illetve a Belügyminisztériumnak abból a célból, hogy a népegészségügyi programon keresztül minél több nőt tudjanak megszólítani, akik aztán el is mennek szűrésre.
A méhnyakrák nem csak idejekorán gyógyítható, hanem megelőzhető
‒ hangsúlyozta az alapítvány elnöke.
A figyelemfelkeltő kampányuknak a Gyöngy-percek nevet adták, ugyanis az európai programban is a gyöngy a méhnyakrákszűrés szimbóluma, a szűrés pedig csak perceket vesz igénybe. Tóth Icó elmondta, hogy rendszeresen szerveznek gyöngyfűzős beszélgetéseket, ami során a résztvevők megosztják a vizsgálatokkal kapcsolatos tapasztalatikat: meglepő módon sokaknál még ma is tabunak számít a női egészség, sokszor a betegségen átesettek mondják el történeteiket. Ezek a gyöngykarperecek aztán az onkológiai osztályokon lábadozó nőkhöz kerülnek, hogy erőt adjon nekik. „Meglepődve, de örömmel szokták fogadni ezeket az ajándékokat” ‒ fogalmazott a Mályvavirág Alapítvány elnöke, hozzátéve, hogy a kórházi személyzet szokta átadni az általuk a főnővéreknek leadott csomagokat. „Vannak már olyan települések, ahol tudják, ha a boltban gyöngykarkötőket vásárol valaki, azok biztosan a közeli kórház betegeihez fognak kerülni" ‒ ismertette.
Kezdeményezéseikhez és a méhnyakrák-megelőzési héthez már 200 település csatlakozott, de évről évre bővül ez a lista. Január végén rendszeresen tartanak fórumokat a témában, legutóbb Salgótarjánban volt egy ilyen kerekasztal-beszélgetés, amin különböző korosztályok és társadalmi csoportok képviselői szólaltak fel. A január 21-i eseményen egy egyetemista lány, egy szegregátumból érkező nő, illetve egy nyugdíjas is részt vett. Tóth Icó kiemelte, hogy sajnos nem szoktak leülni a nők egy asztalhoz, hogy megbeszéljék a szűréssel kapcsolatos motivációs és demotivációs érveiket.
Mint megemlítette, a kampány hetében a hozzájuk csatlakozó falvak és városok már 50 százalékában tartanak ilyen eseményeket, ami azért is nagyon fontos, mert még mindig sok tévhit él ezzel kapcsolatban. „Azért nem megyek vizsgálatra, mert fáj" ‒ említette egy felsőfokú tanulmányait folytató lány. Mikor megkérdezték, hogy miből gondolja ezt, annyit felelt, hogy senki sem állította az ellenkezőjét. Tóth Icó aláhúzta, hogy egy rövid, fájdalommentes hüvelyi vizsgálat során veszik le a kenetet, amit aztán kiértékelésre küldenek. Erre hívják fel a figyelmet ráktúlélők és nőgyógyászok a Mályvavirág Alapítvány socialmédia-felületein, de Budapesten a metróaluljárókban, illetve Debrecenben a DKV járművein is lehetett találkozni figyelemfelhívó plakátjaikkal.
Az elmúlt 11 év során több meglepő mondat is elhangzott demotivációs érvként. „Nem merek levetkőzni az orvos előtt” ‒ emelt ki egy kijelentést Naszvadi Viktória, az alapítvány projektvezetője, hozzátéve: nem is gondolnánk milyen sok, akár magasan kvalifikált felnőtt nőt tart vissza ez a nőgyógyászati vizsgálattól. A szakember hangsúlyozta, hogy akár egy lenge ruhával is át lehet hidalni ezt a problémát, nem szükséges teljesen meztelenre vetkőzni. A népegészségügyi szűrőprogramoknál gyakori, hogy tartanak attól, hogy rákos megbetegedést igazol a vizsgálat. Még várják a válaszokat az anonim módon kitölthető kérdőívekre, de már most érkezett több hasonló visszajelzés. Az egyik ilyen, hogy a védőnők vagy női orvosok mellett kevésbé élik meg kellemetlennek a vizsgálatot, vannak, akik a közellátásban tapasztalt rideg hozzáállás, mások a várólisták miatt választják a magánegészségügyet. Mivel a meghívás 65 éves korcsoportig terjed, nem egy idősebb nő arról számolt be, hogy ő nem érintett, ezért nem szükséges méhnyakrákszűrésre mennie – említette Tóth Icó. A betegség előfordulása a menopauza után csökken, de minden évben 70-80 felettieknél is diagnosztizálják.
Vannak, akik a távolság miatt hagyják ki, bizonyos hátrányos helyzetű településeknél akár 50 kilométeres utat is jelenthet a legközelebbi nőgyógyászati szakrendelésre való eljutás. A fórumon úgy fogalmaztak, hogy ha időszakosan elérhető lenne szűrőbuszos vizsgálat, részt vennének rajta. Tóth Icó elmondása szerint sok családban még manapság sem beszélnek a témáról, vannak, akik csak édesanyjuk mintáját követve érkeznek a vizsgálatra. A rák az egész társadalomban tabu, a szexualitás és az ezzel összefüggő egészségtudatos magatartás sok házban nem kerül szóba. Az alapítvány elnöke szerint ezért is lenne fontos az iskolai egészségfejlesztési órákon beszélni ezekről, kiváltképp arról, hogy a rendszeres nőgyógyászati vizsgálattal kiszűrhető a rák, kezdeti stádiumban pedig jól gyógyítható betegség.
(Borítókép: Shutterstock)