Közölték: az ügyben az ügyészség közjogi szakága indított pert a blankettaszerződés vizsgálata után. A táblabíróság a Kaposvári Törvényszék döntését hagyta helyben, amelynek értelmében a tisztességtelen szerződési feltételek a továbbiakban nem részei a fogyasztóval kötött szerződésnek.

Az eladóknak a közvetítés eredménytelensége esetén is ki kellett fizetniük a jutalékot, akkor is, ha az ügylet elmaradása nem nekik volt felróható – tette hozzá.

Az ügyészség rámutatott, ugyancsak sértette a jóhiszeműség követelményét az a rendelkezés, amelyben díj megfizetésére kötelezték az eladót, ha a szerződés megszűnése után két éven belül adta el a lakást olyan vevőnek, aki korábban a cégnél érdeklődött ugyan, de az adásvétel akkor nem jött létre.

A szerződés több kikötése törvénysértőn korlátozta az eladók felmondási jogát is: előírták, hogy ha az ingatlanközvetítői szerződést az eladó nem a cég irodájában kötötte meg, az eladó csak akkor gyakorolhatja a 14 napon belüli indokolás nélküli és a jogszabályok szerint fizetési kötelezettséggel nem járó felmondás jogát, amennyiben megfizeti az ingatlanközvetítő addig felmerült költségeit, sikeres közvetítés esetére a felmondási jogát ki is zárták – jelezték.

Az ügyészség magyarázata szerint e kikötések azért tisztességtelenek, mert a cég irodájától eltérő helyen, jellemzően az eladók lakásán aláírt szerződések esetén 14 napon belül az eladó indokolás nélkül elállhat a szerződéstől, e jogát pedig csak akkor veszítheti el, ha kifejezetten kérte, hogy a közvetítői tevékenységet a cég kezdje meg, és kifejezetten tudomásul vette azt is, hogy sikeres közvetítés esetén a felmondás jogát kizárták.

Tisztességtelen volt a cég azon szerződési kikötése is, amelynek értelmében a közvetítői díj késedelmes megfizetése esetén a törvényben meghatározott mértékű késedelmi kamat kétszeresét számolták fel – olvasható az ügyészség közleményében.